Gioele 4

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quia ecce in diebus illis et in tempore illo, cum convertero sortem Iudae et Ierusalem,	1 Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, amikor majd jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát,
2 congregabo omnes gentes et deducam eas in vallem Iosaphat et disceptabo cum eis ibi super populo meo et hereditate mea Israel, quos disperserunt in nationibus, et terram meam diviserunt.	2 összegyűjtöm az összes nemzetet, leviszem őket Jozafát völgyébe, s ott perbe szállok velük népemért, és örökségemért, Izraelért: mert szétszórták a nemzetek között, és szétosztották földemet,
3 Et super populum meum miserunt sortem; et dederunt puerum pro meretrice et puellam vendiderunt pro vino, ut biberent.	3 és sorsot vetettek népem fölött, és odaadták a fiút, parázna nőért cserébe, s eladták a leányt borért, hogy igyanak.
4 Verum quid vobis et mihi, Tyrus et Sidon et omnes termini Philisthaeae?Numquid ultionem vos reddetis mihi? Et si ulciscimini vos contra me, citovelociter reddam ultionem vestram super caput vestrum.	4 Mi közünk egymáshoz, Tírusz és Szidon, s a filiszteusok minden tartománya? Vajon bosszút akartok-e állni rajtam? Ha pedig bosszút akartok állni rajtam, csakhamar visszafordítom szándékotokat a saját fejetekre!
5 Argentum enim meum etaurum tulistis et pretiosa bona mea intulistis in delubra vestra.	5 Hiszen ti aranyomat és ezüstömet elvittétek, és kincseimet meg ékességeimet bevittétek templomaitokba.
6 Et filiosIudae et filios Ierusalem vendidistis filiis Graecorum, ut longe faceretis eosde finibus suis.	6 Júda fiait meg Jeruzsálem fiait eladtátok a görögök fiainak, hogy messzire vigyétek őket határaiktól.
7 Ecce ego suscitabo eos de loco, in quo vendidistis eos, etreddam ultionem vestram in caput vestrum.	7 Íme, én visszahívom őket azokról a helyekről, ahová eladtátok őket, és fejetekre hárítom gonoszságotokat.
8 Et vendam filios vestros et filiasvestras in manibus filiorum Iudae; et venumdabunt eos Sabaeis, genti longinquae,quia Dominus locutus est.	8 És fiaitokat meg leányaitokat Júda fiainak kezébe adom, és eladják őket Sába lakóinak, a távoli nemzetnek – mert az Úr szólt.
9 Clamate hoc in gentibus, sanctificate bellum, suscitate robustos; accedant, ascendant omnes viri bellatores.	9 Hirdessétek ezt fennszóval a nemzetek között, hirdessetek szent háborút; serkentsétek fel a hősöket, jöjjenek elő, jöjjenek fel mind a harcosok!
10 Concidite vomeres vestros in gladios et falces vestras in lanceas; infirmus dicat: “ Fortis ego sum ”.	10 Verjétek ekevasaitokat kardokká, és kapáitokat lándzsákká; mondja az erőtlen is: »Hős vagyok!«
11 Erumpite et venite, omnes gentes de circuitu, et congregamini ibi! Deduc, Domine, robustos tuos!	11 Törjetek elő és jöjjetek el, ti nemzetek mindnyájan körös-körül, és gyűljetek egybe: vezesd elő, Uram, vitézeidet!
12 Consurgant et ascendant gentes in vallem Iosaphat, quia ibi sedebo, ut iudicem omnes gentes in circuitu.	12 Keljenek fel, jöjjenek fel a nemzetek Jozafát völgyébe, mert ott ülök ítéletet körös-körül minden nemzet felett.
13 Mittite falces, quoniam maturavit messis; venite et premite, quia plenum est torcular: exuberant torcularia, quia magna est malitia eorum.	13 Eresszétek neki a sarlót, mert megérett a vetés; jöjjetek, jöjjetek taposni, mert tele van a sajtó, túláradnak a sajtók, mivel megsokasodott az ő gonoszságuk.
14 Populi, populi in valle Decisionis, quia iuxta est dies Domini in valle Decisionis.	14 Népek népek után jelennek meg a Döntés völgyében, mert közel van az Úr napja a Döntés völgyében!
15 Sol et luna obtenebrati sunt, et stellae retraxerunt splendorem suum.	15 Nap és hold elsötétednek, és a csillagok visszatartják fényüket.
16 Et Dominus de Sion rugiet et de Ierusalem dabit vocem suam; et movebuntur caeli et terra, et Dominus refugium populo suo et fortitudo filiis Israel.	16 És bömböl az Úr Sionról, és hallatja szavát Jeruzsálemből; és megrendül az ég és a föld, de népének menedék az Úr, és Izrael fiainak erősség.
17 Et scietis quia ego Dominus Deus vester habitans in Sion monte sancto meo; et erit Ierusalem locus sanctus, et alieni non transibunt per eam amplius.	17 Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki szent hegyemen, a Sionon lakom; és Jeruzsálem szent lesz, és idegenek nem vonulnak át többé rajta.
18 Et erit in die illa: stillabunt montes mustum, et colles fluent lacte; et per omnes rivos Iudae ibunt aquae, et fons de domo Domini egredietur et irrigabit torrentem Settim.	18 És azon a napon a hegyek édes musttól csepegnek, s a halmokon tej folyik. Júda minden patakjában víz ömlik, forrás fakad az Úr házából, és megöntözi a Tövisek völgyét.
19 Aegyptus in desolationem erit, et Idumaea in desertum desolationis, pro eo quod inique egerint in filios Iudae et effuderint sanguinem innocentem in terra eorum.	19 Egyiptom pusztasággá lesz, és Edom kietlen sivataggá, mert gonoszságot cselekedtek Júda fiai ellen, és ártatlan vért ontottak földjükön.
20 Et Iuda in aeternum habitabitur, et Ierusalem in generationem et generationem;	20 De lakott lesz majd Júda mindörökké, és Jeruzsálem nemzedékről nemzedékre.
21 et vindicabo sanguinem eorum, quem non relinquam impunitum; et Dominus commoratur in Sion.	21 Megbosszulom vérüket, nem hagyom büntetés nélkül. És az Úr majd a Sionon lakik.