Livre des Psaumes 22

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Du maître de chant. Sur "la biche de l'aurore." Psaume de David.	1 A karvezetőnek. A »Szarvastehén hajnalban« dallama szerint. Dávid zsoltára.
2 Mon Dieu, mon Dieu, pourquoi m'as-tu abandonné? Loin de me sauver, les paroles que je rugis!	2 Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Távol van szabadulásomtól hangos jajveszékelésem.
3 Mon Dieu, le jour j'appelle et tu ne réponds pas, la nuit, point de silence pour moi.	3 Én Istenem, kiáltok nappal, de te nem hallgatsz meg, és éjjel is, de nyugtot nem találok.
4 Et toi, le Saint, qui habites les louanges d'Israël!	4 Pedig te szent vagy és Izrael dicsérete között laksz.
5 en toi nos pères avaient confiance, confiance, et tu les délivrais,	5 Benned bíztak atyáink, bíztak, és te megszabadítottad őket.
6 vers toi ils criaient, et ils échappaient, en toi leur confiance, et ils n'avaient pas honte.	6 Hozzád kiáltottak és megszabadultak, benned bíztak és meg nem szégyenültek.
7 Et moi, ver et non pas homme, risée des gens, mépris du peuple,	7 Én azonban féreg vagyok, nem ember, embereknek gyalázata, népnek utálata.
8 tous ceux qui me voient me bafouent, leur bouche ricane, ils hochent la tête:	8 Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem, félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:
9 "Il s'est remis à Yahvé, qu'il le délivre! qu'il le libère, puisqu'il est son ami! "	9 »Az Úrban bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«
10 C'est toi qui m'as tiré du ventre, ma confiance près des mamelles de ma mère;	10 Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből, te vagy reménységem anyám emlője óta.
11 sur toi je fus jeté au sortir des entrailles; dès le ventre de ma mère, mon Dieu c'est toi.	11 Rád voltam utalva anyám ölétől, anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.
12 Ne sois pas loin: proche est l'angoisse, point de secours!	12 Ne légy távol tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítséget nyújtana.
13 Des taureaux nombreux me cernent, de fortes bêtes de Bashân m'encerclent;	13 Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak engem.
14 contre moi bâille leur gueule, lions lacérant et rugissant.	14 Kitátották felém szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán.
15 Comme l'eau je m'écoule et tous mes os se disloquent; mon coeur est pareil à la cire, il fond aumilieu de mes viscères;	15 Szétfolytam, miként a víz, minden csontom kificamodott, szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.
16 mon palais est sec comme un tesson, et ma langue collée à ma mâchoire. Tu me couches dans lapoussière de la mort.	16 Ajkam, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.
17 Des chiens nombreux me cernent, une bande de vauriens m'entoure; comme pour déchiqueter mesmains et mes pieds.	17 Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem. Átlyuggatták kezemet és lábamat,
18 Je peux compter tous mes os, les gens me voient, ils me regardent;	18 megszámlálhattam minden csontomat. Néznek rám, bámulnak engem,
19 ils partagent entre eux mes habits et tirent au sort mon vêtement.	19 elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.
20 Mais toi, Yahvé, ne sois pas loin, ô ma force, vite à mon aide;	20 De te, Uram, ne légy távol tőlem, én erősségem siess segítségemre!
21 délivre de l'épée mon âme, de la patte du chien, mon unique;	21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutyák karmából!
22 sauve-moi de la gueule du lion, de la corne du taureau, ma pauvre âme.	22 Ments meg az oroszlán torkából, engem, a megalázottat, a bölény szarvától!
23 J'annoncerai ton nom à mes frères, en pleine assemblée je te louerai:	23 Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet, a gyülekezetben hadd dicsérjelek:
24 "Vous qui craignez Yahvé, louez-le, toute la race de Jacob, glorifiez-le, redoutez-le, toute la raced'Israël."	24 Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákob minden utóda, magasztaljátok őt! Félje őt Izrael minden utóda,
25 Car il n'a point méprisé, ni dédaigné la pauvreté du pauvre, ni caché de lui sa face, mais, invoquépar lui, il écouta.	25 Mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja, amikor hozzá kiált.
26 De toi vient ma louange dans la grande assemblée, j'accomplirai mes voeux devant ceux qui lecraignent.	26 Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben; amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.
27 Les pauvres mangeront et seront rassasiés. Ils loueront Yahvé, ceux qui le cherchent: "que vivevotre coeur à jamais! "	27 Jóllakásig esznek majd a szegények, akik keresik az Urat, dicsérik majd őt: »Éledjen fel szívük mindörökre!«
28 Tous les lointains de la terre se souviendront et reviendront vers Yahvé; toutes les familles desnations se prosterneront devant lui.	28 Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa, és leborul színe előtt a nemzetek valamennyi családja.
29 A Yahvé la royauté, au maître des nations!	29 Mert az Úré a királyi hatalom, és ő uralkodik a nemzeteken.
30 Oui, devant lui seul se prosterneront tous les puissants de la terre, devant lui se courberont tousceux qui descendent à la poussière: et pour celui qui ne vit plus,	30 Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak; leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak. Neki él majd a lelkem,
31 sa lignée le servira, elle annoncera le Seigneur aux âges	31 Neki szolgálnak majd utódaim. Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek,
32 à venir, elle racontera aux peuples à naître sa justice: il l'a faite!	32 az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek: »Így cselekedett az Úr!«