Cantico 7

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Che è quello, che tu vedrai nella Sulamitide se non cori militari? Quanto belli sono i tuoi passi ne' (tuoi) calzari, o figlia di Principe! Le punture de' tuoi fianchi (son) come monili lavorati per mano d'artefice.	1 Perdülj, perdülj, Szulamit! Perdülj, perdülj! Hadd nézzünk! Mit akartok nézni Szulamiton? Csak nem a tábori körtáncot?
2 Le tue viscere (sono) un nappo fatto al torno, che non manca mai di bevanda. Il tuo ventre come un monte di frumento circondato da' gigli.	2 Milyen kecsesek lépteid saruidban, fejedelmi leányzó! Csípőd hajlása, mint a nyaklánc, mely művészkezek alkotása.
3 Le due tue mammelle come due teneri cavrioli gemelli.	3 Köldököd kerekded csésze, sohase legyen kevert bor híján! Hasad olyan, mint a búzarakás, melyet liliom szegélyez.
4 Il tuo collo come torre d'avorio. Gli occhi tuoi come le peschiere di Hesebon, che sono alla porta di questa figlia popolosa. Il tuo naso come la torre del Libano, che guarda contro Damasco.	4 Két melled olyan, mint a gazella két ikerfia.
5 Il tuo capo come il Carmelo, e le chiome del tuo capo come la porpora del re legata nei canali.	5 A nyakad, mint elefántcsont torony, szemeid, mint Hesebon tavai a népes város kapujánál; orrod, mint a Libanon tornya, amely Damaszkusz felé tekint.
6 Quanto bella se' tu, e quanto splendida nelle (tue) delizie, o carissima!	6 Fejed, mint a Kármel, fejed haja, mint a bíbor, omló hullámai királyt fűznek rabláncra.
7 La tua statura è somigliante alla palma; e le tue mammelle ai grappoli.	7 De szép vagy, milyen bájos, te kedves, te gyönyörűséggel teljes!
8 Io dissi: Salirò sopra la palma, e coglierò i suoi frutti, e le tue mammelle saranno come grappoli della vite, e l'odore della tua bocca come l'odore di mele.	8 Termeted pálmafához hasonló, és melleid datolyafürthöz.
9 Le tue fauci come ottimo vino degno di esser bevuto dal mio Diletto, e delle labbra, e dei denti di lui per ruminarlo.	9 Azt mondtam magamban: »Felmegyek a pálmafára, és gyümölcse után nyúlok.« Olyanok legyenek nékem melleid, mint annak fürtjei, és szád lehelete, mint az alma illata,
10 Io (sono) del mio Diletto, ed egli verso di me è rivolto.	10 a szád legyen bor a legjavából, méltó arra, hogy kedvesem igya, hogy ajkával és fogával érintse!
11 Vieni, o mio Diletto, andiammo fuora alla campagna: facciam nostra dimora per le ville.	11 A kedvesemé vagyok én, ő meg utánam eped.
12 Al mattino alziamoci (per andare) alle vigne: veggiamo se la vigna è fiorita; se i fiori van partorendo i frutti: se i melagrani sono in fiore: ivi darò a te le mie mammelle.	12 Jöjj, kedvesem! Menjünk a mezőre, szálljunk meg a tanyákon:
13 Le mandragore spirano odore: nelle nostre porte (son) tutti i pomi: e i nuovi, e i vecchi a te, o mio Diletto, gli ho serbati.	13 reggel menjünk a szőlőkbe, lássuk, kihajtott-e már a szőlő, kinyílt-e a virágja, virágban áll-e a gránátalma? Ott adom neked szerelmemet!
	14 A mandragórák illatot árasztanak, s ajtónk előtt mindenféle pompás gyümölcs; frisset is, régit is tettem el számodra, kedvesem!