A példabeszédek könyve 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Az ember dolga a szív előkészítése, de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza.	1 Hominis est animam præparare, et Domini gubernare linguam.
2 Az ember minden útja hibátlan a saját szemében, a lelkeket azonban az Úr veti latra.	2 Omnes viæ hominis patent oculis ejus ; spirituum ponderator est Dominus.
3 Az Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.	3 Revela Domino opera tua, et dirigentur cogitationes tuæ.
4 Az Úr mindent önmagáért alkotott, így a bűnöst is a balsors napjára.	4 Universa propter semetipsum operatus est Dominus ; impium quoque ad diem malum.
5 Minden gőgös ember utálat az Úr előtt, a kezem rá, hogy nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes, ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni.	5 Abominatio Domini est omnis arrogans ; etiamsi manus ad manum fuerit, non est innocens. Initium viæ bonæ facere justitiam ; accepta est autem apud Deum magis quam immolare hostias.
6 Könyörület és hűség eltörlik a vétket, s az Úr félelme távol tart a gonosztól.	6 Misericordia et veritate redimitur iniquitas, et in timore Domini declinatur a malo.
7 Ha kedvét leli az Úr az ember útjában, ellenfeleit is békességre téríti.	7 Cum placuerint Domino viæ hominis, inimicos quoque ejus convertet ad pacem.
8 A kevés többet ér becsületességgel, mint dús jövedelem igazságtalansággal.	8 Melius est parum cum justitia quam multi fructus cum iniquitate.
9 Az ember kieszeli útját szívében, de az Úr az, aki lépéseit irányítja.	9 Cor hominis disponit viam suam, sed Domini est dirigere gressus ejus.
10 Jóslat van a király ajkán, az ítéleten nem véthet a szája.	10 Divinatio in labiis regis ; in judicio non errabit os ejus.
11 Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van, az efód minden köve az ő műve.	11 Pondus et statera judicia Domini sunt, et opera ejus omnes lapides sacculi.
12 A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek, mert igazságosság teszi a trónt szilárddá.	12 Abominabiles regi qui agunt impie, quoniam justitia firmatur solium.
13 Az igaz ajkak kedvesek a királynál, szereti azokat, akik helyesen beszélnek.	13 Voluntas regum labia justa ; qui recta loquitur diligetur.
14 A király haragja a halál hírnöke, de az okos ember le tudja csillapítani.	14 Indignatio regis nuntii mortis, et vir sapiens placabit eam.
15 A király arcának derűje életet jelent, a kegye olyan, mint a késői eső.	15 In hilaritate vultus regis vita, et clementia ejus quasi imber serotinus.
16 Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál, szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!	16 Posside sapientiam, quia auro melior est, et acquire prudentiam, quia pretiosior est argento.
17 Az igazak pályája távol marad a gonosztól, aki kitart az útján, megmenti lelkét.	17 Semita justorum declinat mala ; custos animæ suæ servat viam suam.
18 Romlás előtt kevélység jár, és bukás előtt a lélek fennhéjázása.	18 Contritionem præcedit superbia, et ante ruinam exaltatur spiritus.
19 Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni, mint gőgösökkel prédán osztozkodni.	19 Melius est humiliari cum mitibus quam dividere spolia cum superbis.
20 Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát.	20 Eruditus in verbo reperiet bona, et qui sperat in Domino beatus est.
21 Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, de az édesajkú többet ér el.	21 Qui sapiens est corde appellabitur prudens, et qui dulcis eloquio majora percipiet.
22 A belátás élet forrása birtokosának, a balgaság pedig fenyíték a balgáknak.	22 Fons vitæ eruditio possidentis ; doctrina stultorum fatuitas.
23 A bölcs szíve bölccsé teszi száját, és növeli ajka kedvességét.	23 Cor sapientis erudiet os ejus, et labiis ejus addet gratiam.
24 Lépes méz a szép szó, édesség a léleknek, és egészség a csontoknak.	24 Favus mellis composita verba ; dulcedo animæ sanitas ossium.
25 Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.	25 Est via quæ videtur homini recta, et novissima ejus ducunt ad mortem.
26 A munkást éhsége munkára hajtja, mert a szája készteti.	26 Anima laborantis laborat sibi, quia compulit eum os suum.
27 A semmirekellő ember gonosz vermet ás, és ajkán perzselő tűz izzik.	27 Vir impius fodit malum, et in labiis ejus ignis ardescit.
28 A hamis ember civódást szít, s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól.	28 Homo perversus suscitat lites, et verbosus separat principes.
29 Az erőszakos ember elcsábítja barátját, s olyan útra viszi, amely nem jó.	29 Vir iniquus lactat amicum suum, et ducit eum per viam non bonam.
30 Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel, aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra.	30 Qui attonitis oculis cogitat prava, mordens labia sua perficit malum.
31 Az ősz haj ékes korona, tisztesség útján lehet ahhoz jutni.	31 Corona dignitatis senectus, quæ in viis justitiæ reperietur.
32 Többet ér a türelmes a hősnél, s aki uralkodik önmagán, különb annál, aki városokat hódít.	32 Melior est patiens viro forti, et qui dominatur animo suo expugnatore urbium.
33 Ölbe vetik a sorsot, de minden döntése az Úrtól van.	33 Sortes mittuntur in sinum, sed a Domino temperantur.