Proverbia 31

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati

Torna indietro

Bibbia Vulgata Clementina Káldi-Neovulgáta
1 Verba Lamuelis regis. Visio qua erudivit eum mater sua.1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta.
2 Quid, dilecte mi ? quid, dilecte uteri mei ?
quid, dilecte votorum meorum ?
2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?
3 Ne dederis mulieribus substantiam tuam,
et divitias tuas ad delendos reges.
3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!
4 Noli regibus, o Lamuel, noli regibus dare vinum,
quia nullum secretum est ubi regnat ebrietas ;
4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,
5 et ne forte bibant, et obliviscantur judiciorum,
et mutent causam filiorum pauperis.
5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát.
6 Date siceram mœrentibus,
et vinum his qui amaro sunt animo.
6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,
7 Bibant, et obliviscantur egestatis suæ,
et doloris sui non recordentur amplius.
7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra!
8 Aperi os tuum muto,
et causis omnium filiorum qui pertranseunt.
8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében,
9 Aperi os tuum, decerne quod justum est,
et judica inopem et pauperem.
9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!
10 Mulierem fortem quis inveniet ?
procul et de ultimis finibus pretium ejus.
10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja!
11 Confidit in ea cor viri sui,
et spoliis non indigebit.
11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján.
12 Reddet ei bonum, et non malum,
omnibus diebus vitæ suæ.
12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján.
13 Quæsivit lanam et linum,
et operata est consilia manuum suarum.
13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát,
14 Facta est quasi navis institoris,
de longe portans panem suum.
14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét.
15 Et de nocte surrexit,
deditque prædam domesticis suis,
et cibaria ancillis suis.
15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak.
16 Consideravit agrum, et emit eum ;
de fructu manuum suarum plantavit vineam.
16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán.
17 Accinxit fortitudine lumbos suos,
et roboravit brachium suum.
17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához.
18 Gustavit, et vidit quia bona est negotiatio ejus ;
non extinguetur in nocte lucerna ejus.
18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik.
19 Manum suam misit ad fortia,
et digiti ejus apprehenderunt fusum.
19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót.
20 Manum suam aperuit inopi,
et palmas suas extendit ad pauperem.
20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.
21 Non timebit domui suæ a frigoribus nivis ;
omnes enim domestici ejus vestiti sunt duplicibus.
21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája.
22 Stragulatam vestem fecit sibi ;
byssus et purpura indumentum ejus.
22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája.
23 Nobilis in portis vir ejus,
quando sederit cum senatoribus terræ.
23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel.
24 Sindonem fecit, et vendidit,
et cingulum tradidit Chananæo.
24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak.
25 Fortitudo et decor indumentum ejus,
et ridebit in die novissimo.
25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé.
26 Os suum aperuit sapientiæ,
et lex clementiæ in lingua ejus.
26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van.
27 Consideravit semitas domus suæ,
et panem otiosa non comedit.
27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét.
28 Surrexerunt filii ejus, et beatissimam prædicaverunt ;
vir ejus, et laudavit eam.
28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:
29 Multæ filiæ congregaverunt divitias ;
tu supergressa es universas.
29 »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!«
30 Fallax gratia, et vana est pulchritudo :
mulier timens Dominum, ipsa laudabitur.
30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!
31 Date ei de fructu manuum suarum,
et laudent eam in portis opera ejus.		31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!