Eclesiastés/Qohelet 7

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Más vale el renombre que óleo perfumado; y el día de la muerte más que el día del nacimiento.	1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2 Más vale ir a casa de luto que ir a casa de festín; porque allí termina todo hombre, y allí el que vive, reflexiona.	2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3 Más vale llorar que reír, pues tras una cara triste hay un corazón feliz.	3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4 El corazón de los sabios está en la casa de luto, mientras el corazón de los necios en la casa de alegría.	4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5 Más vale oír reproche de sabio, que oír alabanza de necios.	5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6 Porque como crepitar de zarzas bajo la olla, así es el reír del necio: y también esto es vanidad.	6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7 El halago atonta al sabio, y el regalo pervierte el corazón.	7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8 Más vale el término de una cosa que su comienzo, más vale el paciente que el soberbio.	8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9 No te dejes llevar del enojo, pues el enojo reside en el pecho de los necios.	9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10 No digas: ¿Cómo es que el tiempo pasado fue mejor que el presente? Pues no es de sabios preguntar sobre ello.	10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11 Tan buena es la sabiduría como la hacienda, y aprovecha a los que ven el sol.	11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12 Porque la sabiduría protege como el dinero, pero el saber le aventaja en que hace vivir al que lo posee.	12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13 Mira la obra de Dios: ¿quién podrá enderezar lo que él torció?	13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14 Alégrate en el día feliz y, en el día desgraciado, considera que, tanto uno como otro, Dios lo hace para que el hombre nada descubra de su porvenir.	14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15 En mi vano vivir, de todo he visto: justos perecer en su justicia, e impíos envejecer en su iniquidad.	15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16 No quieras ser justo en demasía, ni te vuelvas demasiado sabio. ¿A qué destruirte?	16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17 No quieras ser demasiado impío, ni te hagas el insensato. ¿A qué morir antes de tu tiempo?	17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18 Bueno es que mantengas esto sin dejar aquellos de la mano, porque el temeroso de Dios con todo ello se sale.	18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19 La sabiduría da más fuerza al sabio que diez poderosos que haya en la ciudad.	19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20 Cierto es que no hay ningún justo en la tierra que haga el bien sin nunca pecar.	20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21 Tampoco hagas caso de todo lo que se dice, para que no oigas que tu siervo te denigra.	21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22 Que tu corazón bien sabe cuántas veces también tú has denigrado a otros.	22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23 Todo esto lo intenté con la sabiduría. Dije: Seré sabio. Pero eso estaba lejos de mí.	23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24 Lejos está cualquier cosa, y profundo, lo profundo: ¿quién lo encontrará?	24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25 He aplicado mi corazón a explorar y a buscar sabiduría y razón, a reconocer la maldad como una necedad, y la necedad como una locura.	25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26 He hallado que la mujer es más amarga que la muerte, porque ella es como una red, su corazón como un lazo, y sus brazos como cadenas: El que agrada a Dios se libra de ella, mas el pecador cae en su trampa.	26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27 Mira, esto he hallado, dice Cohélet, tratando de razonar, caso por caso.	27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28 Aunque he seguido buscando, nada más he hallado. Un hombre entre mil, sí que lo hallo; pero mujer entre todas ellas, no la encuentro.	28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29 Mira, lo que hallé fue sólo esto: Dios hizo sencillo al hombre, pero él se complicó con muchas razones.	29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.