Jób könyve 12
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | DIODATI |
---|---|
1 Erre Jób így válaszolt: | 1 E GIOBBE rispose, e disse: |
2 »Tehát csak ti vagytok-e emberek, és veletek kihal a bölcsesség? | 2 Sì, veramente voi siete tutt’un popolo, E la sapienza morrà con voi. |
3 Nekem is van eszem, úgy mint nektek; nem is vagyok nálatok alábbvaló, mert ki nem tudja azt, amit ti tudtok? | 3 Anch’io ho senno come voi; Io non sono da men di voi; Ed appo cui non sono cotali cose? |
4 Kikacagja a saját barátja azt, aki Istenhez kiáltott és meghallgatást talált! Kinevetik az igaz jámborságát! | 4 Io son quell’uomo ch’è schernito dal suo amico; Ma un tale invoca Iddio, ed egli gli risponderà; L’uomo giusto ed intiero è schernito. |
5 A balsorsnak megvetés jár! – gondolja a jómódban élő; rúgás vár azokra, akiknek lába megingott. | 5 Colui che sta per isdrucciolare col piè, E, per estimazione di chi è felice, un tizzone sprezzato |
6 Bőséget élveznek a garázdák sátrai, és bizton vannak, akik Istent ingerlik, holott ő adott mindent kezükbe. | 6 I tabernacoli de’ ladroni prosperano, E v’è ogni sicurtà per quelli che dispettano Iddio, Nelle cui mani egli fa cadere ciò che desiderano. |
7 Kérdezd meg csak a barmokat, és megtanítanak, az ég madarait, majd megjelentik neked, | 7 E in vero, domandane pur le bestie, ed esse tu l’insegneranno; E gli uccelli del cielo, ed essi te lo dichiareranno; |
8 szólj a földnek, és elmondja neked, s elbeszélik a tenger halai. | 8 Ovvero, ragionane con la terra, ed essa te l’insegnerà; I pesci del mare eziandio te lo racconteranno. |
9 Ki ne tudná mindezek közül, hogy ezeket az Úr keze alkotta. | 9 Fra tutte queste creature, Quale è quella che non sappia che la mano del Signore fa questo? |
10 Az ő kezében van minden élőlény párája és minden emberi testnek lelke! | 10 Nella cui mano è l’anima d’ogni uomo vivente, E lo spirito d’ogni carne umana. |
11 Nemde a szavakat a fül vizsgálja, miként az ízt a falatozó ínye! | 11 L’orecchio non prova egli le parole, Come il palato assapora le vivande? |
12 ‘A vénekben lakozik a bölcsesség, s a hosszú életben az okosság’. | 12 Ne’ vecchi è la sapienza, E nella grande età è la prudenza. |
13 De Nála van a bölcsesség és az erő, övé a tanács és az okosság. | 13 Appo lui è la sapienza e la forza; A lui appartiene il consiglio e l’intelligenza. |
14 Ha ő leront, nincs aki felépítsen, ha valakit elzár, nincs aki szabadon bocsássa. | 14 Ecco, se egli ruina, la cosa non può esser riedificata; Se serra alcuno, non gli può essere aperto. |
15 Ha visszatartja a vizeket, minden elszárad, ha elereszti őket, feldúlják a földet. | 15 Ecco, se egli rattiene le acque, elle si seccano; E se le lascia scorrere, rivoltano la terra sottosopra. |
16 Nála van az erő és az előrelátás, ismeri a csalót s a megcsaltat egyaránt; | 16 Appo lui è forza e ragione; A lui appartiene chi erra, e chi fa errare. |
17 balga végre viszi a tanácsadókat, és elveszi a bírák eszét; | 17 Egli ne mena i consiglieri spogliati, E fa impazzare i giudici. |
18 feloldja a királyok övét, és kötelet fon derekukra; | 18 Egli scioglie il legame dei re, E stringe la cinghia sopra i lor propri lombi. |
19 papokat elhurcol dicstelenül, és kiforgatja a hatalmasokat. | 19 Egli ne mena i rettori spogliati, E sovverte i possenti. |
20 Elváltoztatja az igazmondók ajkát, és elveszi az öregek eszét. | 20 Egli toglie la favella agli eloquenti, E leva il senno a’ vecchi. |
21 Gyalázatot áraszt a fejedelmekre, és felemeli az elnyomottakat. | 21 Egli spande lo sprezzo sopra i nobili, E rallenta la cintura de’ possenti. |
22 Elveszi mélységes dolgokról a sötétség leplét, és napvilágra hozza a halál árnyékát; | 22 Egli rivela le cose profonde, traendole fuor delle tenebre; E mette fuori alla luce l’ombra della morte. |
23 naggyá tesz népeket és romlást hoz rájuk, a bukottakat pedig talpra állítja; | 23 Egli accresce le nazioni, ed altesì le distrugge; Egli sparge le genti, ed altresì le riduce insieme. |
24 megfosztja a belátástól a föld népének vezéreit, megtéveszti őket, hogy hiába bolyongjanak járatlan úton; | 24 Egli toglie il senno a’ capi de’ popoli della terra, E li fa andar vagando per luoghi deserti, ove non ha via alcuna. |
25 tapogatnak a sötétben, világosság nélkül, támolyogni engedi őket, mint a részegeket. | 25 Vanno a tentone per le tenebre, senza luce alcuna: Ed egli li fa andare errando come un uomo ebbro |