Levitico 27

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Locutusque est Dominus ad Moysen dicens:	1 Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:
2 “ Loquere fi liis Israel et dices ad eos: Homo, qui votum fecerit et spoponderit Deo animas, sub aestimatione dabit pretium:	2 »Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha valaki fogadalmat tesz és valamilyen személyt ígér Istennek, becse szerint adja meg értékét.
3 si fuerit masculus a vicesimo usque ad sexagesimum annum, dabit quinquaginta siclos argenti ad mensuram sanctuarii;	3 Ha az illető férfi, húsz esztendőtől hatvan esztendőig, ötven sékel ezüstöt adjon a szentély súlyegysége szerint,
4 si mulier, triginta.	4 ha nő, harmincat.
5 A quinto autem anno usque ad vicesimum masculus dabit viginti siclos, femina decem;	5 Öt esztendőtől húszig férfiért húsz sékelt adjon, nőért tízet.
6 ab uno mense usque ad annum quintum pro masculo dabuntur quinque sicli, pro femina tres;	6 Egy hónaptól öt esztendőig fiúgyermekért öt sékelt kell adni, lányért hármat.
7 sexagenarius et ultra masculus dabit quindecim siclos, femina decem.	7 Hatvanesztendős és azon felül levő férfiért tizenöt sékelt adjon, nőért tízet.
8 Si pauper fuerit et aestimationem reddere non valebit, sistet eum coram sacerdote, et quantum ille aestimaverit et viderit posse reddere, tantum dabit.	8 Ha szegény, s e becslés szerint fizetni nem tud, állítsa az illetőt pap elé, s amennyire az becsüli, s amennyinek a megfizetésére őt képesnek tartja, annyit adjon.
9 Animal autem, quod immolari potest Domino, si quis voverit, sanctum erit	9 Ha valaki olyan jószágot ígér, amelyet be szabad mutatni az Úrnak, akkor az szent legyen:
10 et mutari non poterit, id est nec melius malo nec peius bono. Quod si mutaverit, et ipsum quod mutatum est et illud pro quo mutatum est, consecratum erit Domino.	10 kicserélni ne lehessen, azaz se a jobbat hitványra, se a hitványabbat jóra; ha mégis kicseréli, azt is, amelyet kicserélt, azt is, amelyre cserélte, az Úrnak kell szentelni.
11 Animal immundum, quod immolari Domino non potest, si quis voverit, adducetur ante sacerdotem,	11 Ha valaki tisztátalan állatot ígér az Úrnak, olyat, amilyet az Úrnak bemutatni nem szabad, akkor azt el kell vinni a pap elé,
12 qui diiudicans utrum bonum an malum sit, sicut statuet pretium, sic erit.	12 s az ítélje meg, jó-e vagy hitvány, s határozza meg az árát;
13 Quod si redimere illud voluerit is qui offert, addet supra aestimationem quintam partem.	13 ha fizetni akar érte az, aki felajánlotta, egyötöddel többet adjon a becslésnél.
14 Homo si voverit domum suam et sanctificaverit Domino, considerabit eam sacerdos utrum bona an mala sit, et iuxta pretium, quod ab eo fuerit constitutum, stabit.	14 Ha valaki a házát ígéri és szenteli az Úrnak, nézze meg a pap, jó-e vagy rossz, s adják el az általa megállapított áron.
15 Sin autem ille, qui voverat, voluerit redimere eam, dabit quintam partem aestimationis supra et habebit domum.	15 Ha vissza akarja váltani az, aki a fogadalmat tette, egyötöddel többet adjon a becslésnél, s legyen a ház az övé.
16 Quod si agrum possessionis suae voverit et consecraverit Domino, iuxta mensuram sementis aestimabitur pretium: si triginta homer hordei seritur terra, quinquaginta siclis aestimabitur argenti.	16 Ha örökségéhez tartozó szántóföldet fogad és szentel valaki az Úrnak, akkor a vetőmag mennyisége szerint kell megbecsülni az árát: ha harminc hómer árpa kell a föld bevetésére, ötven sékel ezüstön kell eladni.
17 Si statim ab anno iobelei voverit agrum, quanto valere potest, tanto aestimabitur.	17 Ha mindjárt az örvendetes esztendő kezdetén ígéri a földet, akkor amennyi a teljes értéke, annyira kell becsülni;
18 Sin autem post aliquantum temporis, supputabit ei sacerdos pecuniam iuxta annorum, qui reliqui sunt, numerum usque ad iobeleum, et detrahetur ex pretio.	18 ha pedig bizonyos idő múlva, akkor a papnak az örvendetes esztendőig hátralevő évek száma szerint kell számítania az árat, s az értékből levonást kell eszközölni.
19 Quod si voluerit redimere agrum ille, qui voverat, addet quintam partem aestimatae pecuniae et possidebit eum.	19 Ha vissza akarja váltani a szántót az, aki a fogadalmat tette, egyötöddel többet adjon a becslési árnál, s legyen az övé.
20 Sin autem noluerit redimere, sed alteri cuilibet vendiderit, ultra redimi non poterit;	20 Ha azonban nem akarja visszaváltani, s eladják valaki másnak, akkor az, aki a fogadalmat tette, többé meg nem válthatja,
21 sed, cum iobelei venerit dies, sanctum erit Domino sicut ager anathematis; sacerdotis erit possessio eius.	21 mert amikor az örvendetes esztendő ideje elérkezik, az Úrnak kell szentelni, s mint véglegesen szent birtok a papok tulajdona lesz.
22 Quod si agrum emptum, qui non est de possessione maiorum, sanctificare voluerit Domino,	22 Ha a szántót vették, s nem az ősök örökségéből szentelik az Úrnak,
23 supputabit ei sacerdos iuxta annorum numerum usque ad iobeleum pretium, quod dabit ille, qui voverat, in ipso die ut sanctum Domino.	23 akkor a pap az örvendetes esztendőig hátralevő évek száma szerint számítsa az árat, s azt adja oda az, aki fogadta, az Úrnak,
24 In anno autem iobelei revertetur ager ad priorem dominum, qui vendiderat eum et habuerat in sortem possessionis suae.	24 a szántó pedig szálljon vissza az örvendetes esztendőben előbbi urára, arra, aki eladta, s akinek az örökségi része volt.
25 Omnis aestimatio siclo sanctuarii ponderabitur; siclus viginti gera habet.	25 Minden becslés a szentély sékelje szerint történjék: egy sékelben húsz gera van.
26 Primogenita, quae de animalibus ad Dominum pertinent, nemo sanctificare poterit et vovere: sive bos sive ovis fuerit, Domini sunt.	26 Az elsőszülötteket, amelyek amúgy is az Urat illetik, senki sem szentelheti vagy ígérheti: akár szarvasmarha, akár aprómarha, az amúgy is az Úré.
27 Quod si immundum est animal, redimet, qui obtulit, iuxta aestimationem et addet quintam partem pretii; si redimere noluerit, vendetur quanto fuerit.	27 Ha a jószág tisztátalan, akkor váltsa meg az, aki felajánlotta, az árát megbecsülve, és megtoldva az ár egyötödével. Ha megváltani nem akarja, el kell adni másnak, annyiért, amennyire becsülöd.
28 Omne anathema, quod aliquis vir consecrat Domino de omni possessione sua, sive homo fuerit sive animal sive ager, non veniet nec redimi poterit; quidquid semel fuerit consecratum, sanctum sanctorum erit Domino.	28 Semmit, amit véglegesen az Úrnak szentelnek, akár ember, akár állat, akár szántó, nem szabad eladni, s nem lehet megváltani. Amit egyszer véglegesen az Úrnak szenteltek, az szentséges legyen az Úrnak.
29 Et omnis homo, qui ut anathema offertur, non redimetur, sed morte morietur.	29 Senkit, akit véglegesen az Úrnak szenteltek és felajánlottak az emberek közül, megváltani nem szabad: halállal lakoljon.
30 Omnes decimae terrae sive de frugibus sive de pomis arborum Domini sunt, sanctum Domino.	30 A föld minden tizede, akár a veteményből, akár a fák gyümölcséből való, az Urat illeti és szent neki.
31 Si quis autem voluerit redimere aliquid de decimis suis, addet quintam partem.	31 Ha valaki meg akarja váltani tizedét: egyötöd résszel többet kell adnia.
32 Omnes decimae boves et oves et caprae, quae sub pastoris virga transeunt, quidquid decimum venerit, erit sanctum Domino.	32 Minden tizedik marhát, juhot, kecskét, amely átmegy a pásztor botja alatt, azt, amelyik tizediknek jön, az Úrnak kell szentelni.
33 Non discernetur inter bonum et malum nec altero commutabitur; si quis mutaverit, et quod mutatum est et pro quo mutatum est, sanctum erit et non redimetur ”.	33 Nem szabad kiválasztani sem a jót, sem a hitványt, s nem szabad kicserélni mással; ha valaki kicseréli, akkor azt is, amelyet kicserélt, azt is, amelyre cserélte, az Úrnak kell szentelni: megváltani nem lehet.«
34 Haec sunt praecepta, quae mandavit Dominus Moysi ad filios Israel in monte Sinai.	34 Ezek azok a parancsok, amelyeket az Úr Mózes által a Sínai hegyen Izrael fiainak meghagyott.