Job 8

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Bildad de Súaj tomó la palabra y dijo:	1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:
2 ¿Hasta cuándo estarás hablando de ese modo, y un gran viento serán las razones de tu boca?	2 »Meddig beszélsz ilyeneket, és meddig olyanok a szád szavai, mint a heves szél?
3 ¿Acaso Dios tuerce el derecho, Sadday pervierte la justicia?	3 Vajon Isten meghamisítja-e a jogot, s a Mindenható elcsavarja-e az igazságot?
4 Si tus hijos pecaron contra él, ya los dejó a merced de sus delitos.	4 Ha vétettek is gyermekeid ellene, s ő gonoszságuk kezére adta őket,
5 Mas si tú a Dios recurres e imploras a Sadday,	5 éretted azonban, ha Istent híven keresed s a Mindenhatót kérleled,
6 si eres irreprochable y recto, desde ahora él velará sobre ti y restaurará tu morada de justicia.	6 – ha valóban tiszta vagy és igaz – érted csakhamar felserken, és helyreállítja hajlékodat igazságod szerint,
7 Tu pasado parecerá insignificante el lado de tu espléndido futuro.	7 olyannyira, hogyha előbbi dolgaid csekélyek voltak, majd annál inkább gyarapszanak az utóbbiak.
8 Pregunta, si no, a la generación pasada, medita en la experiencia de sus padres.	8 Kérdezd csak az előbbi nemzedéket, és vizsgáld szorgosan az atyák tudományát,
9 Nosotros de ayer somos y no sabemos nada, como una sombra nuestros días en la tierra.	9 – hisz mi csak tegnapiak vagyunk és mit sem tudunk, mert napjaink a földön olyanok, mint az árnyék –,
10 Pero ellos te instruirán y te hablarán, y de su corazón sacarán estas máximas:	10 s ők megtanítanak és megmondják neked, és szívük mélyéből merítik mondásaikat:
11 «¿Brota acaso el papiro sin marismas? ¿Crece sin agua el junco?	11 Tenyészik-e káka nedvesség nélkül? Nőhet-e sás víz nélkül?
12 Aún en su verdor, sin ser cortado, antes que toda otra hierba se marchita.	12 Bár még virul, és ki sem szakítják kézzel, mégis előbb elszárad, mint a többi fűféle.
13 Tal es el fin de los que a Dios olvidan, así fenece la esperanza del impío.	13 Ilyen mindazok sorsa, akik Istenről megfeledkeznek, s a képmutató reménye meghiúsul.
14 Su confianza es un hilo solamente, su seguridad una tela de araña.	14 Nem tetszik neki dőresége, és bizodalma pókháló.
15 Se apoya en su morada, y no le aguanta, se agarra a ella y no resiste.	15 Házára támaszkodik, de meg nem állhat, megerősíti, de nem áll helyt.
16 Bien regado ante la faz del sol, por encima de su huerto salían sus renuevos.	16 Nedvesnek látszik, mielőtt a nap feljön, és felkeltekor előjön hajtása;
17 Sobre un majano entrelazadas sus raíces, vivía en una casa de piedra.	17 kőrakás fölött fonódnak gyökerei, és kövek között tartózkodik;
18 Mas cuando se le arranca de su sitio, éste le niega: “¡No te he visto jamás!”	18 ha azonban kipusztítják helyéről, az kitagadja őt és mondja: ‘Nem ismerlek!’
19 Y vedle ya cómo se pudre en el camino, mientras que del suelo brotan otros.»	19 mert élete útjának az az öröme, hogy a földből ismét mások sarjadnak.
20 No, Dios no rechaza al íntegro, ni da la mano a los malvados.	20 Nem veti el Isten a jámbor lelkűt, de nem fogja kézen a gonoszokat.
21 La risa ha de llenar aún tu boca y tus labios el clamor de júbilo.	21 Megtelik még a szád nevetéssel, és ajkad ujjongással;
22 Tus enemigos serán cubiertos de vergüenza, y desaparecerá la tienda de los malos.	22 akik gyűlölnek téged, szégyenbe öltöznek, s a gonoszok sátra nem lesz állandó.«