Malachia 3

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ecce ego mittam angelum meum, et praeparabit viam an te faciem meam; etstatim veniet ad templum suum Dominator, quem vos quaeritis, et angelustestamenti, quem vos vultis. Ecce venit, dicit Dominus exercituum;	1 Íme, én elküldöm angyalomat, hogy elkészítse az utat színem előtt, és csakhamar eljön templomába az Úr, akit ti kerestek, s a szövetség angyala, akit ti óhajtotok. Íme, már jön is – mondja a Seregek Ura. –
2 et quispoterit sustinere diem adventus eius, et quis stabit, cum apparebit? Ipse enimquasi ignis conflans et quasi herba fullonum;	2 De ki tudja elviselni az ő eljövetelének napját, s ki állhat meg az ő láttára? Mert ő olyan, mint az olvasztó tűz, és mint a posztóványolók lúgja.
3 et sedebit conflans et emundansargentum et purgabit filios Levi et colabit eos quasi aurum et quasi argentum,et erunt Domino offerentes sacrificia in iustitia.	3 Leül, mint az ezüstolvasztó és tisztító mester, és salaktalanná teszi Lévi fiait; és megtisztítja őket, mint az aranyat és mint az ezüstöt, hogy igazságban mutassanak be áldozatot az Úrnak,
4 Et placebit Dominosacrificium Iudae et Ierusalem sicut diebus pristinis et sicut annis antiquis.	4 és tetszeni fog az Úrnak Júda és Jeruzsálem áldozata, mint a hajdankor napjaiban, és mint a régi esztendőkben.
5 Et accedam ad vos in iudicio; et ero testis velox maleficis et adulteris etperiuris et, qui opprimunt mercennarios, viduas et pupillos et flectunt iusperegrinorum nec timuerunt me, dicit Dominus exercituum.	5 Akkor majd ítéletre megyek hozzátok, és gyors tanú leszek a varázslók, a házasságtörők és a hamisan esküvők ellen, és azok ellen, akik jogtalanul bánnak a napszámos bérével, az özvegyekkel és az árvákkal, és akik elnyomják a jövevényt és nem félnek engem – mondja a Seregek Ura. –
6 Ego enim Dominus et non mutatus sum; sed vos, filii lacob, nondum ad finem pervenistis.	6 Bizony én vagyok az Úr, aki nem változtam meg, de ti akkor is Jákob fiai maradtatok!
7 A diebus enim patrum vestrorum recessistis a praeceptis legitimis meis et non custodistis ea. Revertimini ad me, et revertar ad vos, dicit Dominus exercituum. Et dicitis: “In quo revertemur?”.	7 Bizony, atyáitok napjai óta eltávoztatok törvényeimtől és nem tartottátok meg őket. Térjetek vissza hozzám, akkor én is visszatérek hozzátok – mondja a Seregek Ura. – Kérditek: ‘Miben térjünk vissza?’
8 Numquid homo potest defraudare Deum? Sed vos defraudatis me. Et dicitis: “In quo defraudavimus te?”. In decimis et in primitiis.	8 Vajon ember megcsalhatja-e Istent? Márpedig ti megcsaltatok engem! És kérditek: ‘Miben csaltunk meg téged?’ A tizedekben és a zsengékben!
9 Maledictione vos maledicti estis, quia me vos defraudatis, gens tota.	9 Az ínség átka van rajtatok, és ti mégis megcsaltok engem, az egész nép.
10 Inferte omnem decimam in horreum, et sit cibus in domo mea; et probate me super hoc, dicit Dominus exercituum: si non aperuero vobis cataractas caeli et effudero vobis benedictionem usque ad abundantiam	10 Hordjátok csak be az egész tizedet a csűrbe, hogy legyen élelem a házamban; és tegyetek engem ezzel próbára – mondja az Úr –, hogy vajon nem nyitom-e majd meg nektek az ég csatornáit, és nem árasztok-e bőséges áldást rátok?
11 et increpabo pro vobis devorantem, et non corrumpet fructum terrae, nec erit sterilis vobis vinea in agro, dicit Dominus exercituum.	11 Ráparancsolok majd értetek a sáskára, hogy ne pusztítsa el földetek gyümölcsét, és a szőlő nem lesz meddő a mezőn – mondja a Seregek Ura. –
12 Et beatos vos dicent omnes gentes; eritis enim vos terra desiderabilis, dicit Dominus exercituum.	12 Akkor majd boldognak hirdet titeket minden nemzet, mert kívánatos ország lesztek – mondja a Seregek Ura. –
13 Invaluerunt super me verba vestra, dicit Dominus;	13 Keményen beszéltetek ti ellenem – mondja az Úr –,
14 et dicitis: “Quidlocuti sumus contra te?”. Dicitis: “Vanum est servire Deo; et, quodemolumentum, quia custodivimus praecepta eius et quia ambulavimus tristes coramDomino exercituum?	14 és ti kérdezitek: ‘Mit beszéltünk ellened?’ Azt mondjátok: ‘Hiábavaló dolgot tesz az, aki Istennek szolgál! Mi hasznunk van abból, hogy megtartottuk törvényeit, és hogy szomorúan jártunk a Seregek Ura előtt?
15 Ergo nunc beatos dicimus arrogantes; siquidem aedificatisunt facientes impietatem et tentaverunt Deum et salvi facti sunt”.	15 Ezért hát boldogoknak mondjuk a kevélyeket, mert ők gyarapodtak, bár gonoszságot cselekedtek; és nem lett bántódásuk, bár kísértették Istent.’
16 Tunclocuti sunt timentes Dominum, unusquisque cum proximo suo. Et attendit Dominuset audivit; et scriptus est liber memorabilium coram eo timentibus Dominum etcogitantibus nomen eius.	16 Így beszéltek egymás között azok, akik az Urat félik. Az Úr pedig felfigyelt és meghallotta, és előtte emlékkönyvbe írták azokat, akik félik az Urat és nevére gondolnak.
17 Erunt mihi, ait Dominus exercituum, in die, qua egofacio in peculium; et parcam eis, sicut parcit vir filio suo servienti sibi.	17 Ezek – mondja a Seregek Ura –, az én tulajdonommá lesznek azon a napon, amelyen majd cselekvéshez látok, és én megsajnálom majd őket, mint ahogy az ember megsajnálja a fiát, aki neki szolgál.
18 Rursum videbitis quid sit inter iustum et impium, inter servientem Deo et nonservientem ei.	18 És akkor majd ismét látjátok, mi a különbség az igaz és a gonosz között, az Istennek szolgáló és a neki nem szolgáló között.
19 Ecce enim dies veniet succensa quasi caminus; et erunt omnes superbi et omnesfacientes impietatem stipula; et inflammabit eos dies veniens, dicit Dominusexercituum, quae non derelinquet eis radicem et ramum.	19 Bizony, íme, eljön majd az a nap, lángolva, mint a kemence, és minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a tarló, és az eljövendő nap lángra lobbantja őket – mondja a Seregek Ura –, és nem hagy rajtuk sem gyökeret, sem hajtást.
20 Et orietur vobistimentibus nomen meum sol iustitiae et sanitas in pennis eius; et egrediemini etsalietis sicut vituli saginati	20 Nektek azonban, akik nevemet félitek, felkel az igazság napja, ami gyógyulást hoz szárnyain; kimentek és ugrándoztok, mint a csorda fiatal borjai,
21 et calcabitis impios, cum fuerint cinis subplanta pedum vestrorum in die, quam ego facio, dicit Dominus exercituum.	21 és összetapossátok a gonoszokat, és ők olyanok lesznek a lábatok talpa alatt, mint a hamu, azon a napon, amelyen majd én cselekvéshez látok – mondja a Seregek Ura. –
22 Mementote legis Moysi servi mei, cui mandavi in Horeb ad omnem Israel praecepta et iudicia.	22 Emlékezzetek meg szolgámnak, Mózesnek törvényéről, melyet neki a Hóreben egész Izrael számára parancsokként és végzésekként adtam.
23 Ecce ego mittam vobis Eliam prophetam, antequam veniat dies Domini magnus et horribilis;	23 Íme, én elküldöm majd nektek Illés prófétát, mielőtt eljönne az Úrnak nagy és rettenetes napja,
24 et convertet cor patrum ad filios et cor filiorum ad patres eorum, ne veniam et percutiam terram anathemate ”.	24 hogy visszatérítse az atyák szívét fiaikhoz s a fiúk szívét atyáikhoz, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet.«