| 1 ܕܩ̇ܪܒ ܠܙܒܬܐ ܕܒܩܐ ܒܐܝܕܗ ܘܕܡܫܬܘܬܦ ܠܥܘܠܐ ܠܒ̇ܫ ܡܢ ܐܘܪ̈ܚܬܗ | 1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára. |
| 2 ܕܝܩܝܪ ܡܢܟ ܠܐ ܬܫܩܘܠ ܘܠܕܥܬܝܪ ܡܢܟ ܠܐ ܬܫܬܘܬܦ ܡܢܐ ܓܝܪ ܬܫܬܘܬܦ ܩܕܪܐ ܕܦܚܪܐ ܠܐܝܪܐ ܕܢܚܫܐ ܕܢܩܫܐ ܠܗ̇ ܘܬܒܪܐ ܠܗ̇ ܐܘ ܡܢܐ ܢܫܬܘܬܦ ܥܬܝܪܐ ܠܡܣܟܢܐ | 2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz. |
| 3 ܥܬܝܪܐ ܓܝܪ ܚ̇ܛܐ ܘܡܗܡܐ ܘܡܣܟܢܐ ܚ̇ܛܐ ܘܡܨܠܐ | 3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik! |
| 4 ܐܢ ܬܗܘܐ ܟܫܝܪ ܠܗ ܢܦܠܘܚ ܒܟ ܘܐܢ ܬܬܡܣܟܢ ܢܫܒܩܟ | 4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat. |
| 5 ܐܢ ܐܝܬ ܠܟ ܢܫܦܪ ܫܘܥ̈ܝܬܗ ܥܡܟ ܘܢܣܪܩܟ ܘܗ̣ܘ ܠܐ ܢܚܫ | 5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen. |
| 6 ܥܕ ܥ̇ܒܕ ܨܒܝܢܗ ܥܡܟ ܢܬܪܥܐ ܠܟ ܕܥ̇ܒܕ ܠܟ ܨܒܝܢܐ ܘܢܟܠܟ ܘܓܒܪܐ ܟܫܝܪܐ ܢܩܪܝܟ | 6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad. |
| 7 ܘܢܒܗܬܟ ܒܬܘ̈ܩܢܘܗܝ ܥܕܡܐ ܕܢܥܒܕ ܨܒܝܢܗ ܒܟ ܙܒܢܬܐ ܘܬܪ̈ܬܝܢ ܢܬܥܫܢ ܥܠܝܟ ܘܗܝܕܝܢ ܢܚܙܝܟ ܘܢܬܛܫܐ ܡܢܟ ܘܒܪܝܫܗ ܢܢܝܕ ܥܠܝܟ | 7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?« |
| 8 ܐܙܕܗܪ ܠܐ ܬܬܝܗܒ ܒܐܝܕܘ̈ܗܝ ܘܠܐ ܬܛܥܐ ܒܚܣܝܪܘܬ ܡܕܥܗ | 8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted. |
| 9 ܡܬܩܪܒ ܠܟ ܥܬܝܪܐ ܗܘܝܬ ܡܬܪܚܩ ܡܢܗ ܘܒܟܠ ܙܒܢ ܗ̣ܘ ܢܩܪܒܟ | 9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét. |
| 10 ܠܐ ܬܬܩܪܒ ܕܠܐ ܬܬܪܚܩ ܘܠܐ ܬܬܪܚܩ ܕܠܐ ܬܣܬܢܐ | 10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen! |
| 11 ܠܐ ܬܬܟܠ ܠܡܡܠܠܘ ܥܡܗ ܘܠܐ ܬܗܝܡܢ ܠܣܘܓܐܐ ܕܫܘܥ̈ܝܬܗ ܡܛܠ ܕܣܘܓܐܐ ܕܫܘܥ̈ܝܬܗ ܢܣܝ̈ܘܢܐ ܘܡܠܐܐ ܠܟ ܥܕܡܐ ܕܢܕܥ ܚܪܬܟ | 11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass! |
| 12 ܘܕܠܐ ܪ̈ܚܡܐ ܡܬܦܪܥ ܦܘܪܥܢܐ ܘܠܐ ܚܐܣ ܥܠ ܢܦܫ̈ܬܐ ܕܣܓ̈ܝܐܐ | 12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged. |
| 13 ܐܙܕܗܪ ܘܗܘܝܬ ܙܗܝܪ ܕܥܡ ܚܛܘ̈ܦܐ ܐܢܬ ܡܗܠܟ | 13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek. |
| 14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat. |
| 15 ܟܠ ܒܣܪ ܢܪܚܡ ܓܢܣܗ ܘܒܪܢܫܐ ܠܐܝܢܐ ܕܕܡܐ ܠܗ | 15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől. |
| 16 ܡܢ ܟܠ ܒܣܪ ܠܘܬܗ ܘܠܓܢܣܗ ܗ̣ܘ ܡܬܕܒܩ ܒܪܢܫܐ | 16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz. |
| 17 ܡܢܐ ܢܫܬܘܬܦ ܕܐܒܐ ܠܐܡܪܐ ܗܟܢܐ ܥܘܠܐ ܠܓܒܪܐ ܙܕܝܩܐ | 17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen! |
| 18 ܡܢܐ ܬܫܠܡ ܐܦܥܐ ܠܟܠܒܐ ܐܘ ܡܢܐ ܢܫܠܡ ܥܬܝܪܐ ܠܡܣܟܢܐ | 18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen! |
| 19 ܡܐܟܘܠܬܗ ܕܐܪܝܐ ܥܪ̈ܕܐ ܕܒܡܕܒܪܐ ܗܟܢܐ ܡܪܥܝܬܗ ܕܥܬܝܪܐ ܡܣܟ̈ܢܐ | 19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá; |
| 20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon. |
| 21 ܥܬܝܪܐ ܢܦܠ ܘܡܬܕܚܐ ܠܒܝܫ ܘܡܣܟܢܐ ܢ̇ܦܠ ܘܡܬܕܚܐ ܡܢ ܒܝܫ ܠܒܝܫ | 21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel. |
| 22 ܥܬܝܪܐ ܡܡܠܠ ܘܣܓ̈ܝܐܝܢ ܥܕܘܪ̈ܘܗܝ ܘܦܬܓ̈ܡܘܗܝ ܣܢ̈ܝܐ ܡܫܦܪܝܢ ܡܣܟܢܐ ܡܡܠܠ ܘܐܡܪܝܢ ܠܗ ܓܘܥ ܘܐܢ ܐܡ̇ܪ ܕܫܦܝܪ ܠܐ ܝܗܒܝܢ ܠܗ ܐܬܪܐ | 22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez? |
| 23 ܥܬܝܪܐ ܡܡܠܠ ܘܟܠܗܘܢ ܨܝܬܝܢ ܘܡܛܐ̈ܒܢܘܗܝ ܥܕܡܐ ܠܥܢ̈ܢܐ ܡܡܛܝܢ ܠܗ ܡܣܟܢܐ ܡܡܠܠ ܘܐܡܪܝܢ ܡܢܐ ܐܡܪ ܘܐܢ ܢܬܬܩܠ ܢܣܚܦܘܢܗ | 23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény. |
| 24 ܛܒ ܥܘܬܪܐ ܕܠܐ ܚܘܒ̈ܐ ܘܒܝܫܐ ܡܣܟܢܘܬܐ ܥܠ ܓܢܒ ܚܛܗ̈ܐ | 24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény. |
| 25 ܠܒܗ ܕܒܪܢܫܐ ܢܫܢܐ ܐܦܘ̈ܗܝ ܐܢ ܠܛܒ ܘܐܢ ܠܒܝܫ | 25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják. |
| 26 ܥܩ̈ܒܬܗ ܕܠܒܐ ܛܒܐ ܐ̈ܦܐ ܢܗܝܪ̈ܬܐ ܘܣܘܓܐܐ ܕܫܘ̈ܥܝܬܐ ܬܪ̈ܥܝܬܐ ܕܚ̈ܛܝܐ | 26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg. |
