Proverbia 24

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ne æmuleris viros malos, nec desideres esse cum eis :	1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,
2 quia rapinas meditatur mens eorum, et fraudes labia eorum loquuntur.	2 mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.
3 Sapientia ædificabitur domus, et prudentia roborabitur.	3 Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,
4 In doctrina replebuntur cellaria, universa substantia pretiosa et pulcherrima.	4 tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.
5 Vir sapiens fortis est, et vir doctus robustus et validus :	5 A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.
6 quia cum dispositione initur bellum, et erit salus ubi multa consilia sunt.	6 Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.
7 Excelsa stulto sapientia ; in porta non aperiet os suum.	7 Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.
8 Qui cogitat mala facere stultus vocabitur :	8 Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.
9 cogitatio stulti peccatum est, et abominatio hominum detractor.	9 A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.
10 Si desperaveris lassus in die angustiæ, imminuetur fortitudo tua.	10 Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.
11 Erue eos qui ducuntur ad mortem, et qui trahuntur ad interitum, liberare ne cesses.	11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!
12 Si dixeris : Vires non suppetunt ; qui inspector est cordis ipse intelligit : et servatorem animæ tuæ nihil fallit, reddetque homini juxta opera sua.	12 Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!« látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.
13 Comede, fili mi, mel, quia bonum est, et favum dulcissimum gutturi tuo.	13 Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!
14 Sic et doctrina sapientiæ animæ tuæ : quam cum inveneris, habebis in novissimis spem, et spes tua non peribit.	14 Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.
15 Ne insidieris, et quæras impietatem in domo justi, neque vastes requiem ejus.	15 Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!
16 Septies enim cadet justus, et resurget : impii autem corruent in malum.	16 Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.
17 Cum ceciderit inimicus tuus ne gaudeas, et in ruina ejus ne exsultet cor tuum :	17 Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,
18 ne forte videat Dominus, et displiceat ei, et auferat ab eo iram suam.	18 hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!
19 Ne contendas cum pessimis, nec æmuleris impios :	19 A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,
20 quoniam non habent futurorum spem mali, et lucerna impiorum extinguetur.	20 mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.
21 Time Dominum, fili mi, et regem, et cum detractoribus non commiscearis :	21 Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,
22 quoniam repente consurget perditio eorum, et ruinam utriusque quis novit ?	22 mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!
23 Hæc quoque sapientibus. Cognoscere personam in judicio non est bonum.	23 Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!
24 Qui dicunt impio : Justus es : maledicent eis populi, et detestabuntur eos tribus.	24 Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!« azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,
25 Qui arguunt eum laudabuntur, et super ipsos veniet benedictio.	25 de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.
26 Labia deosculabitur qui recta verba respondet.	26 Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.
27 Præpara foris opus tuum, et diligenter exerce agrum tuum, ut postea ædifices domum tuam.	27 Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.
28 Ne sis testis frustra contra proximum tuum, nec lactes quemquam labiis tuis.	28 Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!
29 Ne dicas : Quomodo fecit mihi, sic faciam ei ; reddam unicuique secundum opus suum.	29 Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!«
30 Per agrum hominis pigri transivi, et per vineam viri stulti :	30 Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,
31 et ecce totum repleverant urticæ, et operuerant superficiem ejus spinæ, et maceria lapidum destructa erat.	31 és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!
32 Quod cum vidissem, posui in corde meo, et exemplo didici disciplinam.	32 Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!
33 Parum, inquam, dormies, modicum dormitabis ; pauxillum manus conseres ut quiescas :	33 Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.
34 et veniet tibi quasi cursor egestas, et mendicitas quasi vir armatus.	34 Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«