Proverbia 22

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Melius est nomen bonum quam divitiæ multæ ; super argentum et aurum gratia bona.	1 Többet ér a jó név nagy gazdagságnál, s a kedvesség ezüstnél és aranynál.
2 Dives et pauper obviaverunt sibi : utriusque operator est Dominus.	2 Van egymás mellett gazdag is, szegény is: mindegyiket az Úr alkotta.
3 Callidus vidit malum, et abscondit se ; innocens pertransiit, et afflictus est damno.	3 Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik, a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.
4 Finis modestiæ timor Domini, divitiæ, et gloria, et vita.	4 A szerénység jutalma az Úr félelme, gazdagság, hírnév és élet.
5 Arma et gladii in via perversi ; custos autem animæ suæ longe recedit ab eis.	5 A gonosz útján fegyver és kard van, aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.
6 Proverbium est : adolescens juxta viam suam ; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.	6 Az ifjú a maga életútját követi, s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.
7 Dives pauperibus imperat, et qui accipit mutuum servus est fœnerantis.	7 A gazdag uralkodik a szegényen, s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.
8 Qui seminat iniquitatem metet mala, et virga iræ suæ consummabitur.	8 Aki igazságtalanságot vet, bajt arat, és dölyfének vesszője megsemmisül.
9 Qui pronus est ad misericordiam benedicetur : de panibus enim suis dedit pauperi. Victoriam et honorem acquiret qui dat munera ; animam autem aufert accipientium.	9 Az irgalmas lelkű áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek. Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik, és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.
10 Ejice derisorem, et exibit cum eo jurgium, cessabuntque causæ et contumeliæ.	10 Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály, megszűnik a perpatvar s a szidalom.
11 Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.	11 Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű, aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.
12 Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.	12 Az Úr szemei megőrzik a tudást, s az elvetemült igéi összeomlanak.
13 Dicit piger : Leo est foris ; in medio platearum occidendus sum.	13 Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint! Még megölnek az utca közepén!«
14 Fovea profunda os alienæ : cui iratus est Dominus, incidet in eam.	14 Az idegen asszony szája mély verem, akire az Úr haragszik, beleesik.
15 Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinæ fugabit eam.	15 Dőreség tapad az ifjú szívéhez, a fenyítő pálca azonban leszedi róla.
16 Qui calumniatur pauperem ut augeat divitias suas, dabit ipse ditiori, et egebit.	16 Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát, ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.
17 Inclina aurem tuam, et audi verba sapientium : appone autem cor ad doctrinam meam,	17 Hajtsd ide füledet, és hallgasd a bölcsek mondásait, vedd szívedre tanításomat,
18 quæ pulchra erit tibi cum servaveris eam in ventre tuo, et redundabit in labiis tuis :	18 mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben, és kiárad majd ajkadra!
19 ut sit in Domino fiducia tua, unde et ostendi eam tibi hodie.	19 Hogy az Úrba helyezd bizalmadat, a mai napon veled is közlöm.
20 Ecce descripsi eam tibi tripliciter, in cogitationibus et scientia :	20 Harminc mondást írtam le számodra, megfontolással és tudománnyal,
21 ut ostenderem tibi firmitatem et eloquia veritatis, respondere ex his illis qui miserunt te.	21 hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket, hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.
22 Non facias violentiam pauperi quia pauper est, neque conteras egenum in porta :	22 Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény, s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,
23 quia judicabit Dominus causam ejus, et configet eos qui confixerunt animam ejus.	23 mert ügyét az Úr vállalja és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.
24 Noli esse amicus homini iracundo, neque ambules cum viro furioso :	24 Ne barátkozz olyannal, aki indulatos, és ne járj haragos férfival,
25 ne forte discas semitas ejus, et sumas scandalum animæ tuæ.	25 hogy el ne tanuld útjait, és kelepcét ne állíts lelkednek.
26 Noli esse cum his qui defigunt manus suas, et qui vades se offerunt pro debitis :	26 Ne légy azok között, akik kezüket adják, hogy tartozásért jótálljanak,
27 si enim non habes unde restituas, quid causæ est ut tollat operimentum de cubili tuo ?	27 ha majd nem lesz miből fizetned, miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?
28 Ne transgrediaris terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.	28 El ne mozdítsd a régi határt, amelyet őseid megvontak!
29 Vidisti virum velocem in opere suo ? coram regibus stabit, nec erit ante ignobiles.	29 Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!