Primo libro dei Re 5

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Salomon autem erat in dicione sua habens omnia regna a Flu mine usque ad terram Philisthim et ad terminum Aegypti offerentium sibi munera et servientium ei cunctis diebus vitae eius.	1 Salamon ugyanis hatalmában tartott minden országot a filiszteusok földjének folyójától egészen Egyiptom határáig; mindezek ajándékokat hoztak, s szolgáltak neki élete valamennyi napja alatt.
2 Erat autem cibus Salomonis per dies singulos triginta chori similae et sexaginta chori farinae,	2 Salamon élelmiszerszükséglete naponkint ez volt: harminc kór lisztláng, hatvan kór liszt,
3 decem boves pingues et viginti boves pascuales et centum oves, excepta venatione cervorum, caprearum atque bubalorum et avium altilium.	3 tíz hizlalt marha, húsz legelőről való marha, száz kos, a vadászatból való szarvasokon, vadkecskéken, a bivalyokon, meg a hi zlalt szárnyasokon kívül.
4 Ipse enim obtinebat omnem regionem, quae erat trans Flumen, a Thaphsa usque Gazam, et cunctos reges illarum regionum; et habebat pacem ex omni parte in circuitu.	4 Ő uralkodott ugyanis az egész folyón túli vidéken, Tifszahtól Gázáig s ennek a vidéknek valamennyi királyán, s békessége volt körös-körül minden oldalon,
5 Habitabatque Iuda et Israel absque timore ullo, unusquisque sub vite sua et sub ficu sua a Dan usque Bersabee cunctis diebus Salomonis.	5 úgyhogy Júda és Izrael minden félelem nélkül lakozott, mindenki a maga szőlőtője és fügefája alatt, Dántól Beersebáig, Salamon valamennyi napja alatt.
6 Et habebat Salomon quattuor milia praesepia equorum currulium et duodecim milia equestres.	6 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer jászol szekeres lova s tizenkétezer hátaslova.
7 Et praebebant supradicti praefecti necessaria mensae regis Salomonis et convivarum eius cum ingenti cura, unusquisque in suo mense.	7 Ezeket a király fent említett kamarásai élelmezték, s azok látták el Salamon király asztalát is a szükségesekkel, nagy gonddal, mindenki a maga idejében.
8 Hordeum quoque et paleas equorum et iumentorum deferebant in locum, ubi erat unicuique constitutum.	8 Árpát és szalmát is vittek mindig a paripák s az igásállatok számára arra a helyre, ahol a király volt, mindenki a maga sora szerint.
9 Dedit quoque Deus sapientiam Salomoni et prudentiam multam nimis et latitudinem cordis quasi arenam, quae est in litore maris.	9 Adott továbbá Isten Salamonnak bölcsességet, igen nagy okosságot, s olyan bőséges ismereteket, mint a tenger partján levő föveny,
10 Et praecedebat sapientia Salomonis sapientiam omnium Orientalium et Aegyptiorum;	10 úgyhogy Salamon bölcsessége meghaladta az összes napkeleti és egyiptomi bölcsességét.
11 et erat sapientior cunctis hominibus, sapientior Ethan Ezrahita et Heman et Chalchol et Darda filiis Mahol et erat nominatus in universis gentibus per circuitum.	11 Bölcsebb volt minden embernél, bölcsebb, mint az ezrahita Etán, meg Hemán, Kálkol és Dorda, Máhol fiai, s hírneve volt minden népnél, körös-körül.
12 Locutus est quoque Salomon tria milia parabolas, et fuerunt carmina eius quinque et mille.	12 Háromezer példabeszédet mondott Salamon, s ezeröt éneke volt.
13 Et disputavit super lignis, a cedro, quae est in Libano, usque ad hyssopum, quae egreditur de pariete; et disseruit de iumentis et volucribus et reptilibus et piscibus.	13 Szólt a fákról, a cédrustól kezdve, amely a Libanonon van egész az izsópig, amely a falból nő ki, szólt a barmokról s a madarakról, a csúszómászókról és a halakról.
14 Et veniebant de cunctis populis ad audiendam sapientiam Salomonis, ab universis regibus terrae, qui audiebant sapientiam eius.	14 Minden népből jöttek emberek, hogy hallják Salamon bölcsességét, jöttek a föld minden királyától, ahol hallottak bölcsességéről.
15 Misit quoque Hiram rex Tyri servos suos ad Salomonem; audivit enim quod ipsum unxissent regem pro patre eius, quia amicus fuerat Hiram David omni tempore.	15 Hírám, Tírusz királya is elküldte szolgáit Salamonhoz, mivel meghallotta, hogy őt kenték fel királlyá apja helyett. Hírám ugyanis barátja volt Dávidnak minden időben.
16 Misit autem et Salomon ad Hiram dicens:	16 Erre Salamon is elküldött Hírámhoz és ezt üzente:
17 “ Tu scis voluntatem David patris mei et quia non potuerit aedificare domum nomini Domini Dei sui propter bella imminentia per circuitum, donec daret Dominus eos sub vestigio pedum eius.	17 »Te tudsz Dávid apám szándékáról s arról, hogy ő nem építhetett házat az Úr, az ő Istene nevének a háborúk miatt, amelyek körös-körül folyton szorongatták, amíg az Úr a lába alá nem vetette ellenségeit.
18 Nunc autem requiem dedit Dominus Deus meus mihi per circuitum; non est adversarius neque occursus malus.	18 Most azonban az Úr, az én Istenem nyugalmat adott nekem körös-körül mindenfelől, s nincs ellenségem, s nem fenyeget baj.
19 Quam ob rem cogito aedificare templum nomini Domini Dei mei, sicut locutus est Dominus David patri meo dicens: “Filius tuus, quem dabo pro te super solium tuum, ipse aedificabit domum nomini meo”.	19 Éppen azért templomot szándékozom építeni az Úr, az én Istenem nevének, ahogy az Úr apámnak, Dávidnak szólt: ‘Fiad, akit helyedbe királyi székedre ültetek, az építsen házat nevemnek.’
20 Praecipe igitur, ut praecidant mihi cedros de Libano, et servi mei sint cum servis tuis; mercedem autem servorum tuorum dabo tibi quamcumque praeceperis; scis enim quoniam non est in populo meo vir, qui noverit ligna caedere sicut Sidonii ”.	20 Parancsold meg tehát, hogy vágjanak nekem szolgáid cédrusokat a Libanonról. Szolgáim ott lesznek szolgáiddal, a te szolgáid bérét pedig megadom neked, ahogy csak kívánod. Hiszen tudod, hogy népem között nincs senki sem, aki úgy értene a favágáshoz, mint a szidoniak.«
21 Cum ergo audisset Hiram verba Salomonis, laetatus est valde et ait: “ Benedictus Dominus hodie, qui dedit David filium sapientissimum super populum hunc plurimum ”.	21 Amikor Hírám meghallotta Salamon szavait, igen megörült és azt mondta: »Áldott legyen ma az Úr Isten, aki nagyon bölcs fiat adott Dávidnak e nagyszámú nép királyául.«
22 Et misit Hiram ad Salomonem dicens: “ Audivi, quaecumque mandasti mihi; ego faciam omnem voluntatem tuam in lignis cedrinis et abiegnis.	22 Majd elküldött Hírám Salamonhoz, s ezt üzente: »Tudomásul vettem, amit nekem üzentél, s teljesítem is mindazt, amit a cédrus- és fenyőfák dolgában kívántál.
23 Servi mei deponent ea de Libano ad mare, et ego componam ea in ratibus in mari usque ad locum, quem significaveris mihi, et applicabo ea ibi, et tu tolles ea; praebebisque necessaria mihi, ut detur cibus domui meae ”.	23 Szolgáim majd lehozzák őket a Libanonról a tengerre, s én tutajokat rakatok belőlük, s elvitetem a tengeren arra a helyre, amelyet majd kijelölsz nekem, s ott kirakatom őket, s te elviteted, s ellátsz engem a szükségesekkel, hogy élelme legyen házamnak.«
24 Itaque Hiram dabat Salomoni ligna cedrina et ligna abiegna iuxta omnem voluntatem eius.	24 Hírám tehát cédrusfát és fenyőfát adott Salamonnak, amennyit csak kívánt.
25 Salomon autem praebebat Hiram viginti milia chororum tritici in cibum domui eius et viginti choros purissimi olei; haec tribuebat Salomon Hiram per annos singulos.	25 Salamon viszont húszezer kór búzát adott Hírámnak, háza élelmére és húsz kór színtiszta olajat; ezt adta Salamon Hírámnak esztendőről-esztendőre.
26 Dedit quoque Dominus sapientiam Salomoni, sicut locutus est ei; et erat pax inter Hiram et Salomonem, et percusserunt foedus ambo.	26 Az Úr pedig bölcsességet adott Salamonnak, amint megmondta neki, s békesség volt Hírám és Salamon között és szövetséget kötöttek egymással.
27 Elegitque rex Salomon operas de omni Israel, et erat indictio triginta milia virorum.	27 Ekkor Salamon király robotmunkásokat szedetett egész Izraelből: a kirendeltség harmincezer emberből állt.
28 Mittebatque eos in Libanum decem milia per menses singulos vicissim, ita ut duobus mensibus essent in domibus suis; et Adoniram erat super huiuscemodi indictione.	28 Ezeket elküldte a Libanonra, tíz-tízezret havonként, felváltva, úgyhogy két-két hónapig odahaza voltak. Adonirám volt e kirendeltség felügyelője.
29 Fueruntque Salomoni septuaginta milia eorum, qui onera portabant, et octoginta milia latomorum in monte,	29 Volt továbbá Salamonnak hetvenezer teherhordozója s nyolcvanezer kőfejtője a hegységben,
30 absque praepositis, qui praeerant singulis operibus numero trium milium et trecentorum praecipientium populo, his, qui faciebant opus.	30 azokon a felügyelőkön kívül, akik az egyes munkákat vezették és szám szerint háromezer-háromszázan voltak, s a népnek és a munkásoknak parancsoltak.
31 Praecepitque rex, ut tollerent lapides grandes, lapides pretiosos in fundamentum templi, lapides quadratos;	31 Majd megparancsolta a király, hogy nagy köveket, értékes köveket fejtsenek a templom alapjául, s faragják négyszögűre őket.
32 dolaverunt ergo caementarii Salomonis, caementarii Hiram et Giblii ligna et lapides et praeparaverunt ad aedificandam domum.	32 Ki is faragták őket Salamon kőművesei és Hírám kőművesei, a gebáliak pedig elkészítették a fát és a köveket a ház építéséhez.