Proverbia 27

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ne glorieris in crastinum, ignorans quid superventura pariat dies.	1 Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!
2 Laudet te alienus, et non os tuum ; extraneus, et non labia tua.	2 Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad!
3 Grave est saxum, et onerosa arena, sed ira stulti utroque gravior.	3 Nehéz a kő, súlyos a homok, de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.
4 Ira non habet misericordiam nec erumpens furor, et impetum concitati ferre quis poterit ?	4 Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés, de a féltékeny támadását ki állhatja ki?
5 Melior est manifesta correptio quam amor absconditus.	5 Leplezetlen korholás többet ér eltitkolt szeretetnél.
6 Meliora sunt vulnera diligentis quam fraudulenta oscula odientis.	6 Többet érnek sebek baráttól, mint álnok csókok ellenségtől.
7 Anima saturata calcabit favum, et anima esuriens etiam amarum pro dulci sumet.	7 Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa, az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.
8 Sicut avis transmigrans de nido suo, sic vir qui derelinquit locum suum.	8 Mint a fészkéből elköltöző madár, olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.
9 Unguento et variis odoribus delectatur cor, et bonis amici consiliis anima dulcoratur.	9 Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek, a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.
10 Amicum tuum et amicum patris tui ne dimiseris, et domum fratris tui ne ingrediaris in die afflictionis tuæ. Melior est vicinus juxta quam frater procul.	10 Ne hagyd el barátodat és atyád barátját, és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján. Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.
11 Stude sapientiæ, fili mi, et lætifica cor meum, ut possis exprobranti respondere sermonem.	11 Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhess az ócsárlónak.
12 Astutus videns malum, absconditus est : parvuli transeuntes sustinuerunt dispendia.	12 Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik, a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.
13 Tolle vestimentum ejus qui spopondit pro extraneo, et pro alienis aufer ei pignus.	13 Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, végy zálogot tőle idegenek miatt!
14 Qui benedicit proximo suo voce grandi, de nocte consurgens maledicenti similis erit.	14 Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja, hasonlít az átkozóhoz.
15 Tecta perstillantia in die frigoris et litigiosa mulier comparantur.	15 A beázott tető esős napon és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:
16 Qui retinet eam quasi qui ventum teneat, et oleum dexteræ suæ vocabit.	16 aki magánál tartja, szelet tartogat, és olaj után fog kiáltani a jobbja.
17 Ferrum ferro exacuitur, et homo exacuit faciem amici sui.	17 Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.
18 Qui servat ficum comedet fructus ejus, et qui custos est domini sui glorificabitur.	18 Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi, aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.
19 Quomodo in aquis resplendent vultus prospicientium, sic corda hominum manifesta sunt prudentibus.	19 Amint a vízben tükröződik a belenéző arca, úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.
20 Infernus et perditio numquam implentur : similiter et oculi hominum insatiabiles.	20 Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem, az ember szeme is telhetetlen.
21 Quomodo probatur in conflatorio argentum et in fornace aurum, sic probatur homo ore laudantis. Cor iniqui inquirit mala, cor autem rectum inquirit scientiam.	21 Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára, a férfit pedig a száj, amely dicséri. Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat, az igaznak szíve pedig tudást keres.
22 Si contuderis stultum in pila quasi ptisanas feriente desuper pilo, non auferetur ab eo stultitia ejus.	22 Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel, mégsem hagyja el a balgasága.
23 Diligenter agnosce vultum pecoris tui, tuosque greges considera :	23 Törődjél aprómarhád állapotával, és tartsd szemmel nyájaidat,
24 non enim habebis jugiter potestatem, sed corona tribuetur in generationem et generationem.	24 mert a vagyon nem tart örökké, és a gazdagság nem száll nemzedékről nemzedékre.
25 Aperta sunt prata, et apparuerunt herbæ virentes, et collecta sunt fœna de montibus.	25 Ha kihajt a rét, zöldell a fű, és begyűjtik a szénát a hegyekről,
26 Agni ad vestimentum tuum, et hædi ad agri pretium.	26 a juhok megadják neked a ruhát, s a bakok árán szántót vehetsz,
27 Sufficiat tibi lac caprarum in cibos tuos, et in necessaria domus tuæ, et ad victum ancillis tuis.	27 a kecskék elegendő tejet adnak élelmedre és házi szükségedre, és szolgáló leányaid eledelére.