Jób könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:	1 μετα δε το παυσασθαι ελιουν της λεξεως ειπεν ο κυριος τω ιωβ δια λαιλαπος και νεφων
2 »Kicsoda az, aki elhomályosítja a gondviselést belátás nélküli beszédével?	2 τις ουτος ο κρυπτων με βουλην συνεχων δε ρηματα εν καρδια εμε δε οιεται κρυπτειν
3 Övezd fel derekadat, mint férfihez illik, én kérdezlek, te meg felelj nekem!	3 ζωσαι ωσπερ ανηρ την οσφυν σου ερωτησω δε σε συ δε μοι αποκριθητι
4 Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem? Jelentsd meg nekem, ha tudsz okosat!	4 που ης εν τω θεμελιουν με την γην απαγγειλον δε μοι ει επιστη συνεσιν
5 Ki határozta meg méreteit? Hisz tudod! Ki vont azon mérőzsinórt?	5 τις εθετο τα μετρα αυτης ει οιδας η τις ο επαγαγων σπαρτιον επ' αυτης
6 Mibe bocsátották alapzatát, és ki tette le a sarkkövét,	6 επι τινος οι κρικοι αυτης πεπηγασιν τις δε εστιν ο βαλων λιθον γωνιαιον επ' αυτης
7 miközben együttesen dicsértek engem a hajnali csillagok, és ujjongtak az Isten fiai mindnyájan?	7 οτε εγενηθησαν αστρα ηνεσαν με φωνη μεγαλη παντες αγγελοι μου
8 Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött,	8 εφραξα δε θαλασσαν πυλαις οτε εμαιμασσεν εκ κοιλιας μητρος αυτης εκπορευομενη
9 amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki	9 εθεμην δε αυτη νεφος αμφιασιν ομιχλη δε αυτην εσπαργανωσα
10 és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki,	10 εθεμην δε αυτη ορια περιθεις κλειθρα και πυλας
11 és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!	11 ειπα δε αυτη μεχρι τουτου ελευση και ουχ υπερβηση αλλ' εν σεαυτη συντριβησεται σου τα κυματα
12 Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy, és kijelölted-e a hajnalpír helyét,	12 η επι σου συντεταχα φεγγος πρωινον εωσφορος δε ειδεν την εαυτου ταξιν
13 hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?	13 επιλαβεσθαι πτερυγων γης εκτιναξαι ασεβεις εξ αυτης
14 Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag, és színeket öltsön, miként a ruha,	14 η συ λαβων γην πηλον επλασας ζωον και λαλητον αυτον εθου επι γης
15 hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat, és megtörjék a felemelt kart?	15 αφειλας δε απο ασεβων το φως βραχιονα δε υπερηφανων συνετριψας
16 Eljutottál-e a tenger mélységeibe? Jártál-e az óceán fenekén?	16 ηλθες δε επι πηγην θαλασσης εν δε ιχνεσιν αβυσσου περιεπατησας
17 Kitárultak-e előtted a halál kapui, és láttad-e a halálárnyék portáit?	17 ανοιγονται δε σοι φοβω πυλαι θανατου πυλωροι δε αδου ιδοντες σε επτηξαν
18 Szemlélted-e a földet széltében? Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!	18 νενουθετησαι δε το ευρος της υπ' ουρανον αναγγειλον δη μοι ποση τις εστιν
19 Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol van a sötétség helye,	19 ποια δε γη αυλιζεται το φως σκοτους δε ποιος ο τοπος
20 hogy mindegyiket határába elvezesd, és tudd az ösvényt házához!?	20 ει αγαγοις με εις ορια αυτων ει δε και επιστασαι τριβους αυτων
21 Te ezt tudod, hisz akkor születtél, és napjaid száma igen nagy!	21 οιδα αρα οτι τοτε γεγεννησαι αριθμος δε ετων σου πολυς
22 Eljutottál-e a hó tárházához, és láttad-e a jégeső raktárait,	22 ηλθες δε επι θησαυρους χιονος θησαυρους δε χαλαζης εορακας
23 amelyeket eltettem a szorongatás idejére, a harc és a háború napjára?	23 αποκειται δε σοι εις ωραν εχθρων εις ημεραν πολεμου και μαχης
24 Melyik út visz oda, ahol a világosság szétszóródik, s a hőség a föld fölött eloszlik?	24 ποθεν δε εκπορευεται παχνη η διασκεδαννυται νοτος εις την υπ' ουρανον
25 Ki hasított csatornát a sűrű zápornak és utat a csattogó villámnak,	25 τις δε ητοιμασεν υετω λαβρω ρυσιν οδον δε κυδοιμων
26 hogy lehulljon az eső olyan földre, ahol senki sem lakik, a pusztára, ahol ember nem tartózkodik,	26 του υετισαι επι γην ου ουκ ανηρ ερημον ου ουχ υπαρχει ανθρωπος εν αυτη
27 hogy a sivár sivatagot jóllakassa, és zsenge füveket sarjasszon!?	27 του χορτασαι αβατον και αοικητον και του εκβλαστησαι εξοδον χλοης
28 Ki az atyja az esőnek? Ki nemzette a harmat cseppjeit?	28 τις εστιν υετου πατηρ τις δε εστιν ο τετοκως βωλους δροσου
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és ki szülte az ég zúzmaráját?	29 εκ γαστρος δε τινος εκπορευεται ο κρυσταλλος παχνην δε εν ουρανω τις τετοκεν
30 Kővé merednek a vizek, és befagy a mélység színe!	30 η καταβαινει ωσπερ υδωρ ρεον προσωπον δε αβυσσου τις επηξεν
31 Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit?	31 συνηκας δε δεσμον πλειαδος και φραγμον ωριωνος ηνοιξας
32 Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében, és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé?	32 η διανοιξεις μαζουρωθ εν καιρω αυτου και εσπερον επι κομης αυτου αξεις αυτα
33 Ismered-e az ég törvényeit, és te határozod-e meg uralmát a földön?	33 επιστασαι δε τροπας ουρανου η τα υπ' ουρανον ομοθυμαδον γινομενα
34 Felemeled-e szavadat a felhőig, hogy vizek bősége borítson el téged?	34 καλεσεις δε νεφος φωνη και τρομω υδατος λαβρω υπακουσεται σου
35 Útjukra küldöd-e a villámokat, és jelentik-e neked megjövet: ‘Itt vagyunk’?	35 αποστελεις δε κεραυνους και πορευσονται ερουσιν δε σοι τι εστιν
36 Ki helyezte a bölcsességet az emberek belsejébe, vagy ki adott értelmet a kakasnak?	36 τις δε εδωκεν γυναιξιν υφασματος σοφιαν η ποικιλτικην επιστημην
37 Ki számlálja meg a felhőket bölcsességgel? Ki fekteti le az égnek tömlőit,	37 τις δε ο αριθμων νεφη σοφια ουρανον δε εις γην εκλινεν
38 amikor a porból szilárd föld lesz, s a rögök összetapadnak?	38 κεχυται δε ωσπερ γη κονια κεκολληκα δε αυτον ωσπερ λιθω κυβον
39 Ejtesz-e prédát az oroszlánnak, és betöltöd-e kölykei étvágyát,	39 θηρευσεις δε λεουσιν βοραν ψυχας δε δρακοντων εμπλησεις
40 amikor búvóhelyükön meglapulnak és odújukban leselkednek?	40 δεδοικασιν γαρ εν κοιταις αυτων καθηνται δε εν υλαις ενεδρευοντες
41 Ki készíti el a hollónak eledelét, amikor fiókái Istenhez kiáltanak és étel nélkül röpdösnek?	41 τις δε ητοιμασεν κορακι βοραν νεοσσοι γαρ αυτου προς κυριον κεκραγασιν πλανωμενοι τα σιτα ζητουντες