Scrutatio

Sunday, 14 July 2024 - San Camillo de Lellis ( Letture di oggi)

A Prédikátor könyve 1


font

1A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának szavai.2»Minden hiúság, mondja a Prédikátor, csupa hiúság, minden csak hiúság!3Mi haszna az embernek minden vesződségéből, amellyel bajlódik a nap alatt?«4Nemzedék elmúlik és nemzedék érkezik, a föld pedig mindig megmarad.5A nap felkel és lenyugszik, majd visszasiet helyére, s ott újra felkel.6Dél felé kerül, majd északra fordul, mindent bejárva körben kering a szél, és visszatér körforgásában.7A folyók mind a tengerbe ömlenek, s a tenger mégsem árad meg, a helyre, ahonnan a folyók elindulnak, visszatérnek, hogy újra folyjanak.8A dolgok megannyian fárasztanak, úgyhogy az ember szóval ki sem tudja mondani. A szem nem tud jóllakni látással, s a fül nem tud betelni hallással.9Mi az, ami volt? Ugyanaz, mint ami lesz. Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami ezután is történik,10és semmi sem új a nap alatt. Senki sem mondhatja: »Íme, ez új!« Mert megvolt az már azokban az időkben, amelyek előttünk elmúltak.11Nem gondolnak az emberek az elmúltakra, s a jövendőre sem gondolnak majd, akik még később lesznek.12Én, a Prédikátor, királya voltam Izraelnek Jeruzsálemben,13és feltettem magamban, hogy kikutatom és kifürkészem a bölcsesség útján mindazt, ami a nap alatt történik. Ezt a hálátlan elfoglaltságot adta Isten az emberek fiainak, hogy vesződjenek vele.14Láttam mindazt, ami a nap alatt végbemegy, és íme: mindez csak hiúság és szélkergetés.15Ami görbe, azt bajos egyenessé tenni, s a fonákságoknak nincsen számuk.16Így szóltam, és ezt mondtam magamban: »Íme, naggyá lettem, túltettem bölcsességben mindenkin, akik előttem voltak Jeruzsálemben, és szívem sok bölcsességet és tudományt sajátított el.«17Arra törekedtem, hogy megismerjem a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot, de meggyőződtem, hogy ez is csak vesződség és szélkergetés,18mert ahol sok a bölcsesség, ott sok a bosszúság, s aki a tudást gyarapítja, a szenvedést is növeli.