Livro dos Salmos 44

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ao mestre de canto. Hino dos filhos de Coré. Ó Deus, ouvimos com os nossos próprios ouvidos, nossos pais nos contaram a obra que fizestes em seus dias, nos tempos de antanho.	1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.
2 Para implantá-los, expulsastes com as vossas mãos nações pagãs; para lhes dardes lugar, abatestes povos.	2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban.
3 Com efeito, não foi com sua espada que conquistaram essa terra, nem foi seu braço que os salvou, mas foi vossa mão, foi vosso braço, foi o resplendor de vossa face, porque os amastes.	3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted.
4 Meu Deus, vós sois o meu rei, vós que destes as vitórias a Jacó.	4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet.
5 Por vossa graça repelimos os nossos inimigos, em vosso nome esmagamos nossos adversários.	5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak.
6 Não foi em meu arco que pus minha confiança, nem foi minha espada que me salvou,	6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
7 mas fostes vós que nos livrastes de nossos inimigos e confundistes os que nos odiavam.	7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem.
8 Era em Deus que em todo o tempo nos gloriávamos, e seu nome sempre celebrávamos.	8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket.
9 Agora, porém, nos rejeitais e confundis; e já não ides à frente de nossos exércitos.	9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.
10 Vós nos fizestes recuar diante do inimigo, e os que nos odiavam pilharam nossos bens.	10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten.
11 Entregastes-nos como ovelhas para o corte, e nos dispersastes entre os pagãos.	11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket.
12 Vendestes vosso povo por um preço vil, e pouco lucrastes com esta venda.	12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között.
13 Fizeste-nos o opróbrio de nossos vizinhos, irrisão e ludíbrio daqueles que nos cercam.	13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével.
14 Fizestes de nós a sátira das nações pagãs, e os povos nos escarnecem à nossa vista.	14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak.
15 Continuamente estou envergonhado, a confusão cobre-me a face,	15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek.
16 por causa dos insultos e ultrajes de um inimigo cheio de rancor.	16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem,
17 E, apesar de todos esses males que nos sobrevieram, não vos esquecemos, não violamos a vossa aliança.	17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.
18 Nosso coração não se desviou de vós, nem nossos passos se apartaram de vossos caminhos,	18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.
19 para que nos esmagueis no lugar da aflição e nos envolvais de trevas...	19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,
20 Se houvéramos olvidado o nome de nosso Deus e estendido as mãos a um deus estranho,	20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.
21 porventura Deus não o teria percebido, ele que conhece os segredos do coração?	21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket,
22 Mas por vossa causa somos entregues à morte todos os dias e tratados como ovelhas de matadouro.	22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.
23 Acordai, Senhor! Por que dormis? Despertai! Não nos rejeiteis continuamente!	23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak.
24 Por que ocultais a vossa face e esqueceis nossas misérias e opressões?	24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg!
25 Nossa alma está prostrada até o pó, e colado no solo o nosso corpo.	25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?
26 Levantai-vos em nosso socorro e livrai-nos, pela vossa misericórdia.	26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket!