Canticum Canticorum 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (Sponsa)Osculetur me osculo oris sui ; quia meliora sunt ubera tua vino,	1 Az Énekek Éneke Salamontól.
2 fragrantia unguentis optimis. Oleum effusum nomen tuum ; ideo adolescentulæ dilexerunt te.	2 Csókoljon engem szája csókjával! Hisz szerelmed bornál is édesebb!
3 (Chorus Adolescentularum)Trahe me, post te curremus in odorem unguentorum tuorum. Introduxit me rex in cellaria sua ; exsultabimus et lætabimur in te, memores uberum tuorum super vinum. Recti diligunt te.	3 Keneteid illata kellemes, neved kiöntött olaj, ezért szeretnek téged a lányok!
4 (Sponsa)Nigra sum, sed formosa, filiæ Jerusalem, sicut tabernacula Cedar, sicut pelles Salomonis.	4 Vonj engem magad után, siessünk keneteid illata után! Vezess, ó király, a kamrádba, vigadjunk és örvendezzünk veled, magasztaljuk szerelmedet, amely bornál is édesebb! Méltán szeretnek téged!
5 Nolite me considerare quod fusca sim, quia decoloravit me sol. Filii matris meæ pugnaverunt contra me ; posuerunt me custodem in vineis : vineam meam non custodivi.	5 Lebarnult vagyok, mégis szép, Jeruzsálem leányai! Olyan, mint Kedár sátrai, mint Salamon kárpitjai.
6 Indica mihi, quem diligit anima mea, ubi pascas, ubi cubes in meridie, ne vagari incipiam post greges sodalium tuorum.	6 Ne csodáljatok azért, hogy lebarnultam, hogy a nap megbarnított! Anyám fiai nehezteltek rám, szőlőt őriztettek velem, a magam szőlőjét azonban nem őriztem!
7 (Sponsus)Si ignoras te, o pulcherrima inter mulieres, egredere, et abi post vestigia gregum, et pasce hædos tuos juxta tabernacula pastorum.	7 Mondd meg nekem, lelkem szerelmese, hol legeltetsz, merre delelteted nyájadat, hogy ne kelljen kóborolnom társaid nyájai körül!
8 Equitatui meo in curribus Pharaonis assimilavi te, amica mea.	8 Ha nem tudsz eligazodni, te legszebb a nők közt, indulj és menj el a nyáj nyomán, és legeltesd gidáidat a pásztorok sátrai mellett! –
9 Pulchræ sunt genæ tuæ sicut turturis ; collum tuum sicut monilia.	9 A fáraó szekerébe fogott lovaimhoz hasonlítalak téged, kedvesem!
10 Murenulas aureas faciemus tibi, vermiculatas argento.	10 Szépek orcáid, mint a gerlicéé, és nyakad, mint a gyöngyfüzér!
11 (Sponsa)Dum esset rex in accubitu suo, nardus mea dedit odorem suum.	11 Aranyláncocskát készítünk számodra ezüstszemekkel kirakva. –
12 Fasciculus myrrhæ dilectus meus mihi ; inter ubera mea commorabitur.	12 Miközben a király nyugvóhelyén pihen, nárduszom illatát árasztja.
13 Botrus cypri dilectus meus mihi in vineis Engaddi.	13 Olyan a kedvesem hozzám, mint a mirhatáska: a keblemen pihen az éjjel.
14 (Sponsus)Ecce tu pulchra es, amica mea ! ecce tu pulchra es ! Oculi tui columbarum.	14 Olyan a kedvesem hozzám, mint a ciprusfürt Engedi szőlőhegyén. –
15 (Sponsa)Ecce tu pulcher es, dilecte mi, et decorus ! Lectulus noster floridus.	15 De szép vagy, szerelmem, de szép vagy! Szemeid olyanok, mint a galambok. –
16 Tigna domorum nostrarum cedrina, laquearia nostra cypressina.	16 De szép vagy, kedvesem, milyen gyönyörűséges! Üde zöld a fekvőhelyünk,
	17 cédrusok a házunk gerendái, ciprus borítja falunkat.