Proverbia 3

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Fili mi, ne obliviscaris legis meæ, et præcepta mea cor tuum custodiat :	1 El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat,
2 longitudinem enim dierum, et annos vitæ, et pacem, apponent tibi.	2 mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked!
3 Misericordia et veritas te non deserant ; circumda eas gutturi tuo, et describe in tabulis cordis tui :	3 Szeretet és hűség el ne hagyjanak! Fűzd ezeket nyakad köré, és vésd őket szíved táblájára,
4 et invenies gratiam, et disciplinam bonam, coram Deo et hominibus.	4 akkor tetszést lelsz és szép jutalmat Isten és emberek előtt.
5 Habe fiduciam in Domino ex toto corde tuo, et ne innitaris prudentiæ tuæ.	5 Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj saját belátásodra!
6 In omnibus viis tuis cogita illum, et ipse diriget gressus tuos.	6 Minden utadon rá gondolj, s ő majd igazgatja lépéseidet.
7 Ne sis sapiens apud temetipsum ; time Deum, et recede a malo :	7 Ne légy bölcs önnön szemedben, féld az Istent és kerüld a rosszat,
8 sanitas quippe erit umbilico tuo, et irrigatio ossium tuorum.	8 ez egészség testednek, és életerő csontjaidnak.
9 Honora Dominum de tua substantia, et de primitiis omnium frugum tuarum da ei :	9 Tiszteld meg az Urat vagyonodból, és adj neki minden termésed zsengéjéből,
10 et implebuntur horrea tua saturitate, et vino torcularia tua redundabunt.	10 akkor megtelnek kamráid bőséggel, és túláradnak préseid a musttól.
11 Disciplinam Domini, fili mi, ne abjicias, nec deficias cum ab eo corriperis :	11 Ne vesd meg, fiam, az Úr fenyítését, és meg ne und dorgálását,
12 quem enim diligit Dominus, corripit, et quasi pater in filio complacet sibi.	12 mert az Úr azt feddi, akit szeret, s azt a fiát sújtja, akit kedvel!
13 Beatus homo qui invenit sapientiam, et qui affluit prudentia.	13 Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, s az a férfi, aki belátásban bővelkedik,
14 Melior est acquisitio ejus negotiatione argenti, et auri primi et purissimi fructus ejus.	14 mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése, és gyümölcse többet ér színaranynál,
15 Pretiosior est cunctis opibus, et omnia quæ desiderantur huic non valent comparari.	15 drágább az minden gazdagságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.
16 Longitudo dierum in dextera ejus, et in sinistra illius divitiæ et gloria.	16 Hosszú élet van a jobbjában, gazdagság és dicsőség a baljában,
17 Viæ ejus viæ pulchræ, et omnes semitæ illius pacificæ.	17 útjai kellemes utak, és minden ösvénye boldogság.
18 Lignum vitæ est his qui apprehenderint eam, et qui tenuerit eam beatus.	18 Életfa az azoknak, akik megragadják, és boldog, aki beléje kapaszkodik.
19 Dominus sapientia fundavit terram ; stabilivit cælos prudentia.	19 Bölcsességgel alapította az Úr a földet, és értelemmel állította fel az eget,
20 Sapientia illius eruperunt abyssi, et nubes rore concrescunt.	20 tudománya által törtek elő a tengerek, és hullatnak a felhők harmatot.
21 Fili mi, ne effluant hæc ab oculis tuis. Custodi legem atque consilium,	21 Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől, ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!
22 et erit vita animæ tuæ, et gratia faucibus tuis.	22 Akkor ez lelked élete lesz, és ékessége nyakadnak.
23 Tunc ambulabis fiducialiter in via tua, et pes tuus non impinget.	23 Bizton jársz akkor utadon, és meg nem ütöd lábadat.
24 Si dormieris, non timebis ; quiesces, et suavis erit somnus tuus.	24 Ha lefekszel, nem kell félned, pihensz, és édes lesz alvásod.
25 Ne paveas repentino terrore, et irruentes tibi potentias impiorum.	25 Ne félj akkor váratlan rémségtől s a gonoszok rád szakadó hatalmától,
26 Dominus enim erit in latere tuo, et custodiet pedem tuum, ne capiaris.	26 mert az Úr lesz melletted, és megóvja lábadat, hogy tőrbe ne ejtsenek.
27 Noli prohibere benefacere eum qui potest : si vales, et ipse benefac.	27 Ne tartsd vissza a jótettől azt, akitől telik, és magad is tégy jót, ha teheted.
28 Ne dicas amico tuo : Vade, et revertere : cras dabo tibi : cum statim possis dare.	28 Ne mondd barátodnak: »Menj és jöjj vissza, majd holnap adok!« – amikor tüstént adhatnál.
29 Ne moliaris amico tuo malum, cum ille in te habeat fiduciam.	29 Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned!
30 Ne contendas adversus hominem frustra, cum ipse tibi nihil mali fecerit.	30 Ne perelj senkivel sem ok nélkül, ha neked semmi rosszat nem tett.
31 Ne æmuleris hominem injustum, nec imiteris vias ejus :	31 Ne irigykedjél az erőszakos emberre, és ne kövesd útjait,
32 quia abominatio Domini est omnis illusor, et cum simplicibus sermocinatio ejus.	32 mert az Úr utál minden elvetemültet, de az igazakat barátságára méltatja.
33 Egestas a Domino in domo impii ; habitacula autem justorum benedicentur.	33 Szegénységet küld az Úr a gonosz házára, de áldott az igazak hajléka!
34 Ipse deludet illusores, et mansuetis dabit gratiam.	34 Csúffá teszi azokat, akik gúnyolódnak, de az alázatosakat kegyben részesíti.
35 Gloriam sapientes possidebunt ; stultorum exaltatio ignominia.	35 A bölcseknek tisztesség jut osztályrészül, a balgák pedig gyalázatot aratnak.