A zsoltárok könyve 95

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek.	1 Venez, crions de joie pour Yahvé, acclamons le Rocher de notre salut;
2 Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal.	2 approchons de sa face en rendant grâce, au son des musiques acclamons-le.
3 Mert nagy Isten az Úr, hatalmas király ő minden istenen.	3 Car c'est un Dieu grand que Yahvé, un Roi grand par-dessus tous les dieux;
4 Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa.	4 en sa main sont les creux de la terre et les hauts des montagnes sont à lui;
5 Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet.	5 à lui la mer, c'est lui qui l'a faite, la terre ferme, ses mains l'ont façonnée.
6 Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg, boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt!	6 Entrez, courbons-nous, prosternons-nous; à genoux devant Yahvé qui nous a faits!
7 Mert ő az Úr, a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe, s kezének juhai vagyunk.	7 Car c'est lui notre Dieu, et nous le peuple de son bercail, le troupeau de sa main. Aujourd'hui sivous écoutiez sa voix!
8 Ma, ha szavát meghalljátok: »Ne keményítsétek meg szíveteket,	8 "N'endurcissez pas vos coeurs comme à Meriba, comme au jour de Massa dans le désert,
9 Mint Meribánál s Massza napján a pusztában, hol atyáitok megkísértettek engem: próbára tettek, bár látták műveimet.	9 où vos pères m'éprouvaient, me tentaient, alors qu'ils me voyaient agir!
10 Negyven esztendeig undorodtam e nemzedéktől, s azt mondtam: Tévelygő szívű nép ez.	10 40 ans cette génération m'a dégoûté et je dis: Toujours ces coeurs errants, ces gens-là n'ont pasconnu mes voies.
11 Nem ismerték útjaimat, ezért haragomban megesküdtem: Nem mennek be nyugalmamba!«	11 Alors j'ai juré en ma colère: jamais ils ne parviendront à mon repos."