Jesaja 13

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ausspruch über Babel - eine Vision, die Jesaja, der Sohn des Amoz, hatte:	1 Kijelentés Babilon ellen, melyet Izajás, Ámosz fia látott.
2 Stellt auf einem kahlen Berg ein Feldzeichen auf, erhebt die Stimme und ruft meine Helden herbei! Winkt mit der Hand: Sie sollen einziehen durch die Tore der Edlen.	2 Kopár hegyen emeljetek zászlót, kiáltsatok emelt hanggal, intsetek kezetekkel, hadd vonuljanak be a fejedelmek Babilon kapuin!
3 Ich selbst habe meine heiligen Krieger aufgeboten, ich habe sie alle zusammengerufen,meine hochgemuten, jauchzenden Helden, damit sie meinen Zorn vollstrecken.	3 Én adtam parancsot megszenteltjeimnek, és hívtam hőseimet haragomban, akik ujjonganak fenségemnek.
4 Horch, es dröhnt im Gebirge wie der Lärm von zahllosen Menschen. Horch, ganze Königreiche brausen heran, viele Völker kommen zusammen. Der Herr der Heere mustert die Truppen.	4 Lárma hangzik a hegyeken, mint sok népé; királyságok zúgása hangzik, összegyűlt nemzeteké. A Seregek Ura szemügyre veszi a hadsereget.
5 Sie kommen aus einem fernen Land, vom Ende des Himmels: der Herr und die Waffen seines Zorns, um das ganze Land zu verwüsten.	5 Jönnek messze földről, az égnek széléről, az Úr és haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet.
6 Schreit auf, denn der Tag des Herrn ist nahe; er kommt wie eine zerstörende Macht vom Allmächtigen.	6 Jajgassatok, mert közel van az Úr napja, mint a pusztulás, érkezik a Mindenhatótól!
7 Da sinken alle Hände herab und das Herz aller Menschen verzagt.	7 Ezért minden kéz lehanyatlik, és minden emberi szív elcsügged.
8 Sie sind bestürzt; sie werden von Krämpfen und Wehen befallen, wie eine Gebärende winden sie sich. Einer starrt auf den andern, wie Feuer glüht ihr Gesicht.	8 Megrémülnek, görcs és fájdalom fogja el őket, mint szülő asszony, vajúdnak; egyik a másikra bámul: lángoló arc az ő arcuk.
9 Seht, der Tag des Herrn kommt, voll Grausamkeit, Grimm und glühendem Zorn; dann macht er die Erde zur Wüste und die Sünder vertilgt er.	9 Íme, az Úr napja jön könyörtelenül, mint bosszúság és izzó harag, hogy pusztasággá tegye a földet, és vétkeseit kipusztítsa róla.
10 Die Sterne und Sternbilder am Himmel lassen ihr Licht nicht mehr leuchten. Die Sonne ist dunkel, schon wenn sie aufgeht, der Mond lässt sein Licht nicht mehr scheinen.	10 Az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják világosságukat; elsötétül a nap, amikor felkel, és a hold nem sugározza fényét.
11 Dann bestrafe ich den Erdkreis für seine Verbrechen und die Bösen für ihre Vergehen. Dem Hochmut der Stolzen mache ich ein Ende und werfe die hochmütigen Tyrannen zu Boden.	11 Megbüntetem a földkerekséget gonoszságáért, és az istenteleneket bűneikért; megszüntetem a kevélyek gőgjét, és az erőszakosok büszkeségét megalázom.
12 Die Menschen mache ich seltener als Feingold, die Menschenkinder rarer als Golderz aus Ofir.	12 Ritkábbá teszem a férfit a színaranynál, és az embert Ofír aranyánál.
13 Dann wird der Himmel erzittern und die Erde beginnt an ihrem Ort zu wanken wegen des Grimms des Herrn der Heere am Tag seines glühenden Zorns.	13 Ezért megrendítem az eget, és kimozdul helyéből a föld a Seregek Urának bosszúsága miatt izzó haragjának napján.
14 Wie aufgescheuchte Gazellen, wie eine Schafherde, die niemand zusammenhält, so eilt dann jeder zu seinem Volk, so flieht jeder in sein Land.	14 Akkor majd, mint űzött gazella és mint a nyáj, melyet senki sem gyűjt össze, mindenki a saját népe felé fordul, és mindenki a maga földjére menekül.
15 Man sticht jeden nieder, dem man begegnet; wen man zu fassen bekommt, der fällt unter dem Schwert.	15 Mindenkit leszúrnak, akit megtalálnak, és kard által esik el mindenki, akit elfognak.
16 Vor ihren Augen werden ihre Kinder zerschmettert, ihre Häuser geplündert, ihre Frauen geschändet.	16 Gyermekeiket szemük láttára zúzzák szét, kirabolják házaikat, és asszonyaikat meggyalázzák.
17 Seht, ich stachle die Meder gegen sie auf, denen das Silber nichts gilt und das Gold nichts bedeutet.	17 Íme, én felkeltem ellenük a médeket, akik ezüsttel nem törődnek, sem aranyat nem kívánnak;
18 Ihre Bogen strecken die jungen Männer nieder; mit der Leibesfrucht haben sie kein Erbarmen, mit den Kindern kein Mitleid.	18 de íjaik gyermekeket terítenek le, nem irgalmaznak a méh gyümölcsének, a fiakon nem könyörül szemük.
19 Wie es Sodom und Gomorra erging, als Gott sie zerstörte, so wird es Babel ergehen, dem Kleinod unter den Königreichen, dem Schmuckstück der stolzen Chaldäer.	19 Úgy jár majd Babilon, a királyságok dísze, a káldeaiak büszke ékessége, ahogy felforgatta Isten Szodomát és Gomorrát.
20 Für immer wird es unbewohnt sein, bis zu den fernsten Generationen wird es nicht mehr besiedelt. Nicht einmal ein Beduine schlägt dort sein Zelt auf, kein Hirt lässt seine Herde dort lagern.	20 Nem laknak ott többé soha, és lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre; nem üt sátrat ott az arab, és pásztorok nem deleltetnek.
21 Dort haben nur Wüstenhunde ihr Lager, die Häuser sind voller Eulen, Strauße lassen sich dort nieder und Böcke springen umher.	21 Pusztai vadak tanyáznak ott, a házaik megtelnek baglyokkal; struccmadarak laknak majd ott, és démonok kísértenek.
22 Hyänen heulen in Babels Palästen, in den Lustschlössern heulen SchakaleDie Zeit (seines Endes) steht nahe bevor, Babels (letzte) Tage verzögern sich nicht.	22 Hiénák üvöltenek kastélyaiban, és sakálok a kényelmes palotákban. Hamarosan elérkezik az ideje, és az ítélet napjai nem késlekednek.