Scrutatio

Saturday, 20 April 2024 - Beata Chiara Bosatta ( Letture di oggi)

Proverbia 23


font
VULGATAKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quando sederis ut comedas cum principe,
diligenter attende quæ apposita sunt ante faciem tuam.
1 Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél, arra legyen gondod, amit eléd raknak,
2 Et statue cultrum in gutture tuo :
si tamen habes in potestate animam tuam.
2 tégy kést a torkodra, hogy uralkodni tudj kívánságodon.
3 Ne desideres de cibis ejus,
in quo est panis mendacii.
3 Pompás falatjait ne kívánd, mert csalfa étel az!
4 Noli laborare ut diteris,
sed prudentiæ tuæ pone modum.
4 Ne törd magadat gazdagság után, és mérsékeld élelmességedet!
5 Ne erigas oculos tuos ad opes quas non potes habere,
quia facient sibi pennas quasi aquilæ, et volabunt in cælum.
5 Ne emeld szemedet olyan javakra, amelyek a tieid nem lehetnek, mert azok szárnyra kapnak, mint a sas, és az ég felé elröpülnek.
6 Ne comedas cum homine invido,
et ne desideres cibos ejus :
6 Ne étkezz irigy emberrel, és ne kívánd pompás falatjait,
7 quoniam in similitudinem arioli et conjectoris
æstimat quod ignorat.
Comede et bibe, dicet tibi ;
et mens ejus non est tecum.
7 mert mint a bűvész és a jós, arra következtet, amit nem tud. Mondja ugyan: »Egyél csak! Igyál csak!« de nem mondja neked szívből,
8 Cibos quos comederas evomes,
et perdes pulchros sermones tuos.
8 a lenyelt falatot még kihányod, és szép szavaidat hiába vesztegeted.
9 In auribus insipientium ne loquaris,
qui despicient doctrinam eloquii tui.
9 Ne beszélj a balgák fülébe, mert lenézik okos beszédeidet!
10 Ne attingas parvulorum terminos,
et agrum pupillorum ne introëas :
10 El ne mozdítsd a kiskorúak határkövét, és be ne nyomulj az árvák földjére,
11 propinquus enim illorum fortis est,
et ipse judicabit contra te causam illorum.
11 mert erős a gyámoluk, s ő magára vállalja pörüket ellened!
12 Ingrediatur ad doctrinam cor tuum,
et aures tuæ ad verba scientiæ.
12 Nyisd meg szívedet az intelemnek, és füledet az okos beszédnek!
13 Noli subtrahere a puero disciplinam :
si enim percusseris eum virga, non morietur.
13 Ne sajnáld a fiútól a fenyítést! Nem hal az meg, ha vesszővel sújtod!
14 Tu virga percuties eum,
et animam ejus de inferno liberabis.
14 Te pálcával vered őt, és lelkét az alvilágtól mented meg!
15 Fili mi, si sapiens fuerit animus tuus,
gaudebit tecum cor meum :
15 Fiam! Ha szíved bölcs lesz, az én szívem is örvendez veled,
16 et exsultabunt renes mei,
cum locuta fuerint rectum labia tua.
16 és bensőmben vigadok, amikor ajkad helyesen beszél.
17 Non æmuletur cor tuum peccatores,
sed in timore Domini esto tota die :
17 Ne induljon fel szíved a bűnösök miatt, hanem az Úr félelmében légy szüntelen,
18 quia habebis spem in novissimo,
et præstolatio tua non auferetur.
18 hisz van reményed a jövendőben, és bizakodásod meg nem hiúsul!
19 Audi, fili mi, et esto sapiens,
et dirige in via animum tuum.
19 Figyelj, fiam, és légy bölcs, irányítsd szívedet az egyenes útra!
20 Noli esse in conviviis potatorum,
nec in comessationibus eorum qui carnes ad vescendum conferunt :
20 Ne végy részt a nagyivók lakomáin, sem azok tobzódásain, akik hússal tömik magukat,
21 quia vacantes potibus et dantes symbola consumentur,
et vestietur pannis dormitatio.
21 mert a nagyivó és a lakmározó elzüllik, és a naphosszat alvó rongyokba öltözik.
22 Audi patrem tuum, qui genuit te,
et ne contemnas cum senuerit mater tua.
22 Hallgass atyádra, aki nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik!
23 Veritatem eme, et noli vendere sapientiam,
et doctrinam, et intelligentiam.
23 Igazságot vásárolj – és el ne add! – bölcsességet, fegyelmet és okosságot!
24 Exsultat gaudio pater justi ;
qui sapientem genuit, lætabitur in eo.
24 Ujjonghat az igaznak atyja, aki bölcset nemzett, örömét lelheti benne.
25 Gaudeat pater tuus et mater tua,
et exsultet quæ genuit te.
25 Örvendjen tehát atyád és anyád, vigadjon, aki szült téged!
26 Præbe, fili mi, cor tuum mihi,
et oculi tui vias meas custodiant.
26 Add nekem, fiam, szívedet, és szemed vigyázzon útjaimra,
27 Fovea enim profunda est meretrix,
et puteus angustus aliena.
27 mert a feslett nő mély verem, s az idegen asszony szűk kút,
28 Insidiatur in via quasi latro,
et quos incautos viderit, interficiet.
28 lesben áll az úton, mint a rabló, és megöli azokat, akiket óvatlannak lát.
29 Cui væ ? cujus patri væ ?
cui rixæ ? cui foveæ ?
cui sine causa vulnera ? cui suffusio oculorum ?
29 Ki mondja: »Óh?« Ki mondja: »Jaj, atyám?« Ki a veszekedő és ki esik verembe? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vörös a szeme?
30 nonne his qui commorantur in vino,
et student calicibus epotandis ?
30 Nem azoknak, akik bor mellett mulatnak, és szorgalmasak a poharazgatásban?
31 Ne intuearis vinum quando flavescit,
cum splenduerit in vitro color ejus :
ingreditur blande,
31 Ne nézd a bort, hogyan piroslik, s hogy miként villog a serlegben! Könnyen csúszik az lefelé,
32 sed in novissimo mordebit ut coluber,
et sicut regulus venena diffundet.
32 de végül mar, mint a kígyó, és kilövi a mérgét, mint a vipera.
33 Oculi tui videbunt extraneas,
et cor tuum loquetur perversa.
33 A szemed fura dolgokat lát, és szíved bolondokat beszél,
34 Et eris sicut dormiens in medio mari,
et quasi sopitus gubernator, amisso clavo.
34 úgy vagy, mintha a tenger közepén feküdnél, mint az alvó kormányos, aki elvesztette a kormányt.
35 Et dices : Verberaverunt me, sed non dolui ;
traxerunt me, et ego non sensi.
Quando evigilabo, et rursus vina reperiam ?
35 Így szólsz: »Elvertek ugyan, de nem fájt nekem, ütöttek, de nem éreztem. Mikor ébredek fel, hogy a bort ismét felkeressem?«