Giudici 13

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Rursumque filii Israel fece runt malum in conspectu Do mini, qui tradidit eos in manus Philisthinorum quadraginta annis.	1 Izrael fiai azonban ismét azt cselekedték, ami gonosz az Úr színe előtt, s azért ő a filiszteusok kezébe adta őket negyven esztendőre.
2 Erat autem vir quidam de Saraa et de stirpe Dan nomine Manue habens uxorem sterilem.	2 Volt azonban egy córai, Dán-nemzetségbeli ember, név szerint Mánue. Felesége meddő volt,
3 Cui apparuit angelus Domini et dixit ad eam: “ Ecce sterilis es et absque liberis, sed concipies et paries filium.	3 de az Úr angyala megjelent neki és így szólt hozzá: »Te meddő vagy, és nincs gyermeked; de foganni fogsz és fiút szülsz.
4 Cave ergo, ne vinum bibas ac siceram nec immundum quidquam comedas,	4 Óvakodj tehát attól, hogy bort és szeszes italt igyál, vagy valami tisztátalant egyél.
5 quia ecce concipies et paries filium, cuius non tanget caput novacula: erit enim puer nazaraeus Dei ex matris utero et ipse incipiet liberare Israel de manu Philisthinorum ”.	5 Ha fogantál és megszülted a fiút, borotva ne érintse fejét, mert Isten nazírja lesz gyermekségétől és anyja méhétől. Ő kezdi majd megszabadítani Izraelt a filiszteusok kezéből.«
6 Quae cum venisset ad maritum, dixit ei: “ Vir Dei venit ad me habens aspectum sicut angelus Domini, terribilis nimis. Non interrogavi eum, unde esset, nec ipse nomen suum mihi indicavit.	6 Erre az asszony elment férjéhez, s azt mondta neki: »Isten egyik embere jött hozzám, de külseje olyan volt, mint egy angyalé: igen félelmetes. Amikor megkérdeztem, kicsoda, honnan jön és mi a neve, nem akarta megmondani nekem,
7 Et dixit mihi: “Ecce concipies et paries filium; cave, ne vinum bibas et siceram et ne aliquo vescaris immundo: erit enim puer nazaraeus Dei ex utero matris usque ad diem mortis suae” ”.	7 hanem ezt felelte: ‘Íme, foganni fogsz és fiút szülsz: óvakodj attól, hogy bort és szeszes italt igyál, s valami tisztátalant egyél, mert a gyermek Isten nazírja lesz gyermekségétől fogva, anyja méhétől egészen halála napjáig.’«
8 Oravit itaque Manue Dominum et ait: “ Obsecro, Domine, ut vir Dei, quem misisti, veniat iterum et doceat nos, quid debeamus facere de puero, qui nasciturus est ”.	8 Erre Mánue az Úrhoz fohászkodott és azt mondta: »Kérlek, Uram, jöjjön el ismét Istennek az az embere, akit küldtél, s tanítson meg minket, mit kell cselekednünk a születendő gyermekkel.«
9 Exaudivitque Deus precantem Manue, et venit rursum angelus Dei ad mulierem sedentem in agro. Manue autem maritus eius non erat cum ea.	9 Az Úr meg is hallgatta a könyörgő Mánuét. Isten angyala ismét megjelent feleségének, amikor éppen a mezőn üldögélt, de Mánue, a férje nem volt vele. Amikor meglátta az angyalt,
10 Festinavit ergo et cucurrit ad virum suum nuntiavitque ei dicens: “ Ecce apparuit mihi vir, qui illo die venerat ad me ”.	10 gyorsan férjéhez szaladt, s hírül vitte neki, ezekkel a szavakkal: »Íme, megjelent nekem az a férfi, akit a múltkor láttam.«
11 Qui surrexit et secutus est uxorem suam veniensque ad virum dixit ei: “ Tu es, qui locutus es mulieri? ”. Et ille respondit: “ Ego sum ”.	11 Erre az felkelt, követte a feleségét, s amikor odaért a férfihez, megkérdezte tőle: »Te vagy az, aki az asszonnyal beszéltél?« Az így felelt: »Én.«
12 Cui Manue: “ Quando, inquit, sermo tuus fuerit expletus, quid circa puerum observare et facere debemus? ”.	12 Mánue erre azt mondta neki: »Ha majd beteljesedik a beszéded, mit akarsz, mit cselekedjen a gyermek, s mitől kell majd tartózkodnia?«
13 Dixitque angelus Domini ad Manue: “ Ab omnibus, quae locutus sum uxori tuae, abstineat se;	13 Azt mondta erre az Úr angyala Mánuénak: »Mindattól, amit feleségednek mondtam, tartózkodjék:
14 et, quidquid ex vinea nascitur, non comedat, vinum et siceram non bibat, nullo vescatur immundo et, quod ei praecepi, custodiat ”.	14 semmit se egyen, ami szőlőtőn terem, bort és részegítő italt ne igyon, semmi tisztátalant se egyen, s mindazt, amit parancsoltam neki, teljesítse, s tartsa meg.«
15 Dixitque Manue ad angelum Domini: “ Obsecro, ut retineamus te et faciamus tibi haedum de capris ”.	15 Azt mondta erre Mánue az Úr angyalának: »Kérlek, engedj kérésemnek: hadd készítsünk neked egy kecskegödölyét.«
16 Cui respondit angelus Domini: “ Si me retines, non comedam panes tuos; sin autem vis holocaustum facere, offer illud Domino ”. Et nesciebat Manue quod angelus Domini esset.	16 Az angyal azt felelte neki: »Ha kényszerítesz, sem eszem ételedből: de ha egészen elégő áldozatot akarsz készíteni, ám mutasd be az Úrnak.« Mánue ugyanis nem tudta, hogy az Úr angyala az.
17 Dixitque ad eum: “ Quod est tibi nomen, ut, si sermo tuus fuerit expletus, honoremus te? ”.	17 Meg is kérdezte tőle: »Mi a neved, hogy ha majd teljesedik beszéded, megtisztelhessünk?«
18 Cui ille respondit: “ Cur quaeris nomen meum, quod est mirabile? ”.	18 Ő azonban azt felelte neki: »Miért kérdezed nevemet? Csodálatos az!«
19 Tulit itaque Manue haedum de capris et oblationem similae et posuit super petram offerens Domino, qui facit mirabilia; ipse autem et uxor eius intuebantur.	19 Erre Mánue elhozta a kecskegödölyét és a hozzá tartozó ételáldozatot, rátette a sziklára, és bemutatta az Úrnak. Ekkor az Úr csodálatos dolgot cselekedett Mánue és felesége szeme láttára.
20 Cumque ascenderet flamma de altari in caelum, angelus Domini in flamma pariter ascendit. Quod cum vidisset Manue et uxor eius, proni ceciderunt in terram;	20 Amikor ugyanis az oltárról a láng felcsapott az égnek, az Úr angyala is felszállt a lángban. Amikor ezt Mánue és felesége látták, arcukkal a földre borultak,
21 et ultra non eis apparuit angelus Domini. Statimque intellexit Manue angelum esse Domini	21 de az Úr angyala többé nem jelent meg nekik. Ekkor Mánue legott megértette, hogy az az Úr angyala volt
22 et dixit ad uxorem suam: “ Morte moriemur, quia vidimus Deum ”.	22 és azt mondta feleségének: »Meg kell halnunk, mert láttuk Istent!«
23 Cui respondit mulier: “ Si Dominus nos vellet occidere, de manibus nostris holocaustum et oblationem non suscepisset nec ostendisset nobis haec omnia neque talia dixisset ”.	23 Az asszony azt felelte neki: »Ha az Úr meg akarna ölni minket, akkor nem fogadott volna el egészen elégő áldozatot és ételáldozatot kezünkből, nem mutatta volna nekünk mindezeket, s nem mondta volna meg a jövendőt.«
24 Peperit itaque filium et vocavit nomen eius Samson. Crevitque puer, et benedixit ei Dominus.	24 Meg is szülte a fiút és elnevezte Sámsonnak. Aztán a gyermek felnövekedett, s az Úr megáldotta,
25 Coepitque spiritus Domini impellere eum in Castris Dan inter Saraa et Esthaol.	25 és Dán táborában, Córa és Estaol között kezdett vele lenni az Úr lelke.