Livre des Psaumes 60

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Du maître de chant. Sur "Un lys est le précepte." A mi-voix. De David. Pour apprendre.	1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Miktám Dávidtól. Tanító ének.
2 Quand il lutta avec Aram Naharayim et Aram de Coba, et que Joab revint pour battre Edom dans lavallée du Sel, 12.000 hommes.	2 Amikor kivonult Arám Naharaim és Arám Szóba ellen, és amikor Joáb visszatért és legyőzte Edomot a Sóaknás völgyben: tizenkétezret.
3 Dieu, tu nous as rejetés, rompus, tu étais irrité, reviens à nous!	3 Isten, elvetettél és szerteszórtál minket, haragra gerjedtél, de térj vissza hozzánk!
4 Tu as fait trembler la terre, tu l'as fendue; guéris ses brèches, car elle chancelle!	4 Megrendítetted az országot és összetörted, gyógyítsd meg sebeit, mert egyre remeg.
5 Tu en fis voir de dures à ton peuple, tu nous fis boire du vin de vertige;	5 Kemény dolgokat mutattál népednek, kábító borral itattál minket.
6 tu donnas à tes fidèles le signal de leur débâcle sous le tir de l'arc.	6 Jelt adtál a téged félőknek, hogy az íjak elől megmeneküljenek.
7 Pour que soient délivrés tes bien-aimés, sauve par ta droite, et réponds-nous.	7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg minket!
8 Dieu a parlé dans son sanctuaire: "J'exulte, je partage Sichem, j'arpente la vallée de Sukkot.	8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem Szukkót völgyét nektek.
9 "A moi Galaad, à moi Manassé, Ephraïm, l'armure de ma tête, Juda, mon bâton de commandement,	9 Enyém Gileád és enyém Manassze, és Efraim fejem sisakja. Júda az én jogaram,
10 "Moab, le bassin où je me lave! sur Edom, je jette ma sandale. Crie donc victoire contre moi,Philistie! "	10 Moáb a tál, amelyben mosakszom. Edomra vetem sarumat, a filiszteusok hódolnak nekem.«
11 Qui me mènera dans une ville forte, qui me conduira jusqu'en Edom,	11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?
12 sinon toi, Dieu, qui nous as rejetés, Dieu qui ne sors plus avec nos armées?	12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel? Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,
13 Porte-nous secours dans l'oppression: néant, le salut de l'homme!	13 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.
14 Avec Dieu, nous ferons des prouesses, et lui piétinera nos oppresseurs.