Lucas 24

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 El primer día de la semana, muy de mañana, fueron al sepulcro llevando los aromas que habían preparado.	1 A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek.
2 Pero encontraron que la piedra había sido retirada del sepulcro,	2 A követ a sírtól elhengerítve találták.
3 y entraron, pero no hallaron el cuerpo del Señor Jesús.	3 Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét.
4 No sabían que pensar de esto, cuando se presentaron ante ellas dos hombres con vestidos resplandecientes.	4 Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában.
5 Como ellas temiesen e inclinasen el rostro a tierra, les dijeron: «¿Por qué buscáis entre los muertos al que está vivo?	5 Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: »Miért keresitek az élőt a holtak között?
6 No está aquí, ha resucitado. Recordad cómo os habló cuando estaba todavía en Galilea, diciendo:	6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt:
7 “Es necesario que el Hijo del hombre sea entregado en manos de los pecadores y sea crucificado, y al tercer día resucite. “»	7 ‘Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.’«
8 Y ellas recordaron sus palabras.	8 Ekkor eszükbe jutottak ezek a szavai.
9 Regresando del sepulcro, anunciaron todas estas cosas a los Once y a todos los demás.	9 Visszatértek tehát a sírtól, és elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
10 Las que decían estas cosas a los apóstoles eran María Magdalena, Juana y María la de Santiago y las demás que estaban con ellas.	10 Mária Magdolna, Johanna, Mária, Jakab anyja, és a velük lévő többi asszony mondta el mindezt az apostoloknak.
11 Pero todas estas palabras les parecían como desatinos y no les creían.	11 Ők azonban képzelődésnek tartották szavaikat, és nem hittek nekik.
12 Pedro se levantó y corrió al sepulcro. Se inclinó, pero sólo vio las vendas y se volvió a su casa, asombrado por lo sucedido.	12 Péter mégis útra kelt, és a sírhoz futott. Behajolt, de csak a lepleket látta, ezért a történteken csodálkozva hazament.
13 Aquel mismo día iban dos de ellos a un pueblo llamado Emaús, que distaba sesenta estadios de Jerusalén,	13 Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt,
14 y conversaban entre sí sobre todo lo que había pasado.	14 s beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
15 Y sucedió que, mientras ellos conversaban y discutían, el mismo Jesús se acercó y siguió con ellos;	15 Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk.
16 pero sus ojos estaban retenidos para que no le conocieran.	16 De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék.
17 El les dijo: «¿De qué discutís entre vosotros mientras vais andando?» Ellos se pararon con aire entristecido.	17 Megszólította őket: »Miről beszélgettek egymással útközben?« Ők szomorúan megálltak.
18 Uno de ellos llamado Cleofás le respondió: «¿Eres tú el único residente en Jerusalén que no sabe las cosas que estos días han pasado en ella?»	18 Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: »Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?«
19 El les dijo: «¿Qué cosas?» Ellos le dijeron: «Lo de Jesús el Nazoreo, que fue un profeta poderoso en obras y palabras delante de Dios y de todo el pueblo;	19 Ő megkérdezte tőlük: »Micsoda?« Azt felelték: »A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt.
20 cómo nuestros sumos sacerdotes y magistrados le condenaron a muerte y le crucificaron.	20 Hogy hogyan adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg őt.
21 Nosotros esperábamos que sería él el que iba a librar a Israel; pero, con todas estas cosas, llevamos ya tres días desde que esto pasó.	21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
22 El caso es que algunas mujeres de las nuestras nos han sobresaltado, porque fueron de madrugada al sepulcro,	22 De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak,
23 y, al no hallar su cuerpo, vinieron diciendo que hasta habían visto una aparición de ángeles, que decían que él vivía.	23 s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él.
24 Fueron también algunos de los nuestros al sepulcro y lo hallaron tal como las mujeres habían dicho, pero a él no le vieron».	24 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.«
25 El les dijo: «¡Oh insensatos y tardos de corazón para creer todo lo que dijeron los profetas!	25 Erre ő azt mondta nekik: »Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak!
26 ¿No era necesario que el Cristo padeciera eso y entrara así en su gloria?»	26 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?«
27 Y, empezando por Moisés y continuando por todos los profetas, les explicó lo que había sobre él en todas las Escrituras.	27 És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt.
28 Al acercarse al pueblo a donde iban, él hizo ademán de seguir adelante.	28 Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni.
29 Pero ellos le forzaron diciéndole: «Quédate con nosotros, porque atardece y el día ya ha declinado». Y entró a quedarse con ellos.	29 De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!« Bement hát, hogy velük maradjon.
30 Y sucedió que, cuando se puso a la mesa con ellos, tomó el pan, pronunció la bendición, lo partió y se lo iba dando.	30 Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik.
31 Entonces se les abrieron los ojos y le reconocieron, pero él desapareció de su lado.	31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől.
32 Se dijeron uno a otro: «¿No estaba ardiendo nuestro corazón dentro de nosotros cuando nos hablaba en el camino y nos explicaba las Escrituras?»	32 Ők pedig így szóltak egymáshoz: »Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?«
33 Y, levantándose al momento, se volvieron a Jerusalén y encontraron reunidos a los Once y a los que estaban con ellos,	33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
34 que decían: «¡Es verdad! ¡El Señor ha resucitado y se ha aparecido a Simón!»	34 Azok elmondták: »Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!«
35 Ellos, por su parte, contaron lo que había pasado en el camino y cómo le habían conocido en la fracción del pan.	35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.
36 Estaban hablando de estas cosas, cuando él se presentó en medio de ellos y les dijo: «La paz con vosotros».	36 Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!«
37 Sobresaltados y asustados, creían ver un espíritu.	37 Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak.
38 Pero él les dijo: «¿Por qué os turbáis, y por qué se suscitan dudas en vuestro corazón?	38 De ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben?
39 Mirad mis manos y mis pies; soy yo mismo. Palpadme y ved que un espíritu no tiene carne y huesos como véis que yo tengo».	39 Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.«
40 Y, diciendo esto, los mostró las manos y los pies.	40 Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát.
41 Como ellos no acabasen de creerlo a causa de la alegría y estuviesen asombrados, les dijo: «¿Tenéis aquí algo de comer?»	41 Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?«
42 Ellos le ofrecieron parte de un pez asado.	42 Erre adtak neki egy darab sült halat.
43 Lo tomó y comió delante de ellos.	43 Elvette, és a szemük láttára evett belőle.
44 Después les dijo: «Estas son aquellas palabras mías que os hablé cuando todavía estaba con vosotros: “Es necesario que se cumpla todo lo que está escrito en la Ley de Moisés, en los Profetas y en los Salmos acerca de mí.”»	44 Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.«
45 Y, entonces, abrió sus inteligencias para que comprendieran las Escrituras,	45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.
46 y les dijo: «Así está escrito que el Cristo padeciera y resucitara de entre los muertos al tercer día	46 Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon feltámadni a halálból.
47 y se predicara en su nombre la conversión para perdón de los pecados a todas las naciones, empezando desde Jerusalén.	47 A nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.
48 Vosotros sois testigos de estas cosas.	48 Ti tanúi vagytok ezeknek.
49 «Mirad, y voy a enviar sobre vosotros la Promesa de mi Padre. Por vuestra parte permaneced en la ciudad hasta que seáis revestidos de poder desde lo alto».	49 Én majd elküldöm nektek azt, amit Atyám ígért. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.«
50 Los sacó hasta cerca de Betania y, alzando sus manos, los bendijo.	50 Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
51 Y sucedió que, mientras los bendecía, se separó de ellos y fue llevado al cielo.	51 Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe.
52 Ellos, después de postrarse ante él, se volvieron a Jerusalén con gran gozo,	52 Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.
53 y estaban siempre en el Templo bendiciendo a Dios.	53 Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent.