Levitico 1

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Vocavit autem Moysen et locu tus est ei Dominus de tabernacu lo conventus dicens:	1 Szólította az Úr Mózest, és így szólt hozzá a bizonyság sátrából:
2 “ Loquere filiis Israel et dices ad eos: Homo, qui obtulerit ex vobis hostiam Domino de animalibus domesticis, de bobus et pecoribus offerens victimas,	2 »Szólj Izrael fiaihoz, és mondd nekik: Ha valaki áldozati ajándékot mutat be közületek az Úrnak, és vágóállatot, azaz szarvasmarhát vagy aprómarhát mutat be áldozati ajándékul,
3 si holocaustum fuerit eius oblatio de armento, masculum immaculatum offeret ad ostium tabernaculi conventus ad placandum sibi Dominum;	3 és áldozati ajándéka egészen elégő áldozatul bemutatott szarvasmarha, akkor hibátlan hímet mutasson be. Vigye a bizonyság sátrának ajtajához, hogy kedvessé tegye magát az Úr előtt.
4 ponetque manum super caput hostiae, et acceptabilis erit atque in expiationem eius proficiens.	4 Aztán tegye rá kezét az áldozat fejére, hogy az kedves legyen, és engesztelést szerezzen neki.
5 Immolabitque vitulum coram Domino, et offerent filii Aaron sacerdotes sanguinem eius aspergentes per altaris circuitum, quod est ante ostium tabernaculi conventus.	5 Majd vágja le a bikát az Úr előtt, Áron fiai, a papok pedig áldozzák fel a vérét: öntsék rá körben arra az oltárra, amely a sátor ajtaja előtt van.
6 Detracta pelle, hostiam offerens in frusta concidet;	6 Aztán húzzák le az áldozat bőrét, tagjait pedig vágják darabokra.
7 et filii Aaron sacerdotis ponent in altari ignem, strueque lignorum super ignem composita,	7 Majd tegyenek tüzet az oltárra. Először rakjanak rá fát,
8 membra, quae caesa sunt, desuper ordinabunt, caput videlicet et adipem.	8 arra pedig rakják rá a szétvágott tagokat, valamint a fejet és mindazt, ami a májra tapad
9 Intestina autem et crura offerens lavabit aqua adolebitque ea sacerdos super altare in holocaustum, incensum suavissimi odoris Domino.	9 – a beleket, s a lábszárakat mossák meg vízben –, végül égesse el a pap mindezt az oltáron, egészen elégő áldozatul, kedves illatul az Úrnak.
10 Quod si de pecoribus eius oblatio est, de ovibus sive de capris holocaustum, masculum absque macula offeret;	10 Ha aprómarha az áldozati ajándék, azaz juh vagy kecske, éspedig egészen elégő áldozat, akkor hibátlan hímet mutasson be.
11 immolabitque ad latus altaris, quod respicit ad aquilonem, coram Domino. Sanguinem vero illius aspergent contra altare filii Aaron sacerdotes per circuitum;	11 Vágja le az oltárnak északra néző oldalánál, az Úr előtt, a vérét pedig Áron fiai öntsék körben az oltárra.
12 dividetque offerens membra, caput et adipem, et sacerdos imponet ea super ligna, quibus subest ignis in altari.	12 Aztán válasszák el a tagokat, a fejet, és mindazt, ami a májra tapad, és rakják rá a fára, az alá meg tegyenek tüzet.
13 Intestina vero et crura lavabit offerens aqua, et oblata omnia adolebit sacerdos super altare: holocaustum est et incensum odoris suavissimi Domino.	13 A beleket és a lábszárakat mossák meg vízben. Végül mutassa be, égesse el a pap az oltáron az egészet, egészen elégő áldozatul, kedves illatul az Úrnak.
14 Sin autem de avibus holocausti oblatio fuerit Domino, offeret de turturibus aut pullis columbae oblationem suam.	14 Ha madár, gerle vagy galambfióka az Úrnak egészen elégő áldozatul szánt áldozati ajándék,
15 Et sacerdos afferet eam ad altare; retortum ad collum caput adolebit in altari, sanguisque eius exprimetur contra parietem altaris.	15 akkor vigye azt a pap az oltárhoz, tekerje fejét a nyakához, vágjon sebet rajta, és csurgassa vérét az oltár oldalára.
16 Vesiculam vero gutturis et plumas proiciet offerens prope altare ad orientalem plagam in loco, in quo cineres effundi solent;	16 Aztán dobja a begyét és tollait az oltár keleti oldalára, arra a helyre, ahová a hamut szokták önteni,
17 confringetque eam inter alas, quas non secabit, et adolebit eam sacerdos super altare, lignis super ignem positis: holocaustum est et incensum suavissimi odoris Domino.	17 a szárnyait pedig törje meg, s anélkül, hogy összevagdalná és késsel feldarabolná, égesse el az oltáron a tűzre rakott fán: egészen elégő áldozat az, kedves illatú tűzáldozata az Úrnak.