Giudici 12

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ecce autem convocatus vir Ephraim transiit contra aqui lonem, et dixerunt ad Iephte: “ Quare vadens ad pugnam contra filios Ammon vocare nos noluisti, ut pergeremus tecum? Igitur incendemus domum tuam super te ”.	1 Ekkor azonban Efraimban lázadás támadt. Átmentek ugyanis északra és azt mondták Jeftének: »Miért nem hívtál minket, amikor hadba vonultál Ammon fiai ellen, hogy veled menjünk? Ezért felgyújtjuk házadat!«
2 Quibus ille respondit: “ Disceptatio erat mihi et populo meo contra filios Ammon vehemens, vocavique vos, ut mihi praeberetis auxilium, et facere noluistis.	2 Ő ezt felelte nekik: »Nagy perünk volt, nekem és népemnek, Ammon fiaival, hívtalak is titeket, hogy nyújtsatok segítséget, de ti nem akartátok megtenni.
3 Quod cernens posui in manibus meis animam meam transivique ad filios Ammon, et tradidit eos Dominus in manus meas. Quid commerui, ut hodie adversum me consurgatis in proelium? ”.	3 Amikor ezt láttam, kockára tettem életemet, s átvonultam Ammon fiai elé, s az Úr kezembe is adta őket. Mivel érdemeltem meg, hogy hadba szálltok ellenem?«
4 Vocatis itaque ad se cunctis viris Galaad, pugnabat contra Ephraim. Percusseruntque viri Galaad Ephraim, quia dixerat: “ Fugitivi de Ephraim estis; Galaad habitat in medio Ephraim et Manasse ”.	4 Aztán magához hívatta Gileád valamennyi emberét, s harcba bocsátkozott Efraimmal. Gileád emberei megverték Efraimot. Azt mondták ugyanis: »A gileádiak Efraimból menekültek el, s úgy telepedtek meg Efraim és Manassze között.« –
5 Occupaveruntque Galaaditae vada Iordanis, per quae Ephraim reversurus erat. Cumque venisset ad ea de Ephraim numero fugiens atque dixisset: “ Obsecro, ut me transire permittatis ”, dicebant ei Galaaditae: “ Numquid Ephrathaeus es? ”. Quo dicente: “ Non sum ”,	5 A gileádiak ezután megszállták a Jordán átkelőit, amelyeken Efraim vissza akart térni. Amikor aztán egy-egy menekülő efraimi odajött és azt mondta: »Kérlek titeket, hadd menjek át« – a gileádiak megkérdezték tőle: »Efraimi vagy?« Ha azt mondta: »Nem«,
6 interrogabant eum: “ Dic ergo: Scibboleth ” (quod interpretatur Spica). Qui respondebat: “ Sibboleth ”, illud recte exprimere non valens. Statimque apprehensum iugulabant in ipso Iordanis transitu. Et ceciderunt in illo tempore de Ephraim quadraginta duo milia.	6 akkor felszólították: »Mondd ki tehát: Sibbólet« – ami annyit jelent, mint kalász. Aki azt felelte: »Szibbólet«, mert ugyanazt a hangot a kalász szóban kiejteni nem tudta, azt legott megfogták, s ott a Jordán átkelőjénél megölték. Negyvenkétezren estek el abban az időben Efraimból.
7 Iudicavitque Iephte Galaadites Israel sex annis et mortuus est ac sepultus in civitate sua in Galaad.	7 Hat esztendeig bíráskodott a gileádi Jefte Izraelen, aztán meghalt, és eltemették városában, Gileádban.
8 Post hunc iudicavit Israel Abesan de Bethlehem.	8 Utána a betlehemi Ibszán bíráskodott Izraelen.
9 Qui habuit triginta filios et totidem filias emittens foras maritis dedit; et eiusdem numeri filiis suis accepit uxores forinsecus. Qui septem annis iudicavit Israel;	9 Ennek harminc fia és ugyanannyi lánya volt; utóbbiakat idegenbe küldte és adta férjhez, fiainak pedig ugyanannyi számú feleséget szerzett és hozta be házába. Hét esztendeig bíráskodott Izraelen,
10 mortuusque est ac sepultus in Bethlehem.	10 aztán meghalt, és eltemették Betlehemben.
11 Cui successit Ahialon Zabulonites et iudicavit Israel decem annis;	11 Utána a Zebulonból való Élon következett. Ez tíz esztendeig bíráskodott Izraelen,
12 mortuusque est ac sepultus in Ahialon terrae Zabulon.	12 aztán meghalt, és eltemették Zebulonban.
13 Post hunc iudicavit Israel Abdon filius Illel Pharathonites.	13 Utána a fárátoni Abdon, Hillél fia bíráskodott Izraelen.
14 Qui habuit quadraginta filios et triginta ex eis nepotes ascendentes super septuaginta pullos asinarum. Et iudicavit Israel octo annis;	14 Negyven fia, azoktól pedig harminc unokája volt; ezek hetven szamárcsikón lovagoltak. Nyolc esztendeig bíráskodott Izraelen,
15 mortuusque est ac sepultus in Pharathon terrae Ephraim in monte Amalecite.	15 aztán meghalt, és eltemették Fárátonban, Efraim földjén, az amalekiták hegységén.