Daniele 12

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 E in quel tempo sorgerà Michele principe grande, il quale sta a guardia del popol tuo; perocché verrà un tempo, quàl mai non fu, dacché cominciarono ad esistere delle nazioni fino a quell'ora. E allora sarà salvato il popol tuo, tutto quello, che sarà trovato scritto nel libro.	1 Abban az időben felkel azonban Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója, és olyan idő jön, amilyen a nemzetek keletkezése óta addig az időig még nem volt. Abban az időben megszabadul népedből mindenki, aki be van írva a könyvbe.
2 E la moltitudine di que', che dormono nella polvere della terra, si risveglieranno, altri per la vita eterna, ed altri per l'ignominia, la quale si vedranno sempre davanti.	2 Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak.
3 E quegli, che hanno la scienza, rifulgeranno come la luce del firmamento; e quegli, che insegnano a molti la giustizia, come stelle per le intiere eternità.	3 Akkor a tanultak ragyogni fognak, mint az égboltozat fénye, s akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.
4 Ma tu, o Daniele, chiudi queste parole, e sigilla il libro fino al tempo determinato: moltissimi lo scorreranno, e ne trarranno molta dottrina.	4 Te, Dániel, zárd le ezeket a beszédeket, és pecsételd le ezt a könyvet az elrendelt időig; sokan fogják majd azt tanulmányozni, és nagy lesz a tanulsága.«
5 Ed io Daniele osservai, e vidi come due altri stavano, uno da una parte sulla riva del fiume, e un altro dall'altra parte sull'altra riva del fiume.	5 Ekkor én, Dániel, íme, úgy láttam, mintha két más férfi állna ott: az egyik a folyóvíz innenső partján, a másik a túloldalon, a folyóvíz másik partján.
6 E dissi a quell'uomo, che era vestito di vesti di lino, il quale si stava sulle acque del fiume: E quando avran fine queste cose portentose?	6 Erre megkérdeztem attól a gyolcsruhába öltözött férfitól, aki a folyóvíz fölött állt: »Mikor érnek véget ezek a csodás dolgok?«
7 E udii colui, che era vestito di vesti di lino, che stava sulle acque del fiume, che alzata la destra, e la sinistra sua mano verso del cielo, giurò per colui, che vive in eterno, e disse: In un tempo, e in (due) tempi, e nella metà di un tempo. E quando la dispersione della moltitudine del popol santo sarà compiuta, tutte queste cose saranno ridotte ad effetto.	7 S hallottam, amint az a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az örökké Élőre: »Egy idő, idők és fél idő múlva, amikor véget ér a szent nép hatalmának pusztítása, akkor teljesedik be mindez.«
8 Ed io udii, ma non capii. E dissi: Signor mio, dopo queste cose, che sarà egli?	8 Mivel nem értettem, amit hallottam, így szóltam: »Uram, mi lesz majd ezek után?«
9 Ed ei disse: Va, o Daniele: perocché queste sono parole chiuse, e sigillate per sino al tempo determinato.	9 Ő azonban ezt felelte: »Menj, Dániel, mert ezek a beszédek be vannak zárva és le vannak pecsételve az előre elhatározott időig.
10 Molti saranno eletti, e imbiancati, e purgati quasi col fuoco: egli empj opereranno empiamente: e nissuno degli empj capirà, ma gli scienziati capiranno.	10 Kiválasztanak és megtisztítanak sokakat, tűzpróbára vetik őket, az istentelenek pedig kegyetlenül cselekszenek. Az istentelenek közül senki sem érti meg ezeket, a tanultak azonban megértik.
11 E dal tempo, in cui sarà tolto il sacrifizio perenne, e sarà innalzata l'abbominazione della desolazione, saranno mille dugento novanta giorni.	11 Attól az időtől, hogy megszűnik az örökkön égő áldozat és felállítják a vészthozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap telik el.
12 Beato chi aspetta, e giunge fino ai mille trecento trenta cinque giorni.	12 Boldog, aki kitart és eléri az ezerháromszázharmincötödik napot!
13 Ma tu va fino al tuo termine: ed avrai requie, e goderai di tua sorte sino alla fine de' giorni.	13 Te csak menj az előre megszabott vég felé; nyugodni fogsz, de a napok végén felkelsz, hogy elnyerd sorsodat.«