1 Más vale el renombre que óleo perfumado; y el día de la muerte más que el día del nacimiento.
| 1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál. |
2 Más vale ir a casa de luto que ir a casa de festín; porque allí termina todo hombre, y allí el que vive, reflexiona.
| 2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt. |
3 Más vale llorar que reír, pues tras una cara triste hay un corazón feliz.
| 3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke. |
4 El corazón de los sabios está en la casa de luto, mientras el corazón de los necios en la casa de alegría.
| 4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik. |
5 Más vale oír reproche de sabio, que oír alabanza de necios.
| 5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni. |
6 Porque como crepitar de zarzas bajo la olla, así es el reír del necio: y también esto es vanidad.
| 6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság! |
7 El halago atonta al sabio, y el regalo pervierte el corazón.
| 7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet. |
8 Más vale el término de una cosa que su comienzo, más vale el paciente que el soberbio.
| 8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.« |
9 No te dejes llevar del enojo, pues el enojo reside en el pecho de los necios.
| 9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik. |
10 No digas: ¿Cómo es que el tiempo pasado fue mejor que el presente? Pues no es de sabios preguntar sobre ello.
| 10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés! |
11 Tan buena es la sabiduría como la hacienda, y aprovecha a los que ven el sol.
| 11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják. |
12 Porque la sabiduría protege como el dinero, pero el saber le aventaja en que hace vivir al que lo posee.
| 12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának. |
13 Mira la obra de Dios: ¿quién podrá enderezar lo que él torció?
| 13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott! |
14 Alégrate en el día feliz y, en el día desgraciado, considera que, tanto uno como otro, Dios lo hace para que el hombre nada descubra de su porvenir.
| 14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene. |
15 En mi vano vivir, de todo he visto: justos perecer en su justicia, e impíos envejecer en su iniquidad.
| 15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él. |
16 No quieras ser justo en demasía, ni te vuelvas demasiado sabio. ¿A qué destruirte?
| 16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy! |
17 No quieras ser demasiado impío, ni te hagas el insensato. ¿A qué morir antes de tu tiempo?
| 17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt! |
18 Bueno es que mantengas esto sin dejar aquellos de la mano, porque el temeroso de Dios con todo ello se sale.
| 18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit. |
19 La sabiduría da más fuerza al sabio que diez poderosos que haya en la ciudad.
| 19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága. |
20 Cierto es que no hay ningún justo en la tierra que haga el bien sin nunca pecar.
| 20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék. |
21 Tampoco hagas caso de todo lo que se dice, para que no oigas que tu siervo te denigra.
| 21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád, |
22 Que tu corazón bien sabe cuántas veces también tú has denigrado a otros.
| 22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat. |
23 Todo esto lo intenté con la sabiduría. Dije: Seré sabio. Pero eso estaba lejos de mí.
| 23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem, |
24 Lejos está cualquier cosa, y profundo, lo profundo: ¿quién lo encontrará?
| 24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni? |
25 He aplicado mi corazón a explorar y a buscar sabiduría y razón, a reconocer la maldad como una necedad, y la necedad como una locura.
| 25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését. |
26 He hallado que la mujer es más amarga que la muerte, porque ella es como una red, su corazón como un lazo, y sus brazos como cadenas: El que agrada a Dios se libra de ella, mas el pecador cae en su trampa.
| 26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad. |
27 Mira, esto he hallado, dice Cohélet, tratando de razonar, caso por caso.
| 27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz, |
28 Aunque he seguido buscando, nada más he hallado. Un hombre entre mil, sí que lo hallo; pero mujer entre todas ellas, no la encuentro.
| 28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam! |
29 Mira, lo que hallé fue sólo esto: Dios hizo sencillo al hombre, pero él se complicó con muchas razones.
| 29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe. |