Qoelet 7

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Un buon nome è preferibile all'unguento profumato e il giorno della morte al giorno della nascita.	1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2 È meglio andare in una casa in pianto che andare in una casa in festa; perché quella è la fine d'ogni uomo e chi vive ci rifletterà.	2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3 È preferibile la mestizia al riso, perché sotto un triste aspetto il cuore è felice.	3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4 Il cuore dei saggi è in una casa in lutto e il cuore degli stolti in una casa in festa.	4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5 Meglio ascoltare il rimprovero del saggio che ascoltare il canto degli stolti:	5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6 perché com'è il crepitio dei pruni sotto la pentola, tale è il riso degli stolti. Ma anche questo è vanità.	6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7 Il mal tolto rende sciocco il saggio e i regali corrompono il cuore.	7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8 Meglio la fine di una cosa che il suo principio; è meglio la pazienza della superbia.	8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9 Non esser facile a irritarti nel tuo spirito, perché l'ira alberga in seno agli stolti.	9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10 Non domandare: "Come mai i tempi antichi erano migliori del presente?", poiché una tale domanda non è ispirata da saggezza.	10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11 È buona la saggezza insieme con un patrimonio ed è utile per coloro che vedono il sole;	11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12 perché si sta all'ombra della saggezza come si sta all'ombra del denaro e il profitto della saggezza fa vivere chi la possiede.	12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13 Osserva l'opera di Dio: chi può raddrizzare ciò che egli ha fatto curvo?	13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14 Nel giorno lieto sta' allegro e nel giorno triste rifletti: "Dio ha fatto tanto l'uno quanto l'altro, perché l'uomo non trovi nulla da incolparlo".	14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15 Tutto ho visto nei giorni della mia vanità: perire il giusto nonostante la sua giustizia, vivere a lungo l'empio nonostante la sua iniquità.	15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16 Non esser troppo scrupoloso né saggio oltre misura. Perché vuoi rovinarti?	16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17 Non esser troppo malvagio e non essere stolto. Perché vuoi morire innanzi tempo?	17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18 È bene che tu ti attenga a questo e che non stacchi la mano da quello, perché chi teme Dio riesce in tutte queste cose.	18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19 La sapienza rende il saggio più forte di dieci potenti che governano la città.	19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20 Non c'è infatti sulla terra un uomo così giusto che faccia solo il bene e non pecchi.	20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21 Ancora: non fare attenzione a tutte le dicerie che si fanno, per non sentir che il tuo servo ha detto male di te,	21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22 perché il tuo cuore sa che anche tu hai detto tante volte male degli altri.	22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23 Tutto questo io ho esaminato con sapienza e ho detto: "Voglio essere saggio!", ma la sapienza è lontana da me!	23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24 Ciò che è stato è lontano e profondo, profondo: chi lo può raggiungere?	24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25 Mi son applicato di nuovo a conoscere e indagare e cercare la sapienza e il perché delle cose e a conoscere che la malvagità è follia e la stoltezza pazzia.	25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26 Trovo che amara più della morte è la donna, la quale è tutta lacci: una rete il suo cuore, catene le sue braccia. Chi è gradito a Dio la sfugge ma il peccatore ne resta preso.	26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27 Vedi, io ho scoperto questo, dice Qoèlet, confrontando una ad una le cose, per trovarne la ragione.	27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28 Quello che io cerco ancora e non ho trovato è questo: Un uomo su mille l'ho trovato: ma una donna fra tutte non l'ho trovata.	28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29 Vedi, solo questo ho trovato: Dio ha fatto l'uomo retto, ma essi cercano tanti fallaci ragionamenti.	29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.