Proverbia 20

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Luxuriosa res vinum, et tumultuosa ebrietas : quicumque his delectatur non erit sapiens.	1 Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.
2 Sicut rugitus leonis, ita et terror regis : qui provocat eum peccat in animam suam.	2 A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.
3 Honor est homini qui separat se a contentionibus ; omnes autem stulti miscentur contumeliis.	3 Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!
4 Propter frigus piger arare noluit ; mendicabit ergo æstate, et non dabitur illi.	4 A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!
5 Sicut aqua profunda, sic consilium in corde viri ; sed homo sapiens exhauriet illud.	5 Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt.
6 Multi homines misericordes vocantur ; virum autem fidelem quis inveniet ?	6 Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?
7 Justus qui ambulat in simplicitate sua beatos post se filios derelinquet.	7 Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után.
8 Rex qui sedet in solio judicii dissipat omne malum intuitu suo.	8 A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt.
9 Quis potest dicere : Mundum est cor meum ; purus sum a peccato ?	9 Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől?
10 Pondus et pondus, mensura et mensura : utrumque abominabile est apud Deum.	10 A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt.
11 Ex studiis suis intelligitur puer, si munda et recta sint opera ejus.	11 A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?
12 Aurem audientem, et oculum videntem : Dominus fecit utrumque.	12 A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta.
13 Noli diligere somnum, ne te egestas opprimat : aperi oculos tuos, et saturare panibus.	13 Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!
14 Malum est, malum est, dicit omnis emptor ; et cum recesserit, tunc gloriabitur.	14 »Silány! Silány!« – mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele.
15 Est aurum et multitudo gemmarum, et vas pretiosum labia scientiæ.	15 Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.
16 Tolle vestimentum ejus qui fidejussor extitit alieni, et pro extraneis aufer pignus ab eo.	16 Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt!
17 Suavis est homini panis mendacii, et postea implebitur os ejus calculo.	17 Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal.
18 Cogitationes consiliis roborantur, et gubernaculis tractanda sunt bella.	18 Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat!
19 Ei qui revelat mysteria, et ambulat fraudulenter, et dilatat labia sua, ne commiscearis.	19 Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!
20 Qui maledicit patri suo et matri, extinguetur lucerna ejus in mediis tenebris :	20 Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik.
21 hæreditas ad quam festinatur in principio, in novissimo benedictione carebit.	21 Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén.
22 Ne dicas : Reddam malum : exspecta Dominum, et liberabit te.	22 Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!« Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.
23 Abominatio est apud Dominum pondus et pondus ; statera dolosa non est bona.	23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó!
24 A Domino diriguntur gressus viri : quis autem hominum intelligere potest viam suam ?	24 A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját?
25 Ruina est homini devorare sanctos, et post vota retractare.	25 Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.
26 Dissipat impios rex sapiens, et incurvat super eos fornicem.	26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk.
27 Lucerna Domini spiraculum hominis, quæ investigat omnia secreta ventris.	27 Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.
28 Misericordia et veritas custodiunt regem, et roboratur clementia thronus ejus.	28 A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja.
29 Exsultatio juvenum fortitudo eorum, et dignitas senum canities.	29 Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj.
30 Livor vulneris absterget mala, et plagæ in secretioribus ventris.	30 Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit.