Geremia 38

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Audivit autem Saphatias fi lius Matthan et Godolias fi lius Phassur etIuchal filius Selemiae et Phassur filius Melchiae sermones, quos Ieremiasloquebatur ad omnem populum dicens:	1 Hallotta Sáfatja, Mátán fia, Gedalja, Fássúr fia, Júkál, Selemja fia és Fássúr, Malkija fia azokat az igéket, melyeket Jeremiás szólt az egész néphez, amikor ezt mondta:
2 “ Haec dicit Dominus: Quicumque manseritin civitate hac, morietur gladio et fame et peste; qui autem profugerit adChaldaeos, vivet, et erit anima eius quasi spolium et vivet.	2 »Így szól az Úr: Aki ebben a városban marad, az meg fog halni a kard, az éhínség és a dögvész által; aki azonban kimegy a káldeaiakhoz, az élni fog, és zsákmányul kapja az életét, hogy éljen.
3 Haec dicitDominus: Certe tradetur civitas haec in manu exercitus regis Babylonis, etcapiet eam ”.	3 Így szól az Úr: Egész biztosan a babiloni király seregének kezébe kerül ez a város, és az elfoglalja.«
4 Et dixerunt principes regi: “ Rogamus, ut occidatur homo iste; de industriaenim dissolvit manus virorum bellantium, qui remanserunt in civitate hac, etmanus universi populi loquens ad eos iuxta verba haec; siquidem homo iste nonquaerit pacem populo huic sed malum ”.	4 Ezért a főemberek így szóltak a királyhoz: »Meg kell halnia ennek az embernek, mert megbénítja ezzel a harcosok kezét, akik megmaradtak ebben a városban, és az egész nép kezét, ha ilyen szavakat szól hozzájuk! Mert ez az ember ennek a népnek nem békességére, hanem vesztére törekszik.«
5 Et dixit rex Sedecias: “ Ecce ipsein manibus vestris est; nequit enim rex vobis quidquam negare ”.	5 Cidkija király erre így szólt: »Íme, ő a kezetekben van, hiszen a király semmit sem tehet ellenetek.«
6 Tuleruntergo Ieremiam et proiecerunt eum in lacum Melchiae filii regis, qui erat investibulo custodiae. Et submiserunt Ieremiam funibus. Et in lacu non erat aquased lutum; descendit itaque Ieremias in caenum.	6 Fogták tehát Jeremiást, és bedobták Malkija királyfi ciszternájába, amely az őrség udvarában volt; köteleken bocsátották le Jeremiást. A ciszternában nem volt víz, csak sár, így Jeremiás belesüllyedt a sárba.
7 Audivit autem Abdemelech Aethiops, vir eunuchus, qui erat in domo regis, quodmisissent Ieremiam in lacum; porro rex sedebat in porta Beniamin.	7 Meghallotta az etióp Abdemelek, egy udvari ember, aki a király házában volt, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király akkor éppen a Benjamin-kapuban ült.
8 Et egressusest Abdemelech de domo regis et locutus est ad regem dicens:	8 Kiment Abdemelek a király házából, és így szólt a királyhoz:
9 “ Domine mirex, malefecerunt viri isti omnia, quaecumque perpetrarunt contra Ieremiamprophetam, mittentes eum in lacum, ut moriatur ibi fame; non sunt enim panesultra in civitate ”.	9 »Uram király! Gonoszul cselekedtek ezek az emberek mindent, amit Jeremiás prófétával tettek, amikor bedobták a ciszternába. Meghalt volna a helyén is az éhínség miatt, mert nincs már kenyér a városban.«
10 Praecepit itaque rex Abdemelech Aethiopi dicens: “Tolle tecum hinc triginta viros et leva Ieremiam prophetam de lacu, antequammoriatur ”.	10 Erre megparancsolta a király az etióp Abdemeleknek: »Végy magad mellé innen harminc férfit, és emeld ki Jeremiás prófétát a ciszternából, mielőtt meghalna!«
11 Assumptis ergo Abdemelech secum viris, ingressus est domumregis, in conclave, quod erat sub thesauro, et tulit inde pannos ex vestibusveteribus et scissis et submisit eos ad Ieremiam in lacum per funiculos.	11 Abdemelek tehát maga mellé vette a férfiakat, bement a király házába, a kincstár alatt levő helyiségbe, és hozott onnan elnyűtt ruhadarabokat és szakadt rongyokat. Majd leengedte azokat köteleken Jeremiásnak a ciszternába.
12 Dixitque Abdemelech Aethiops ad Ieremiam: “ Pone veteres pannos et haec scissasub scapuli et postea funes ”. Fecit ergo Ieremias sic;	12 Ezt mondta az etióp Abdemelek Jeremiásnak: »Tedd az elnyűtt és szakadt rongyokat hónod alá a kötelekre!« Jeremiás úgy is tett.
13 et extraxeruntIeremiam funibus et eduxerunt eum de lacu. Mansit autem Ieremias in vestibulocustodiae.	13 Akkor kihúzták Jeremiást a köteleken, és kiemelték a ciszternából. Jeremiás azután az őrség udvarában maradt.
14 Et misit rex Sedecias et tulit ad se Ieremiam prophetam ad ostium tertium,quod erat in domo Domini; et dixit rex ad Ieremiam: “Interrogo ego tesermonem, ne abscondas a me aliquid ”.	14 Majd érte küldött Cidkija király, és elhozatta magához Jeremiás prófétát a harmadik bejárathoz, mely az Úr házában volt. Akkor így szólt a király Jeremiáshoz: »Kérdezek tőled valamit. Ne titkolj el előlem semmit!«
15 Dixit autem Ieremias ad Sedeciam:“ Si annuntiavero tibi, numquid non interficies me? Et si consilium dederotibi, non me audies ”.	15 Erre Jeremiás azt mondta Cidkijának: »Ha kijelentést közlök veled, nemde biztosan megölsz engem? Ha pedig tanácsot adok neked, nem hallgatsz rám.«
16 Iuravit ergo rex Sedecias Ieremiae clam dicens: “Vivit Dominus, qui fecit nobis animam hanc, non occidam te et non tradam te inmanu virorum istorum, qui quaerunt animam tuam ”.	16 Cidkija király ezért titokban megesküdött Jeremiásnak: »Amint él az Úr, aki alkotta nekünk ezt a lelket, bizony nem öllek meg, és nem adlak ezeknek a férfiaknak kezébe, akik életedre törnek!«
17 Et dixit Ieremias adSedeciam: “ Haec dicit Dominus exercituum, Deus Israel: Si profectus exierisad principes regis Babylonis, vivet anima tua, et civitas haec non succendeturigni, et salvus eris tu et domus tua;	17 Akkor Jeremiás ezt mondta Cidkijának: »Így szól az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Ha kimégy Babilon királyának vezéreihez, élni fog lelked, és ezt a várost nem égetik fel tűzzel; élni fogsz te és házad is.
18 si autem non exieris ad principes regisBabylonis, tradetur civitas haec in manu Chaldaeorum, et succendent eam igni, ettu non effugies de manu eorum ”.	18 De ha nem mégy ki Babilon királyának vezéreihez, ez a város a káldeaiak kezébe kerül, és felégetik tűzzel; te sem menekülsz meg kezükből.«
19 Et dixit rex Sedecias ad Ieremiam: “Sollicitus sum propter Iudaeos, qui transfugerunt ad Chaldaeos, ne forte tradarin manus eorum, et illudant mihi ”.	19 Erre így szólt Cidkija király Jeremiáshoz: »Félek azoktól a júdaiaktól, akik átpártoltak a káldeaiakhoz; nehogy kezükbe adjanak, és ők csúfot űzzenek belőlem!«
20 Respondit autem Ieremias: “ Non tetradent; audi, quaeso, vocem Domini, quam ego loquor ad te, et bene tibi erit,et vivet anima tua.	20 De Jeremiás azt mondta: »Nem adnak! Hallgass csak az Úr szavára, melyet mondok neked, akkor jó dolgod lesz, és élni fog a lelked!
21 Quod si nolueris egredi, iste est sermo, quem ostenditmihi Dominus:	21 De ha vonakodsz kimenni, ez az az ige, amelyet mutatott nekem az Úr:
22 Ecce omnes mulieres, quae remanserunt in domo regis Iudae,educentur ad principes regis Babylonis et ipsae dicent: “Seduxerunt te et praevaluerunt adversum te viri pacifici tui; demersi sunt in caeno pedes tui, illi autem recesserunt a te”.	22 Íme, az összes asszonyt, aki megmaradt Júda királyának házában, kiviszik Babilon királyának vezéreihez; és ők ezt mondják: ‘Megcsaltak és föléd kerekedtek bizalmas embereid; belesüllyedt lábad az iszapba, ők pedig meghátráltak.’
23 Et omnes uxores tuae et filii tui educentur ad Chaldaeos, et non effugiesmanus eorum, sed in manu regis Babylonis capieris; et civitatem hanc comburetigni ”.	23 Minden feleségedet és fiadat kiviszik a káldeaiakhoz, és te sem menekülsz meg kezükből, hanem Babilon királyának kezébe kerülsz fogolyként, ezt a várost pedig felégetik tűzzel.«
24 Dixit ergo Sedecias ad Ieremiam: “ Nullus sciat verba haec, et nonmorieris.	24 Erre azt mondta Cidkija Jeremiásnak: »Senki se tudja meg ezeket az igéket, nehogy meghalj!
25 Si autem audierint principes quia locutus sum tecum, et venerint adte et dixerint tibi: “Indica nobis, quid locutus sis cum rege, ne celes nos,et non te interficiemus, et quid locutus est tecum rex”,	25 Ha pedig meghallják a főemberek, hogy beszéltem veled, és hozzád mennek, s azt mondják neked: ‘Add tudtunkra, mit beszéltél a királlyal, ne titkold el előlünk, akkor nem ölünk meg! Mit beszélt veled a király?’,
26 dices ad eos: “Prostraviego preces meas coram rege, ne me reduci iuberet in domum Ionathan, et ibimorerer” ”.	26 akkor mondd nekik: ‘A király elé terjesztettem kérésemet, hogy ne vitessen vissza Jonatán házába, nehogy meghaljak ott!’«
27 Venerunt ergo omnes principes ad Ieremiam et interrogaverunteum, et locutus est eis iuxta omnia verba, quae praeceperat ei rex; etcessaverunt ab eo: nihil enim fuerat auditum.	27 El is jöttek mind a főemberek Jeremiáshoz, és kikérdezték; ő pedig egészen annak megfelelően tájékoztatta őket, ahogy a király parancsolta. Azok békén hagyták, mert nem derült ki semmi.
28 Mansit vero Ieremias investibulo custodiae usque ad diem, quo capta est Ierusalem. Et factum est ut caperetur Ierusalem.	28 Jeremiás azután az őrség udvarában maradt mindaddig a napig, amelyen Jeruzsálemet elfoglalták. Ez történt, amikor elfoglalták Jeruzsálemet: