Siracide 37

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Tout ami dit: "Moi aussi je suis ton ami", mais tel n'est ami que de nom.	1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,
2 N'est-ce pas pour un homme un chagrin mortel qu'un camarade ou un ami qui devientennemi?	2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!
3 O mauvais penchant, pourquoi as-tu été créé, pour couvrir la terre de malice?	3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?
4 Le camarade félicite un ami dans le bonheur et au moment de l'adversité se tourne contrelui.	4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.
5 Le camarade compatit avec son ami par intérêt et au moment du combat prend les armes.	5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.
6 N'oublie pas ton ami dans ton coeur, ne perds pas son souvenir au milieu des richesses.	6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!
7 Tout conseiller donne des conseils, mais il en est qui cherchent leur intérêt.	7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.
8 Méfie-toi du donneur de conseils, demande-toi d'abord de quoi il a besoin -- car il donne sesconseils dans son propre intérêt -- de crainte qu'il ne jette son dévolu sur toi,	8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.
9 qu'il ne te dise: "Tu es sur la bonne voie", et ne reste à distance pour voir ce qui t'arrivera.	9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,
10 Ne consulte pas quelqu'un qui te regarde en dessous et à ceux qui t'envient, cache tesdesseins.	10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:
11 Ne consulte pas non plus une femme sur sa rivale, ni un poltron sur la guerre, ni unnégociant sur le commerce, ni un acheteur sur une vente, ni un envieux sur la reconnaissance, ni un égoïste sur labienfaisance, ni un paresseux sur un travail quelconque, ni un mercenaire saisonnier sur l'achèvement d'unetâche, ni un domestique nonchalant sur un grand travail; ne t'appuie sur ces gens pour aucun conseil.	11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.
12 Mais adresse-toi toujours à un homme pieux, que tu connais pour observer lescommandements, dont l'âme est comme la tienne, et qui, si tu échoues, sera compatissant.	12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,
13 Ensuite, tiens-toi au conseil de ton coeur, car nul ne peut t'être plus fidèle.	13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,
14 Car l'âme de l'homme l'avertit souvent mieux que sept veilleurs en faction sur une hauteur.	14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!
15 Et par-dessus tout cela, supplie le Très-Haut, qu'il dirige tes pas dans la vérité.	15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,
16 Le principe de toute oeuvre c'est la raison, avant toute entreprise il faut la réflexion.	16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!
17 La racine des pensées, c'est le coeur, il donne naissance à quatre rameaux:	17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!
18 le bien et le mal, la vie et la mort, et ce qui les domine toujours, c'est la langue.	18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.
19 Tel homme est habile pour enseigner les autres qui, pour lui-même, n'est bon à rien;	19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.
20 tel homme, beau parleur, est détesté, il finira par mourir de faim,	20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!
21 car le Seigneur ne lui accorde pas sa faveur: il est dépourvu de toute sagesse.	21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.
22 Tel est sage à ses propres yeux et les fruits de son intelligence sont, à l'entendre, assurés.	22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.
23 Le vrai sage enseigne son peuple et les fruits de son intelligence sont assurés.	23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;
24 Le sage est comblé de bénédiction, tous ceux qui le voient le proclament heureux.	24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.
25 Le temps de la vie humaine est compté, mais les jours d'Israël sont infinis.	25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,
26 Le sage, au milieu du peuple, s'acquiert la confiance: son nom vivra éternellement.	26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.
27 Mon fils, pendant ta vie éprouve ton tempérament, vois ce qui t'est contraire et ne tel'accorde pas.	27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.
28 Car tout ne convient pas à tous et tout le monde ne se trouve pas bien de tout.	28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!
29 Ne sois pas gourmand de toute friandise et ne te jette pas sur la nourriture,	29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!
30 car trop manger est malsain et l'intempérance provoque les coliques.	30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.
31 Beaucoup sont morts pour avoir trop mangé, celui qui se surveille prolonge sa vie.	31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.