Psalms 102

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [Prayer of someone afflicted, who in misfortune pours out sorrows before Yahweh] Yahweh, hear myprayer, let my cry for help reach you.	1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte.
2 Do not turn away your face from me when I am in trouble; bend down and listen to me, when I cal ,be quick to answer me!	2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd.
3 For my days are vanishing like smoke, my bones burning like an oven;	3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.
4 like grass struck by blight, my heart is withering, I forget to eat my meals.	4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács.
5 From the effort of voicing my groans my bones stick out through my skin.	5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem.
6 I am like a desert-owl in the wastes, a screech-owl among ruins,	6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad.
7 I keep vigil and moan like a lone bird on a roof.	7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.
8 Al day long my enemies taunt me, those who once praised me now use me as a curse.	8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn.
9 Ashes are the food that I eat, my drink is mingled with tears,	9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem.
10 because of your fury and anger, since you have raised me up only to cast me away;	10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat
11 my days are like a fading shadow, I am withering up like grass.	11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem.
12 But you, Yahweh, are enthroned for ever, each generation in turn remembers you.	12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok.
13 Rise up, take pity on Zion! the time has come to have mercy on her, the moment has come;	13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
14 for your servants love her very stones, are moved to pity by her dust.	14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje!
15 Then wil the nations revere the name of Yahweh, and al the kings of the earth your glory;	15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják.
16 when Yahweh builds Zion anew, he will be seen in his glory;	16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet.
17 he wil turn to hear the prayer of the destitute, and wil not treat their prayer with scorn.	17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében.
18 This shall be put on record for a future generation, and a people yet to be born shal praise God:	18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket.
19 Yahweh has leaned down from the heights of his sanctuary, has looked down from heaven to earth,	19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt.
20 to listen to the sighing of the captive, and set free those condemned to death,	20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre,
21 to proclaim the name of Yahweh in Zion, his praise in Jerusalem;	21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak;
22 nations wil gather together, and kingdoms to worship Yahweh.	22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben,
23 In my journeying my strength has failed on the way;	23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak.
24 let me know the short time I have left. Do not take me away before half my days are done, for youryears run on from age to age.	24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam:
25 Long ago you laid earth's foundations, the heavens are the work of your hands.	25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak.
26 They pass away but you remain; they al wear out like a garment, like outworn clothes you changethem;	26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek.
27 but you never alter, and your years never end.	27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak.
28 The children of those who serve you wil dwel secure, and their descendants live on in yourpresence.	28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el.
	29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.«