Scrutatio

Sabato, 27 aprile 2024 - Santa Zita ( Letture di oggi)

Proverbia 9

font
VULGATAKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sapientia ædificavit sibi domum :
excidit columnas septem.
1 A bölcsesség házat épített magának, kifaragta hét oszlopát,
2 Immolavit victimas suas, miscuit vinum,
et proposuit mensam suam.
2 leölte áldozatait, elegyítette borát, meg is terítette asztalát.
3 Misit ancillas suas ut vocarent
ad arcem et ad mœnia civitatis.
3 Elküldte szolgálóit, hogy kiáltsák a várban és a város falain:
4 Si quis est parvulus, veniat ad me.
Et insipientibus locuta est :
4 »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek üzente:
5 Venite, comedite panem meum,
et bibite vinum quod miscui vobis.
5 »Jöjjetek, egyétek étkemet, és igyatok a borból, amelyet nektek elegyítettem!
6 Relinquite infantiam, et vivite,
et ambulate per vias prudentiæ.
6 Hagyjatok fel az együgyűséggel, hogy élhessetek, és járjatok a belátás útjain!«
7 Qui erudit derisorem, ipse injuriam sibi facit,
et qui arguit impium, sibi maculam generat.
7 Aki arcátlant dorgál, szidalmat szerez magának, aki gonoszt korhol, szégyenfoltot hoz magára.
8 Noli arguere derisorem, ne oderit te :
argue sapientem, et diliget te.
8 Ne fedd meg az arcátlant, hogy meg ne gyűlöljön! Fedd meg a bölcset, és megkedvel téged.
9 Da sapienti occasionem, et addetur ei sapientia ;
doce justum, et festinabit accipere.
9 Adj a bölcsnek alkalmat, és bölcsességben gyarapszik, tanítsd az igazat, és sietve elfogadja!
10 Principium sapientiæ timor Domini,
et scientia sanctorum prudentia.
10 A bölcsesség kezdete az Úr félelme, s a Szentnek ismerete okosság,
11 Per me enim multiplicabuntur dies tui,
et addentur tibi anni vitæ.
11 mert általam sokasodnak napjaid, és lesz még több életéved.
12 Si sapiens fueris, tibimetipsi eris ;
si autem illusor, solus portabis malum.
12 Ha bölcs vagy, a magad javára vagy az, ha arcátlan vagy, magad vallod kárát!
13 Mulier stulta et clamosa,
plenaque illecebris, et nihil omnino sciens,
13 Dőreség-asszony lármás, csupa csábítás és egyebet sem tud.
14 sedit in foribus domus suæ,
super sellam in excelso urbis loco,
14 Leül háza kapujába, egy székre a város magas helyén,
15 ut vocaret transeuntes per viam,
et pergentes itinere suo :
15 hogy hívja az arra menőket, akik az útjukon járnak:
16 Qui est parvulus declinet ad me.
Et vecordi locuta est :
16 »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek ezt üzeni:
17 Aquæ furtivæ dulciores sunt,
et panis absconditus suavior.
17 »A lopott víz édesebb, s a titkon élvezett kenyér ízletesebb!«
18 Et ignoravit quod ibi sint gigantes,
et in profundis inferni convivæ ejus.		18 És nem tudják, hogy ott a megholtak árnyai vannak, s az ő vendégei az alvilág mélyén laknak!