A példabeszédek könyve 25

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Ezek is Salamon mondásai, amelyeket Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtöttek egybe.	1 Hæ quoque parabolæ Salomonis, quas transtulerunt viri Ezechiæ regis Juda.
2 Isten dicsősége a dolgot elrejteni, a királyok dicsősége pedig a kérdést kideríteni.	2 Gloria Dei est celare verbum, et gloria regum investigare sermonem.
3 Az ég magasságát, a föld mélységét, s a király szívét nem lehet kipuhatolni.	3 Cælum sursum, et terra deorsum, et cor regum inscrutabile.
4 Válaszd ki az ezüstből a salakot, akkor az színtiszta lesz,	4 Aufer rubiginem de argento, et egredietur vas purissimum.
5 távolítsd el a gonoszt a király környezetéből, akkor az igazság szilárddá teszi trónját.	5 Aufer impietatem de vultu regis, et firmabitur justitia thronus ejus.
6 Ne tolakodj előre a király előtt, és ne állj a nagyok helyére,	6 Ne gloriosus appareas coram rege, et in loco magnorum ne steteris.
7 mert jobb, ha mondják neked: »Jöjj ide, feljebb!« minthogy megalázzanak a fejedelem előtt.	7 Melius est enim ut dicatur tibi : Ascende huc, quam ut humilieris coram principe.
8 Amit szemed látott, ne használd a perben megfontolás nélkül, hátha később nem tudod jóvátenni, hogy társadat csúffá tetted.	8 Quæ viderunt oculi tui ne proferas in jurgio cito, ne postea emendare non possis, cum dehonestaveris amicum tuum.
9 Intézd el peredet társaddal, és más titkát el ne áruld,	9 Causam tuam tracta cum amico tuo, et secretum extraneo ne reveles :
10 hogy meghallván, gyalázattal ne illessen, és ne szűnjön ócsárolni téged. Jóindulat és barátság megment, ehhez tartsd magadat, hogy ne legyen ócsárlásban részed.	10 ne forte insultet tibi cum audierit, et exprobrare non cesset. Gratia et amicitia liberant : quas tibi serva, ne exprobrabilis fias.
11 Aranyalma ezüsttálcán: ilyen a szó kellő időben kimondva.	11 Mala aurea in lectis argenteis, qui loquitur verbum in tempore suo.
12 Arany fülbevaló és ragyogó gyöngy: ilyen a bölcs intelem a szófogadó fülnek.	12 Inauris aurea, et margaritum fulgens, qui arguit sapientem et aurem obedientem.
13 Amilyen a hűsítő hó az aratás hevében, olyan a megbízható követ a küldőjének: megnyugtatja gazdája szívét.	13 Sicut frigus nivis in die messis, ita legatus fidelis ei qui misit eum : animam ipsius requiescere facit.
14 Felhő és vihar eső nélkül: ez a dicsekvő férfi, aki ígéreteit nem teljesíti.	14 Nubes, et ventus, et pluviæ non sequentes, vir gloriosus et promissa non complens.
15 Türelemmel csitítani lehet a fejedelmet, a puha nyelv a csontot is megtöri.	15 Patientia lenietur princeps, et lingua mollis confringet duritiam.
16 Ha mézet találsz, csak annyit egyél, amennyi elég neked, hogy torkig ne légy vele, és ki ne add magadból,	16 Mel invenisti : comede quod sufficit tibi, ne forte satiatus evomas illud.
17 ritkán tedd lábadat társad házába, hogy jól ne lakjék veled és meg ne unjon.	17 Subtrahe pedem tuum de domo proximi tui, nequando satiatus oderit te.
18 Dárda, kard és hegyes nyíl: ilyen az az ember, aki társa ellen hamisan tanúskodik.	18 Jaculum, et gladius, et sagitta acuta, homo qui loquitur contra proximum suum falsum testimonium.
19 Odvas fog és roskadó láb: ilyen a hűtlen a szükség idején.	19 Dens putridus, et pes lassus, qui sperat super infideli in die angustiæ,
20 Mint aki elveszíti palástját hideg napon, s mint az ecet a sziksóra, ilyen az, aki rosszkedvű előtt nótázik. Mint a moly a ruhának, s a féreg a fának úgy árt a bánat az ember szívének.	20 et amittit pallium in die frigoris. Acetum in nitro, qui cantat carmina cordi pessimo. Sicut tinea vestimento, et vermis ligno, ita tristitia viri nocet cordi.
21 Ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki vizet inni,	21 Si esurierit inimicus tuus, ciba illum ; si sitierit, da ei aquam bibere :
22 így parazsat gyűjtesz a fejére, és az Úr megfizeti neked.	22 prunas enim congregabis super caput ejus, et Dominus reddet tibi.
23 Az északi szél elűzi az esőt, és a bosszús arc a rágalmazó nyelvet.	23 Ventus aquilo dissipat pluvias, et facies tristis linguam detrahentem.
24 Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.	24 Melius est sedere in angulo domatis quam cum muliere litigiosa et in domo communi.
25 Tikkadt torokra friss víz: ilyen a messze földről jövő jó hír.	25 Aqua frigida animæ sitienti, et nuntius bonus de terra longinqua.
26 Lábbal felkavart forrás, zavaros vízfakadás: ilyen az az igaz, aki a gonosz előtt meginog.	26 Fons turbatus pede et vena corrupta, justus cadens coram impio.
27 Amint túl sok mézet enni nem tesz jót, úgy a dicsőséget keresni sem dicsőség.	27 Sicut qui mel multum comedit non est ei bonum, sic qui scrutator est majestatis opprimetur a gloria.
28 Város, amelyen rést ütöttek és már fala sincsen: ilyen a férfi, aki beszédében nem tud magán uralkodni.	28 Sicut urbs patens et absque murorum ambitu, ita vir qui non potest in loquendo cohibere spiritum suum.