Scrutatio

Thursday, 20 June 2024 - San Ettore ( Letture di oggi)

Evangélium Lukács szerint 1


font

1Mivel már sokan megkísérelték rendben elbeszélni a köztünk végbement eseményeket,2amint előadták azt nekünk azok, akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének,3jónak láttam én is, miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes Teofil, sorrendben leírni,4hogy jól megismerd azon dolgoknak bizonyosságát, amelyekre téged oktattak.5Volt Heródesnek, Júdea királyának napjaiban egy Zakariás nevű pap, Ábia papi osztályából. A felesége Áron leányai közül volt, és Erzsébetnek hívták.6Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsa és rendelése szerint.7De nem volt gyermekük, minthogy Erzsébet magtalan volt, és már mindketten előhaladott korban voltak.8Történt pedig, hogy amikor osztályának rendjében papi szolgálatot teljesített az Isten előtt,9s a papi szolgálat rendje szerint sorsvetés útján rá került a tömjénezés sora, bement az Úr templomába,10miközben az egész népsokaság kívül imádkozott az illatáldozat órájában.11Akkor megjelent neki az Úr angyala, és megállt a tömjénoltár jobb oldalán.12Ennek láttára Zakariás zavarba jött, és félelem szállta meg.13Az angyal ezt mondta neki: »Ne félj, Zakariás, mert meghallgatást nyert könyörgésed; feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és a nevét Jánosnak fogod hívni .14Örömöd és vigasságod lesz ő, és sokan örülnek majd születésén.15Mert nagy lesz az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik , és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel.16Izrael fiai közül sokakat fog Urukhoz, Istenükhöz téríteni.17Illés szellemével és erejével fog előtte járni, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsa , a hitetleneket pedig az igazak okosságára, s így alkalmas népet készítsen az Úrnak.«18Ekkor Zakariás megkérdezte: »Hogyan győződjem meg erről? Hiszen én öreg vagyok, és a feleségem is előrehaladott már napjaiban.«19Az angyal ezt felelte neki: »Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok, és azért küldtek, hogy szóljak hozzád, és ezt az örömhírt meghozzam neked.20De íme, megnémulsz, és nem tudsz beszélni addig a napig, amikor ezek megtörténnek, mivel nem hittél szavaimnak, amelyek a maguk idejében beteljesednek.«21Ezalatt a nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban.22Amikor pedig kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és megértették, hogy látomást látott a templomban; ő pedig intett nekik és néma maradt.23Amikor azután elteltek szolgálatának napjai, visszament a házába.24E napok után Erzsébet, a felesége méhében fogant, s elrejtőzött öt hónapig, mondván:25»Így cselekedett velem az Úr ezekben a napokban, amikor rámtekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.«26Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve,27egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária.28Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.«29Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez.30Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél.31Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni .32Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját,33és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége« .34Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?«35Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni.36Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak,37mert Istennek semmi sem lehetetlen« .38Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« És eltávozott tőle az angyal.39Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába.40Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.41És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.42Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!43De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?44Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben.45És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neki.«46Mária erre így szólt: »Magasztalja lelkem az Urat,47és szívem ujjong megváltó Istenemben,48mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,49mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve .50Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik .51Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.52Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.53Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat .54Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról ,55amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre«.56És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.57Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült.58Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és együtt örvendeztek vele.59Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.60De az anyja így szólt: »Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.«61Erre azt mondták: »De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.«62Megkérdezték tehát az apját, hogyan akarja őt nevezni.63Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: »János a neve.« Mindnyájan elcsodálkoztak.64Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta Istent.65Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s e dolgok híre elterjedt Júdea egész hegyvidékén.66Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: »Mi lesz ebből a gyermekből?« Mert az Úr keze volt vele.67Apja pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt:68»Áldott az Úr, Izrael Istene , mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.69Az üdvösség jelét támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő szolgájának házában,70amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által.71Megmentett minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;72hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,73az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy majd megadja nekünk ,74hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,75szentségben és igazságban színe előtt életünknek minden napján.76Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját,77és népét az üdvösség ismeretére tanítsd, bűneik bocsánatára,78Istenünk mélységes irgalmából, amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő,79hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa«.80A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben.