Esodo 23

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Non suscipies famam falsam nec iunges manum tuam cum impio, ut dicas falsum testimonium.	1 Hazug hírt ne terjessz! Ne fogj össze a bűnössel, hogy hamis tanúságot tégy!
2 Non sequeris turbam ad faciendum malum; nec in iudicio plurimorum acquiesces sententiae, ut a vero devies.	2 Ne kövesd a tömeget gonoszság elkövetésében, és ne csatlakozz a perben a többség vallomásához, eltérve az igazságtól.
3 Pauperis quoque non misereberis in iudicio.	3 Perben a szegénynek se kedvezz!
4 Si occurreris bovi inimici tui aut asino erranti, reduc ad eum.	4 Ha ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára bukkansz, hajtsd vissza hozzá.
5 Si videris asinum odientis te iacere sub onere suo, non pertransibis, sed sublevabis cum eo.	5 Ha látod, hogy haragosod szamara a teher alatt leroskadt, ne menj el mellette, hanem segítsd fel vele.
6 Non pervertes iudicium pauperis in lite eius.	6 Ne csavard el a szegény ember igazát.
7 Mendacium fugies. Insontem et iustum non occides, quia aversor impium.	7 Óvakodj a hazug ügyektől. Ártatlan és igaz embert meg ne öless, mert én elfordulok a gonosz embertől.
8 Nec accipies munera, quae excaecant etiam prudentes et subvertunt verba iustorum.	8 Ajándékot el ne fogadj, mert az megvakítja az okosak szemét, és elferdíti az igazak szavát.
9 Peregrinum non opprimes; scitis enim advenarum animas, quia et ipsi peregrini fuistis in terra Aegypti.	9 A jövevényt ne nyomd el, hiszen ismeritek a jövevény életét, mivel ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén.
10 Sex annis seminabis terram tuam et congregabis fruges eius.	10 Hat esztendőn át vesd be szántódat, és gyűjtsd be termését,
11 Anno autem septimo dimittes eam et requiescere facies, ut comedant pauperes populi tui; et quidquid reliquum fuerit, edant bestiae agri. Ita facies in vinea et in oliveto tuo.	11 a hetedik esztendőben azonban hagyd ugaron. A termését hagyd a sorsára, hadd egyék meg néped szegényei. Amit azok meghagynak, hadd egye meg a mező vadja. Szőlőddel és olajfakerteddel hasonlóképp cselekedj.
12 Sex diebus operaberis; septima die cessabis, ut requiescat bos et asinus tuus, et refrigeretur filius ancillae tuae et advena.	12 Hat napon dolgozzál, a hetedik napon pihenj meg, hogy pihenjen ökröd és szamarad, s felüdüljön rabszolganőd fia és a jövevény.
13 Omnia, quae dixi vobis, custodite, et nomen externorum deorum non invocabitis, neque audietur ex ore tuo.	13 Tartsátok meg mindazt, amit mondtam nektek: más istenek nevére ne esküdjetek, hallani se lehessen azt a te szádból.
14 Tribus vicibus per singulos annos mihi festa celebrabitis.	14 Esztendőnként három ízben zarándokünnepet tartsatok nekem.
15 Sollemnitatem Azymorum custodies: septem diebus comedes azyma, sicut praecepi tibi, tempore statuto mensis Abib, quando egressus es de Aegypto. Non apparebis in conspectu meo vacuus.	15 Tartsd meg a kovásztalanok ünnepét: hét napon át kovásztalant egyél, amint parancsoltam neked, abib havának idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból: ne jelenj meg üres kézzel színem előtt.
16 Et sollemnitatem Messis primitivorum operis tui, quaecumque seminaveris in agro; sollemnitatem quoque Collectae in exitu anni, quando congregaveris omnes fruges tuas de agro.	16 Tartsd meg ezenkívül munkád zsengéinek, szántód minden veteményének aratási ünnepét, – és az évet záró ünnepet, amikor betakarítod minden termésedet a mezőről.
17 Ter in anno apparebit omne masculinum tuum coram Domino Deo.	17 Közüled minden férfi háromszor jelenjék meg esztendőnként az Úr, a te Istened előtt.
18 Non immolabis super fermento sanguinem victimae meae, nec remanebit adeps sollemnitatis meae usque mane.	18 Kovászos kenyérrel együtt ne áldozd fel áldozatom vérét, és ünnepi áldozatom kövérje ne maradjon meg reggelig.
19 Primitias primarum frugum terrae tuae deferes in domum Domini Dei tui. Non coques haedum in lacte matris suae.	19 Földed terményeinek zsengéjét vidd el az Úr, a te Istened házába. Ne főzz kecskegidát anyja tejében.
20 Ecce ego mittam angelum, qui praecedat te et custodiat in via et introducat ad locum, quem paravi.	20 Íme, elküldöm angyalomat, hogy előtted haladjon, őrizzen téged az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet neked szántam.
21 Observa eum et audi vocem eius nec contemnendum putes; quia non dimittet, cum peccaveritis, quia est nomen meum in illo.	21 Féld őt, hallgass a szavára, és ne gondold, hogy megvetheted, mert nem nézi el, ha vétkezel, hiszen az én nevem van benne.
22 Quod si audieris vocem eius et feceris omnia, quae loquor, inimicus ero inimicis tuis et affligam affligentes te.	22 Ha hallgatsz a szavára, és megteszed mindazt, amit mondok, akkor ellensége leszek ellenségeidnek, és szorongatni fogom szorongatóidat.
23 Praecedet enim te angelus meus et introducet te ad Amorraeum et Hetthaeum et Pherezaeum Chananaeumque et Hevaeum et Iebusaeum, quos ego conteram.	23 Ha tehát előtted megy majd angyalom, és bevezet téged az amoriták, a hetiták, a periziták, a kánaániak, a hivviták és a jebuziták közé, akiket majd kiirtok –
24 Non adorabis deos eorum nec coles eos; non facies secundum opera eorum, sed destrues eos et confringes lapides eorum.	24 ne imádd és ne tiszteld isteneiket, ne utánozd tetteiket, hanem rontsd le bálványaikat, és törd össze emlékoszlopaikat.
25 Servietisque Domino Deo vestro, ut benedicam panibus tuis et aquis et auferam infirmitatem de medio tui.	25 Szolgáljátok tehát az Urat, a ti Isteneteket, akkor megáldom kenyeredet és vizedet. Távol tartom tőled a betegséget,
26 Non erit abortiens nec sterilis in terra tua; numerum dierum tuorum implebo.	26 nem lesz gyermektelen és meddő asszony a földeden, és teljessé teszem napjaid számát.
27 Terrorem meum mittam in praecursum tuum et perturbabo omnem populum, ad quem ingre dieris; cunctorumque inimicorum tuorum coram te terga vertam	27 Elküldöm előtted félelmetességemet, megölök minden népet, amely közé bemégy, és megfutamítom előled minden ellenségedet.
28 emittens crabrones prius, qui fugabunt Hevaeum et Chananaeum et Hetthaeum, antequam introeas.	28 Darazsakat küldök előtted, hogy űzzék ki a hivvitákat, a kánaániakat és a hetitákat, mielőtt bevonulsz.
29 Non eiciam eos a facie tua anno uno, ne terra in solitudinem redigatur, et multiplicentur contra te bestiae agri.	29 Nem egy esztendőben űzöm ki majd őket színed elől, hogy sivataggá ne váljék az ország, és károdra meg ne szaporodjék a vadállat.
30 Paulatim expellam eos de conspectu tuo, donec augearis et possideas terram.	30 Csak fokozatosan űzöm ki majd őket színed elől, amíg te megsokasodsz, és birtokodba veheted az országot.
31 Ponam autem terminos tuos a mari Rubro usque ad mare Palaestinorum et a deserto usque ad Fluvium. Tradam manibus vestris habitatores terrae et eiciam eos de conspectu vestro.	31 Úgy szabom meg határaidat, hogy a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig, a pusztától a folyóvízig érjenek: kezetekbe adom az ország lakóit, és kiűzöm őket színetek elől.
32 Non inibis cum eis foedus nec cum diis eorum.	32 Ne lépj szövetségre velük és isteneikkel,
33 Non habitent in terra tua, ne peccare te faciant in me, si servieris diis eorum; quod tibi certo erit in scandalum ”.	33 ne lakjanak földeden, hogy bűnbe ne vigyenek ellenem: mert ha isteneiknek szolgálnál, bizony, vesztedre lenne az neked.«