A példabeszédek könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,	1 Be not thou envious against evil men, neither desire to be with them.
2 mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.	2 For their heart studieth destruction, and their lips talk of mischief.
3 Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,	3 Through wisdom is an house builded; and by understanding it is established:
4 tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.	4 And by knowledge shall the chambers be filled with all precious and pleasant riches.
5 A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.	5 A wise man is strong; yea, a man of knowledge increaseth strength.
6 Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.	6 For by wise counsel thou shalt make thy war: and in multitude of counsellers there is safety.
7 Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.	7 Wisdom is too high for a fool: he openeth not his mouth in the gate.
8 Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.	8 He that deviseth to do evil shall be called a mischievous person.
9 A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.	9 The thought of foolishness is sin: and the scorner is an abomination to men.
10 Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.	10 If thou faint in the day of adversity, thy strength is small.
11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!	11 If thou forbear to deliver them that are drawn unto death, and those that are ready to be slain;
12 Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!« látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.	12 If thou sayest, Behold, we knew it not; doth not he that pondereth the heart consider it? and he that keepeth thy soul, doth not he know it? and shall not he render to every man according to his works?
13 Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!	13 My son, eat thou honey, because it is good; and the honeycomb, which is sweet to thy taste:
14 Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.	14 So shall the knowledge of wisdom be unto thy soul: when thou hast found it, then there shall be a reward, and thy expectation shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!	15 Lay not wait, O wicked man, against the dwelling of the righteous; spoil not his resting place:
16 Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.	16 For a just man falleth seven times, and riseth up again: but the wicked shall fall into mischief.
17 Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,	17 Rejoice not when thine enemy falleth, and let not thine heart be glad when he stumbleth:
18 hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!	18 Lest the LORD see it, and it displease him, and he turn away his wrath from him.
19 A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,	19 Fret not thyself because of evil men, neither be thou envious at the wicked;
20 mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.	20 For there shall be no reward to the evil man; the candle of the wicked shall be put out.
21 Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,	21 My son, fear thou the LORD and the king: and meddle not with them that are given to change:
22 mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!	22 For their calamity shall rise suddenly; and who knoweth the ruin of them both?
23 Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!	23 These things also belong to the wise. It is not good to have respect of persons in judgment.
24 Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!« azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,	24 He that saith unto the wicked, Thou are righteous; him shall the people curse, nations shall abhor him:
25 de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.	25 But to them that rebuke him shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
26 Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.	26 Every man shall kiss his lips that giveth a right answer.
27 Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.	27 Prepare thy work without, and make it fit for thyself in the field; and afterwards build thine house.
28 Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!	28 Be not a witness against thy neighbour without cause; and deceive not with thy lips.
29 Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!«	29 Say not, I will do so to him as he hath done to me: I will render to the man according to his work.
30 Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,	30 I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;
31 és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!	31 And, lo, it was all grown over with thorns, and nettles had covered the face thereof, and the stone wall thereof was broken down.
32 Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!	32 Then I saw, and considered it well: I looked upon it, and received instruction.
33 Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.	33 Yet a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep:
34 Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«	34 So shall thy poverty come as one that travelleth; and thy want as an armed man.