Jób könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.	1 También por eso tiembla mi corazón y se me salta fuera del pecho.
2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!	2 ¡Escuchen el estampido de su voz y el estruendo que sale de su boca!
3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;	3 El lanza su rayo bajo los cielos y hasta los confines de la tierra llega su fulgor.
4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.	4 Detrás de él, ruge una voz: hace tronar su voz majestuosa y no retiene los relámpagos mientras se deja oír su voz.
5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.	5 Dios nos hace contemplar maravillas, realiza grandes cosas, que no llegamos a entender.
6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!	6 Cuando dice a la nieve: «Cae sobre la tierra», y a los aguaceros: «Lluevan con fuerza»,
7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.	7 él suspende la actividad de los hombres, para que todos reconozcan su obra;
8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.	8 las fieras se meten en sus guaridas y se refugian en sus madrigueras.
9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.	9 De la constelación austral irrumpe la tormenta, y el frío, de los vientos del norte.
10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,	10 Al soplo de Dios se forma el hielo y se congela la extensión de las aguas.
11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:	11 El carga la nube de humedad, y el nubarrón expande su relámpago,
12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,	12 que gira en derredor, conforme a sus planes, para ejecutar cada uno de sus mandatos por toda la superficie de la tierra:
13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.	13 sea que cumpla su voluntad para un castigo o para dispensar sus beneficios.
14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!	14 Presta atención a esto, Job, detente y considera las maravillas de Dios.
15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?	15 ¿Sabes acaso cómo Dios las dirige y cómo su nube hace brillar el rayo?
16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?	16 ¿Sabes cómo se balancean las nubes, maravillas de un maestro en sabiduría?
17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!	17 Tú, que no soportas el ardor de tu ropa, cuando la tierra está en calma bajo el viento del sur,
18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?	18 ¿puedes extender con él la bóveda del cielo, sólida como un espejo de metal fundido?
19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!	19 Enséñanos qué debemos decirle: no discutiremos más, a causa de la oscuridad.
20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!	20 Si yo hablo, ¿alguien se lo cuenta? ¿Hay que informarlo de lo que dice un hombre?
21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;	21 Hasta ahora no se veía la luz: estaba oscurecida por las nubes; pero pasó un viento y las disipó.
22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.	22 ¡Un áureo resplandor viene del norte; una terrible tempestad reina en torno de Dios!
23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!	23 ¡Es el Todopoderoso, y no lo podemos alcanzar! El es sublime por su fuerza y su equidad, grande por su justicia y no oprime a nadie.
24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«	24 Por eso le temen los hombres, y él no tiene en cuenta ni siquiera a los sabios.