1 Incipimus iterum nosmetipsos commendare? Aut numquid egemus, sicutquidam, commendaticiis epistulis ad vos aut ex vobis? | 1 S most kezdjük-e újra ajánlani magunkat? Talán nekünk is szükségünk van, mint egyeseknek, hozzátok szóló vagy tőletek való ajánló levelekre? |
2 Epistula nostra vosestis, scripta in cordibus nostris, quae scitur et legitur ab omnibus hominibus; | 2 A mi levelünk ti vagytok, beírva a szívünkbe, ismeri és olvassa azt minden ember. |
3 manifestati quoniam epistula estis Christi ministrata a nobis, scripta nonatramento sed Spiritu Dei vivi, non in tabulis lapideis sed in tabulis cordiscarnalibus.
| 3 Mert nyilvánvaló veletek kapcsolatban, hogy Krisztus levele vagytok, amely a mi szolgálatunk által készült, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szív húsból való tábláira . |
4 Fiduciam autem talem habemus per Christum ad Deum. | 4 Isten iránt ilyen bizalmunk Krisztus által van. |
5 Non quod sufficientessimus cogitare aliquid a nobis quasi ex nobis, sed sufficientia nostra ex Deoest, | 5 Nem mintha magunktól, mintegy saját erőnkből képesek lennénk bármit is kigondolni, ellenkezőleg: a mi képességünk Istentől van. |
6 qui et idoneos nos fecit ministros Novi Testamenti, non litterae sedSpiritus: littera enim occidit, Spiritus autem vivificat.
| 6 Ő tett minket alkalmassá arra, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké: mert a betű öl, a Lélek pedig éltet. |
7 Quod si ministratio mortis, litteris deformata in lapidibus, fuit in gloria,ita ut non possent intendere filii Israel in faciem Moysis propter gloriamvultus eius, quae evacuatur, | 7 Ha már a halálnak a betűkkel, kövekre írt szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy Izrael fiai nem nézhettek Mózes arcára arcának mulandó dicsősége miatt, |
8 quomodo non magis ministratio Spiritus erit ingloria? | 8 hogyne lenne még dicsőségesebb a Lélek szolgálata? |
9 Nam si ministerium damnationis gloria est, multo magis abundatministerium iustitiae in gloria. | 9 Mert ha már a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, sokkal dicsőségesebb a megigazulás szolgálata. |
10 Nam nec glorificatum est, quod claruit inhac parte, propter excellentem gloriam; | 10 Sőt, ami ott dicsőséges volt, ezen túláradó dicsőség miatt már nem is dicsőséges. |
11 si enim, quod evacuatur, per gloriamest, multo magis, quod manet, in gloria est.
| 11 Mert ha a mulandó dicsőséges, sokkal dicsőségesebb a maradandó. |
12 Habentes igitur talem spem multa fiducia utimur, | 12 Mivel tehát ilyen reménységünk van, nagy nyíltsággal beszélünk, |
13 et non sicut Moyses:ponebat velamen super faciem suam, ut non intenderent filii Israel in finemillius quod evacuatur. | 13 s nem úgy viselkedünk, mint Mózes, aki leplet helyezett arcára , hogy Izrael fiai ne lássák annak a végét, ami mulandó. |
14 Sed obtusi sunt sensus eorum. Usque in hodiernum enimdiem idipsum velamen in lectione Veteris Testamenti manet non revelatum, quoniamin Christo evacuatur; | 14 De értelmük eltompult. Hisz mind a mai napig, amikor az Ószövetséget olvassák, ott van ugyanaz a lepel, nincs levéve, mert az csak Krisztusban tűnik el. |
15 sed usque in hodiernum diem, cum legitur Moyses,velamen est positum super cor eorum. | 15 Sőt, mind a mai napig, mikor Mózest olvassák, lepel takarja szívüket. |
16 Quando autem conversus fuerit adDominum, aufertur velamen. | 16 De amikor az Úrhoz fordul, elvétetik a lepel . |
17 Dominus autem Spiritus est; ubi autem SpiritusDomini, ibi libertas. | 17 Mert az Úr Lélek, s ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. |
18 Nos vero omnes revelata facie gloriam Dominispeculantes, in eandem imaginem transformamur a claritate in clarita tem tamquam a Domini Spiritu.
| 18 Mi pedig mindnyájan, miközben fedetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét , ugyanarra a képmásra változunk át dicsőségről dicsőségre az Úr Lelke által. |