Geremia 42

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et accesserunt omnes princi pes bellatorum, scilicet Iohanan filiusCaree et Iezonias filius Osaiae et universum vulgus, a parvo usque ad magnum,	1 Odament a seregek minden vezére, Johanán, Kárea fia, Jaazonja, Hósea fia és az egész nép apraja-nagyja,
2 dixeruntque ad Ieremiam prophetam: “ Cadat oratio nostra in conspectu tuo, etora pro nobis ad Dominum Deum tuum pro universis reliquiis istis, quia derelictisumus pauci de pluribus, sicut oculi tui nos intuentur;	2 és így szóltak Jeremiás prófétához: »Jusson színed elé könyörgésünk, és imádkozz értünk az Úrhoz, a te Istenedhez, ezért az egész maradékért! Mert kevesen maradtunk meg a sokból, amint saját szemeddel láthatsz minket.
3 et annuntiet nobisDominus Deus tuus viam, per quam pergamus, et verbum, quod faciamus ”.	3 Adja tudtul nekünk az Úr, a te Istened azt az utat, amelyen járnunk kell, és azt az igét, amelyet meg kell cselekednünk!«
4 Dixitautem ad eos Ieremias propheta: “ Audivi. Ecce ego oro ad Dominum Deum vestrumsecundum verba vestra; omne verbum, quodcumque responderit pro vobis, indicabovobis nec celabo vos quidquam ”.	4 Erre Jeremiás próféta azt mondta nekik: »Hallottam. Íme, én imádkozom az Úrhoz, a ti Istenetekhez szavaitok szerint; azután minden szót tudtotokra adok, melyet az Úr válaszol nektek; nem titkolok el előletek semmit.«
5 Et illi dixerunt ad Ieremiam: “ SitDominus inter nos testis verax et fidelis, si non iuxta omne verbum, in quomiserit te Dominus Deus tuus ad nos, sic faciemus.	5 Ők pedig mondták Jeremiásnak: »Az Úr legyen ellenünk igaz és megbízható tanú, ha nem cselekszünk mindenben annak az igének megfelelően, mellyel az Úr, a te Istened hozzánk küld téged!
6 Sive bonum est sive malum,voci Domini Dei nostri, ad quem mittimus te, oboediemus, ut bene sit nobis, cumaudierimus vocem Domini Dei nostri ”.	6 Akár jó, akár rossz, hallgatunk az Úr, a mi Istenünk szavára, akihez küldünk téged; hogy jó dolgunk legyen, azért hallgatunk az Úr, a mi Istenünk szavára.«
7 Cum autem completi essent decem dies, factum est verbum Domini ad Ieremiam;	7 Történt pedig tíz nap múlva, hogy az Úr igéje hangzott Jeremiáshoz.
8 vocavitque Iohanan filium Caree et omnes principes bellatorum, qui erant cum eo,et universum populum a minimo usque ad magnum	8 Akkor hívatta Johanánt, Káree fiát és a seregek valamennyi vezérét, akik vele voltak, meg az egész nép apraját-nagyját,
9 et dixit ad eos: “ Haec dicitDominus, Deus Israel, ad quem misistis me, ut prosternerem preces vestras inconspectu eius:	9 és ezt mondta nekik: »Így szól az Úr, Izrael Istene, akihez küldtetek engem, hogy könyörgéseteket színe elé terjesszem:
10 Si quiescentes manseritis in terra hac, aedificabo vos et nondestruam, plantabo et non evellam; iam enim placatus sum super malo, quod fecivobis.	10 Ha itt maradtok ebben az országban, felépítelek titeket, és nem rombollak le, elültetlek titeket, és nem gyomlállak ki; mert megbántam a rosszat, amit veletek tettem.
11 Nolite timere a facie regis Babylonis, quem vos pavidi formidatis;nolite metuere eum, dicit Dominus, quia vobiscum sum ego, ut salvos vos faciamet eruam de manu eius;	11 Ne féljetek Babilon királyától, akitől féltek! Ne féljetek tőle – mondja az Úr –, mert én veletek vagyok, hogy megszabadítsalak benneteket, és megmentselek titeket kezéből!
12 et dabo vobis, ut misericordiam inveniatis, et ipsemiserebitur vestri et habitare vos faciet in terra vestra.	12 Irgalmat gyakorolok veletek, és ő is irgalmazni fog nektek: visszaenged titeket földetekre.
13 Si autem dixeritis vos: “Non habitabimus in terra ista”, nec audieritisvocem Domini Dei vestri	13 De ha azt mondjátok: ‘Nem maradunk ebben az országban’, és nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára,
14 dicentes: “Nequaquam, sed ad terram Aegyptipergemus, ubi non videbimus bellum et clangorem tubae non audiemus et famem nonsustinebimus et ibi habitabimus”,	14 hanem így szóltok: ‘Nem! Inkább Egyiptom földjére megyünk, ahol nem látunk majd harcot, kürtszót sem hallunk, és kenyérre sem éhezünk; ott fogunk lakni’,
15 propter hoc nunc audite verbum Domini,reliquiae Iudae: Haec dicit Dominus exercituum, Deus Israel: Si posueritisfaciem vestram, ut ingrediamini Aegyptum, et intraveritis, ut ibi peregrinemini,	15 akkor halljátok most azért az Úr igéjét, Júda maradéka! Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ha mindenképp Egyiptomba szándékoztok menni, és odamentek, hogy ott lakjatok mint jövevények,
16 gladius, quem vos formidatis, ibi comprehendet vos in terra Aegypti, etfames, pro qua estis solliciti, adhaerebit vobis in Aegypto, et ibi moriemini.	16 a kard, amelytől féltek, ott ér utol titeket Egyiptom földjén; és az éhínség, amely miatt aggódtok, ott jár nyomotokban Egyiptomban, s ott fogtok meghalni.
17 Omnesque viri, qui posuerunt faciem suam, ut ingrediantur Aegyptum etperegrinentur ibi, morientur gladio et fame et peste: nullus de eis remanebitnec effugiet a facie mali, quod ego afferam super eos.	17 Minden ember, aki Egyiptomba szándékozik menni, hogy ott lakjék mint jövevény, kard, éhínség és dögvész által fog meghalni; nem lesz köztük senki, aki megmarad és megmenekül a bajtól, melyet rájuk hozok.
18 Quia haec dicitDominus exercituum, Deus Israel: Sicut effusus est furor meus et indignatio measuper habitatores Ierusalem, sic effundetur indignatio mea super vos, cumingressi fueritis Aegyptum, et eritis in exsecrationem et in stuporem et inmaledictum et in opprobrium et nequaquam ultra videbitis locum istum ”.	18 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ahogy kiáradt haragom és indulatom Jeruzsálem lakóira, úgy árad ki rátok indulatom, ha Egyiptomba mentek; átokká és borzadállyá, átkozódás és gyalázat tárgyává lesztek, és nem látjátok meg többé ezt a helyet.«
19 Verbum Domini super vos, reliquiae Iudae: “ Nolite intrare Aegyptum;scientes scietis quia obtestatus sum vos hodie,	19 Így szól az Úr rólatok, Júda maradéka: »Ne menjetek Egyiptomba! Tudjátok meg jól, hogy figyelmeztettelek ma benneteket!
20 quia decepistis animasvestras. Vos enim misistis me ad Dominum Deum nostrum dicentes: “Ora pro nobisad Dominum Deum nostrum et iuxta omnia, quaecumque dixerit tibi Dominus Deusnoster, sic annuntia nobis, et faciemus”.	20 Mert saját magatokat csaptátok be, hiszen ti küldtetek engem az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mondván: ‘Könyörögj értünk az Úrhoz, a mi Istenünkhöz! Ahogy az Úr, a mi Istenünk mondja, úgy adj tudtunkra mindent, és mi megtesszük!’
21 Et annuntiavi vobis hodie, et nonaudistis vocem Domini Dei vestri super universis, pro quibus misit me ad vos.	21 Tudtotokra adtam ma, de nem hallgattatok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára semmiben, amivel hozzátok küldött engem.
22 Nunc ergo scientes scietis quia gladio et fame et peste moriemini in loco, adquem voluistis intrare et ibi peregrinari ”.	22 Most tehát tudjátok meg jól, hogy kard, éhínség és dögvész által fogtok meghalni azon a helyen, ahová menni kívántok, hogy ott lakjatok mint jövevények!«