Proverbia 15

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Responsio mollis frangit iram ; sermo durus suscitat furorem.	1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.
2 Lingua sapientium ornat scientiam ; os fatuorum ebullit stultitiam.	2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.
3 In omni loco, oculi Domini contemplantur bonos et malos.	3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.
4 Lingua placabilis lignum vitæ ; quæ autem immoderata est conteret spiritum.	4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.
5 Stultus irridet disciplinam patris sui ; qui autem custodit increpationes astutior fiet. In abundanti justitia virtus maxima est : cogitationes autem impiorum eradicabuntur.	5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.
6 Domus justi plurima fortitudo, et in fructibus impii conturbatio.	6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.
7 Labia sapientium disseminabunt scientiam ; cor stultorum dissimile erit.	7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!
8 Victimæ impiorum abominabiles Domino ; vota justorum placabilia.	8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.
9 Abominatio est Domino via impii ; qui sequitur justitiam diligitur ab eo.	9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.
10 Doctrina mala deserenti viam vitæ ; qui increpationes odit, morietur.	10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.
11 Infernus et perditio coram Domino ; quanto magis corda filiorum hominum !	11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!
12 Non amat pestilens eum qui se corripit, nec ad sapientes graditur.	12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.
13 Cor gaudens exhilarat faciem ; in mœrore animi dejicitur spiritus.	13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.
14 Cor sapientis quærit doctrinam, et os stultorum pascitur imperitia.	14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.
15 Omnes dies pauperis, mali ; secura mens quasi juge convivium.	15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.
16 Melius est parum cum timore Domini, quam thesauri magni et insatiabiles.	16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.
17 Melius est vocari ad olera cum caritate, quam ad vitulum saginatum cum odio.	17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel.
18 Vir iracundus provocat rixas ; qui patiens est mitigat suscitatas.	18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.
19 Iter pigrorum quasi sepes spinarum ; via justorum absque offendiculo.	19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.
20 Filius sapiens lætificat patrem, et stultus homo despicit matrem suam.	20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.
21 Stultitia gaudium stulto, et vir prudens dirigit gressus suos.	21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.
22 Dissipantur cogitationes ubi non est consilium ; ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.	22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.
23 Lætatur homo in sententia oris sui, et sermo opportunus est optimus.	23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!
24 Semita vitæ super eruditum, ut declinet de inferno novissimo.	24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!
25 Domum superborum demolietur Dominus, et firmos faciet terminos viduæ.	25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.
26 Abominatio Domini cogitationes malæ, et purus sermo pulcherrimus firmabitur ab eo.	26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.
27 Conturbat domum suam qui sectatur avaritiam ; qui autem odit munera, vivet. Per misericordiam et fidem purgantur peccata : per timorem autem Domini declinat omnis a malo.	27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.
28 Mens justi meditatur obedientiam ; os impiorum redundat malis.	28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.
29 Longe est Dominus ab impiis, et orationes justorum exaudiet.	29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.
30 Lux oculorum lætificat animam ; fama bona impinguat ossa.	30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.
31 Auris quæ audit increpationes vitæ in medio sapientium commorabitur.	31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!
32 Qui abjicit disciplinam despicit animam suam ; qui autem acquiescit increpationibus possessor est cordis.	32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.
33 Timor Domini disciplina sapientiæ, et gloriam præcedit humilitas.	33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.