Levitico 25

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Locutusque est Dominus ad Moysen in monte Sinai di cens:	1 Így szólt továbbá az Úr Mózeshez a Sínai hegyen:
2 “ Loquere filiis Israel et dices ad eos: Quando ingressi fueritis terram, quam ego dabo vobis, sabbatizet terra sabbatum Domino.	2 »Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha majd bejuttok arra földre, amelyet én nektek adok, tartson a föld is szombatot az Úrnak.
3 Sex annis seres agrum tuum et sex annis putabis vineam tuam colligesque fructus eius;	3 Hat esztendőn át vesd be szántódat, hat esztendőn át metszd meg szőlődet, és takarítsd be gyümölcsét,
4 septimo autem anno, sabbatum requietionis erit terrae, sabbatum Domino: agrum tuum non seres et vineam tuam non putabis.	4 a hetedik esztendőben azonban szombati nyugalma legyen a földnek az Úr tiszteletére. Szántódat be ne vesd, szőlődet meg ne metszd.
5 Quae sponte gignit humus, non metes et uvas vineae tuae non putatae non colliges quasi vindemiam; annus enim requietionis erit terrae.	5 Amit a föld magától terem, ne arasd le és tőkédet meg ne metszd és ne szüreteld le, mert a föld nyugalmának esztendeje az.
6 Et erit sabbatum terrae vobis in cibum: tibi et servo tuo, ancillae et mercennario tuo et advenis, qui peregrinantur apud te,	6 Szolgáljon neked, rabszolgádnak, szolgálódnak, napszámosodnak s a közöttetek tartózkodó jövevénynek eledelül,
7 iumentis tuis et animalibus, quae in terra tua sunt, omnia, quae nascuntur, praebebunt cibum.	7 jószágodnak és az állatoknak nyújtson eledelt mindaz, ami magától terem.
8 Numerabis quoque tibi septem hebdomadas annorum, id est septem septies, quae simul faciunt annos quadraginta novem;	8 Számlálj továbbá magadnak hét évhetet, azaz hétszer hét, tehát összesen negyvenkilenc esztendőt,
9 et clanges bucina mense septimo, decima die mensis expiationis die clangetis tuba in universa terra vestra.	9 s a hetedik hónapban, a hónap tizedik napján, az engesztelés idején, fúvasd meg a kosszarvat egész földeteken,
10 Sanctificabitisque annum quinquagesimum et vocabitis remissionem in terra cunctis habitatoribus eius: ipse est enim iobeleus. Revertemini unusquisque ad possessionem suam, et unusquisque rediet ad familiam pristinam.	10 s tedd szentté az ötvenedik esztendőt. Hirdess szabadulást földed minden lakójának, mert örvendetes esztendő az. Kapja vissza akkor mindenki a birtokát, és térjen vissza mindenki eredeti családjához,
11 Iobeleus erit vobis quinquagesimus annus. Non seretis neque metetis sponte in agro nascentia neque vineas non putatas vindemiabitis	11 mert az örvendetes, az ötvenedik esztendő az. Ne vessetek, ami a szántón magától terem, ne arassátok le, tőkéiteket ne metsszétek és termését ne takarítsátok be,
12 ob sanctificationem iobelei; sed de agro statim ablatas comedetis fruges.	12 hogy szent legyen az örvendetes esztendő, hanem azt egyétek, amit éppen találtok.
13 Hoc anno iobelei rediet unusquisque vestrum ad possessionem suam.	13 Az örvendetes esztendőben mindenki kapja vissza a maga birtokát.
14 Quando vendes quippiam civi tuo vel emes ab eo, ne contristet unusquisque fratrem suum; sed iuxta numerum annorum post iobeleum emes ab eo,	14 Ha eladsz valamit embertársadnak, vagy vásárolsz valamit tőle, ne szomorítsd meg testvéredet, hanem az örvendetes esztendő óta eltelt évek száma szerint vásárolj tőle,
15 et iuxta supputationem annorum frugum vendet tibi.	15 ő meg a termés száma szerint adjon el neked.
16 Quanto plures anni remanserint post iobeleum, tanto crescet et pretium; et quanto minus temporis numeraveris, tanto minoris et emptio constabit: tempus enim frugum vendet tibi.	16 Minél több esztendő van hátra az örvendetes esztendőig, annál nagyobb legyen az ár, s mennél kevesebb időt számlálhatsz, annál olcsóbb legyen a vétel, mert a termésidőt adja el ő neked.
17 Nolite affligere contribules vestros, sed timeas Deum tuum, quia ego Dominus Deus vester.	17 Ne nyomorgassátok meg a saját nemzetségetekből levőket, hanem mindenki félje Istenét, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
18 Facite praecepta mea et iudicia, custodite et implete ea, ut habitare possitis in terra absque ullo pavore,	18 Tegyétek meg parancsaimat és tartsátok meg rendeleteimet, s teljesítsétek őket, hogy minden rettegés nélkül lakhassatok országotokban,
19 et gignat vobis humus fructus suos, quibus vescamini usque ad saturitatem, et habitabitis super terram, nullius impetum formidantes.	19 s a föld megteremje nektek gyümölcsét, és ehessetek belőle jóllakásig, nem rettegve senki támadásától.
20 Quod si dixeritis: "Quid comedemus anno septimo, si non seruerimus neque collegerimus fruges nostras?".	20 Ha erre ti azt mondjátok: ‘Mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk és nem takarítjuk be termésünket?’ –
21 Dabo benedictionem meam vobis anno sexto, et faciet fructus trium annorum,	21 Áldásomat adom én nektek a hatodik esztendőben, és három esztendőre való terem nektek.
22 seretisque anno octavo et comedetis veteres fruges usque ad nonum annum; donec nova nascantur, edetis vetera.	22 A nyolcadik esztendőben vethettek, és a kilencedik esztendeig az ógabonából fogtok enni: amíg az új meg nem terem, a régiből fogtok enni.
23 Terra quoque non veniet in perpetuum, quia mea est, et vos advenae et coloni mei estis.	23 Ne adjátok el tehát örökre a földet, mert az enyém az, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.
24 Unde cuncta regio possessionis vestrae sub redemptionis condicione a vobis vendetur.	24 Éppen azért birtokotok minden földjét a visszaválthatóság kikötésével kell eladni.
25 Si attenuatus frater tuus vendiderit partem possessionis suae, veniet ut redemptor propinquus eius, et redimet, quod ille vendiderat.	25 Ha testvéred elszegényedik, és eladja kicsi birtokát, ha rokona úgy akarja, visszaválthatja, amit ő eladott.
26 Sin autem non habuerit redemptorem et ipse pretium ad redimendum potuerit invenire,	26 Ha pedig nincs ilyen rokona, de ő maga szert tesz a kiváltási költségre,
27 computabuntur fructus ex eo tempore, quo vendidit; et, quod reliquum est, reddet emptori sicque recipiet possessionem suam.	27 akkor számítsa ki a termés értékét az eladás idejétől kezdve, s ami azon felül van, adja vissza a vevőnek, s nyerje vissza ilyenképpen birtokát.
28 Quod si non invenerit manus eius, ut reddat pretium, habebit emptor, quod emerat, usque ad annum iobeleum. In ipso enim omnis venditio rediet ad dominum et ad possessorem pristinum.	28 Ha pedig keze nem tud szert tenni arra, hogy visszaadja a vételárat, legyen a vevőé, amit vett, egészen az örvendetes esztendőig; akkor ugyanis minden eladott birtok visszaszáll urára s eredeti birtokosára.
29 Qui vendiderit domum intra urbis muros, habebit licentiam redimendi, donec unus impleatur annus.	29 Ha valaki olyan házat ad el, amely város falain belül van, szabadságában áll visszaváltani, míg egy esztendő el nem telik.
30 Si non redemerit, et anni circulus fuerit evolutus, emptor possidebit eam et posteri eius in perpetuum; et redimi non poterit, etiam in iobeleo.	30 Ha nem váltja vissza, s az esztendő tartama lepergett, a vevőnek és utódainak tulajdona legyen örökre: nem lehet visszaváltani, még az örvendetes esztendőben sem.
31 Sin autem in villa fuerit domus, quae muros non habet, agrorum iure vendetur: potest redimi et in iobeleo revertetur ad dominum.	31 Ha azonban a ház körülkerítetlen faluban van, a szántóföldekre vonatkozó törvény szerint kell eladni: ha előbb vissza nem váltják, az örvendetes esztendőben visszaszáll urára.
32 Aedes Levitarum, quae in urbibus possessionis eorum sunt, semper possunt ab eis redimi.	32 A levitáknak azokat a házait, amelyek az ő városaikban vannak, mindenkor vissza lehet váltani;
33 Si autem quis redemerit a Levitis, domus et urbs in iobeleo revertentur ad dominos; quia domus urbium leviticarum pro possessionibus eorum sunt inter filios Israel.	33 ha nem váltják őket vissza, az örvendetes esztendőben visszaszállnak urukra, mert a levita városok házai földbirtokszámba mennek Izrael fiai között.
34 Suburbana autem pascua eorum non venient, quia possessio sempiterna est eis.	34 A városaikhoz tartozó legelőiket azonban soha el ne adják, mert azok örökös birtokuk.
35 Si attenuatus fuerit frater tuus, et infirma manus eius apud te, suscipies eum quasi advenam et peregrinum, et vivet tecum.	35 Ha testvéred elszegényedik és vagyonilag meginog, s felsegíted mint jövevényt vagy idegent, s így eléldegél melletted,
36 Ne accipias usuras ab eo nec amplius quam dedisti: time Deum tuum, ut vivere possit frater tuus apud te.	36 ne végy tőle kamatot vagy többet, mint adtál: féld Istenedet, hogy megélhessen melletted testvéred.
37 Pecuniam tuam non dabis ei ad usuram nec plus aequo exiges pro cibo tuo.	37 Pénzedet ne kamatra add neki, s gabonádért ráadást ne követelj tőle.
38 Ego Dominus Deus vester, qui eduxi vos de terra Aegypti, ut darem vobis terram Chanaan et essem vester Deus.	38 Én az Úr vagyok, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy nektek adjam Kánaán földjét, és Istenetek legyek.
39 Si paupertate compulsus vendiderit se tibi frater tuus, non eum opprimes servitute servorum,	39 Ha a szegénység arra kényszeríti testvéredet, hogy eladja magát neked: ne terheld rabszolgamunkával,
40 sed quasi mercennarius et colonus erit tecum. Usque ad annum iobeleum operabitur apud te	40 hanem napszámosnak vagy zsellérnek tekintsd. Az örvendetes esztendőig szolgáljon nálad,
41 et postea egredietur cum liberis suis et revertetur ad cognationem suam et ad possessionem patrum suorum.	41 azután szabaduljon fel gyermekeivel együtt és térjen vissza rokonságához és atyái birtokához.
42 Mei enim servi sunt, et ego eduxi eos de terra Aegypti: non venient condicione servorum;	42 Az én szolgáim ugyanis ők, én hoztam ki őket Egyiptom földjéről: nem lehet eladni őket rabszolgák módjára.
43 ne affligas eum per po tentiam, sed metuito Deum tuum.	43 Ne sanyargasd hatalmaddal, hanem féld Istenedet.
44 Servus et ancilla sint tibi de nationibus, quae in circuitu vestro sunt; de illis emetis servum et ancillam.	44 Rabszolgáitok és rabszolganőitek a körülöttetek levő nemzetekből kerüljenek ki,
45 De filiis quoque advenarum, qui peregrinantur apud vos, emetis et de cognatione eorum, quae est apud vos et quam genuerint in terra vestra, hos habebitis in possessionem	45 meg a közöttetek tartózkodó jövevényekből s azokból, akik tőlük születtek földeteken; ezeket rabszolgákként tarthatjátok,
46 et hereditario iure transmittetis ad posteros ac possidebitis in aeternum ut servos; fratres autem vestros filios Israel ne opprimatis cum potentia.	46 örökségül hagyhatjátok utódaitokra, s bírhatjátok örökké: testvéreiteket, Izrael fiait azonban ne sanyargassátok hatalmatokkal.
47 Si invaluerit apud vos manus advenae atque peregrini, et attenuatus frater tuus vendiderit se ei aut cuiquam de stirpe eius,	47 Ha valamely jövevény vagy idegen vagyonilag megerősödik nálatok, s elszegényedett testvéred eladja magát neki vagy valakinek az ő nemzetségéből:
48 post venditionem potest redimi. Unus ex fratribus suis redimet eum	48 az eladás után ki lehessen váltani. Ha akarja, válthassa ki őt valamelyik testvére,
49 et patruus et patruelis et consanguineus et affinis. Sin autem et ipse potuerit, redimat se,	49 atyai nagybátyja, atyai nagybátyjának fia vagy valamelyik vérrokona és hozzátartozója, vagy ha ő maga képes rá, sajátmaga is kiválthassa magát.
50 supputatis dumtaxat cum emptore annis a tempore venditionis suae usque ad annum iobeleum, et pecunia, qua venditus fuerat, iuxta annorum numerum et rationem mercennarii supputata.	50 Ki kell ugyanis számítani az esztendőket attól az időtől fogva, hogy magát eladta, egészen az örvendetes esztendeig, s a pénzt, amelyen eladta magát, az esztendők száma szerint, s napszámbérszerűen
51 Si plures fuerint anni, qui remanent usque ad iobeleum, secundum hos reddet et pretium redemptionis de pecunia emptionis;	51 Ha sok esztendő van hátra az örvendetes esztendőig, ahhoz mérten fizesse a váltságot is,
52 si pauci, ponet rationem cum eo; iuxta annorum numerum reddet emptori, quod reliquum est annorum,	52 ha kevés, akkor is az esztendők száma szerint ejtse meg az elszámolást az illetővel, s a hátralevő esztendőkhöz mérten fizessen a vevőnek.
53 quibus ante servivit, mercedibus mercennarii imputatis. Non affliget eum violenter in conspectu tuo.	53 Amit már leszolgált, bérül kell betudni. Ne sanyargassa őt ura erőszakoskodva színed előtt.
54 Quod si per haec redimi non potuerit, anno iobeleo egredietur cum liberis suis:	54 Ha pedig így nem lehet kiváltani, szabaduljon fel az örvendetes esztendőben gyermekeivel együtt.
55 mei sunt enim servi filii Israel, quos eduxi de terra Aegypti. Ego Dominus Deus vester ”.	55 Izrael fiai ugyanis az én szolgáim, akiket kihoztam Egyiptom földjéről.