A zsoltárok könyve 49

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára.	1 Del maestro de coro. De los hijos de Coré. Salmo.
2 Halljátok meg ezt, nemzetek, mindnyájan, vegyétek fületekbe, földkerekség lakói, mindannyian:	2 Oigan esto, todos los pueblos; escuchen, todos los habitantes del mundo:
3 mind alacsonysorsúak és nemesek, gazdagok, szegények egyaránt!	3 tanto los humildes como los poderosos, el rico lo mismo que el pobre.
4 Bölcsességet mond a szám, okosságot a szívem elmélkedése.	4 Mi boca hablará sabiamente, mis reflexiones serán muy sensatas.
5 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval tárom föl rejtélyemet.	5 Voy a inspirarme para componer un proverbio, revelaré mi enigma al son de la cítara.
6 Miért félnék a balszerencse napján, ha körülvesz a gáncsoskodók gonoszsága?	6 ¿Por qué voy a temer en los momentos de peligro, cuando me rodea la maldad de mis opresores,
7 Ők saját erejükben bíznak, vagyonuk nagyságával kérkednek.	7 de esos que confían en sus riquezas y se jactan de su gran fortuna?
8 Pedig az ember nem válthatja meg magát, senki sem adhat Istennek váltságdíjat magáért.	8 No, nadie puede rescatarse a sí mismo ni pagar a Dios el precio de su liberación,
9 Igen drága lelkének váltsága: soha meg nem fizetheti,	9 el precio de su rescate es demasiado caro, y todos desaparecerán para siempre.
10 hogy örökké éljen és ne jusson az enyészetre.	10 para poder seguir viviendo eternamente sin llegar a ver el sepulcro:
11 Hisz láthatja, meghalnak a bölcsek; Ugyanúgy elvesznek, mint a balgák és az esztelenek, és másokra hagyják gazdagságukat.	11 Cualquiera ve que mueren los sabios, necios e ignorantes perecen por igual, y dejan a otros sus riquezas:
12 Sírjuk lesz lakóhelyük mindörökre; Hajlékuk nemzedékről nemzedékre, noha nevet szereztek maguknak földjükön.	12 la tumba es su residencia perpetua, su morada por los siglos de los siglos, por más que hayan poseído muchas tierras.
13 Az ember, övezze bár tisztelet, nem marad meg; Olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik, bizony hasonló hozzá.	13 Ningún hombre permanece en la opulencia, sino que muere lo mismo que los animales:
14 Ez az útja azoknak, akik önmagukban bíznak, és azoknak a vége, akik saját beszédükben gyönyörködnek.	14 este es el destino de los que tienen riquezas, y el final de la gente insaciable.
15 Mint a juh, úgy terelődnek az alvilágba, a halál legelteti őket. Leszállnak a sírba sietve, alakjuk megsemmisül, az alvilág lesz lakásuk.	15 Serán puestos como ovejas en el Abismo, la Muerte será su pastor; bajarán derecho a la tumba, su figura se desvanecerá y el Abismo será su mansión.
16 De az én lelkemet Isten megváltja, az alvilág hatalmából kiragad engem.	16 Pero Dios rescatará mi vida, me sacará de las garras del Abismo.
17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megnövekszik háza dicsősége,	17 No te preocupes cuando un hombre se enriquece o aumenta el esplendor de su casa:
18 mert ha meghal, semmit sem visz magával, és dicsősége nem száll le utána.	18 cuando muera, no podrá llevarse nada, su esplendor no bajará con él.
19 Mondja bár áldottnak magát életében: »Dicsérni fognak téged, amiért magadnak tetted a jót«,	19 Aunque en vida se congratulaba, diciendo: «Te alabarán porque lo pasas bien»,
20 mégis csak elmegy atyái nemzetségéhez, amely soha többé nem látja a világosságot.	20 igual irá a reunirse con sus antepasados, con esos que nunca verán la luz.
21 Az ember, övezze bár tisztelet, okosságot nem tanúsít; olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik – bizony hasonló hozzá.	21 El hombre rico no reflexiona, y muere lo mismo que los animales.