A zsoltárok könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 A karvezetőnek. Dávidtól, az Úr szolgájától, aki ez ének igéit intézte az Úrhoz, amikor az Úr megszabadította őt minden ellenségének hatalmából	1 Au maître de chant. Psaume de David, serviteur de Yahvé. Il adressa les paroles de ce cantique à Yahvé le jour où celui-ci l’eut délivré du pouvoir de tous ses ennemis et de la main de Saül.
2 és Saul kezéből. Így szólt tehát: Szeretlek Uram, én erősségem!	2 Il dit: Tu es ma force, Seigneur, et je t’aime.
3 Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem.	3 Oui, il est mon rocher, ma forteresse, il est un libérateur: il est mon Dieu. Il est le rocher: en lui j’ai mon abri, il est mon bouclier, ma percée victorieuse.
4 Dicsérem és segítségül hívom az Urat, és megszabadulok ellenségeimtől.	4 J’invoque le Seigneur, digne de louanges, et je me vois sauvé de mes ennemis.
5 Körülvettek a halál hullámai, megrémítettek a gonoszság örvényei,	5 Les flots de la mort m’enveloppaient, les torrents diaboliques m’épouvantaient,
6 körülfogtak az alvilág kötelei, hatalmukba kerítettek a halál tőrei.	6 j’étais pris dans les filets du monde infernal, je voyais devant moi les pièges de la mort,
7 Szorultságomban az Urat hívtam segítségül, Istenemhez kiáltottam. Ő meghallgatta templomából szavam, és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott.	7 dans mon angoisse j’ai appelé le Seigneur, j’ai crié vers mon Dieu. Mon cri est arrivé à ses oreilles et de son Temple il a entendu ma voix.
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrendültek a hegyek, és megindultak, mert ő haragra gerjedt.	8 Alors la terre a tremblé, elle s’est ébranlée, les fondements des cieux en ont frémi, ils tremblaient en voyant sa colère.
9 Füst szállt fel orrából, és emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.	9 Une vapeur montait à ses narines, de sa bouche s’échappait un feu dévorant, il en sortait des charbons embrasés.
10 Lehajtotta az eget és leszállott, ködhomály volt lába alatt.	10 Il inclina les cieux, il descendit, dessous lui s’étendait une nuée obscure.
11 Fölszállt a kerubok fölé, a szél szárnyain repült.	11 Il vola, monté sur un chérubin, il apparut sur les ailes du vent.
12 Rejtekhelyévé tette a sötétséget, sátrat vont maga köré sötét vízből, a lég felhőiből.	12 Tout autour de lui, un rideau de ténèbres, de lourds nuages amoncelés forment sa tente.
13 Arcának fényessége előtt futottak a felhők, a jégeső s az izzó parázs.	13 Un éclat le précède, grêles et grêlons de feu.
14 Dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges: jégeső és az izzó parázs.	14 Puis dans les cieux éclate son tonnerre: le Seigneur fait entendre sa voix.
15 Kilőtte nyilait és szétszórta őket, leküldte villámait és szétzavarta őket.	15 Il leur lance ses flèches et les voilà en fuite, ses éclairs dispersent ses ennemis.
16 Előtűntek a vizek forrásai, feltárultak a földkerekség alapjai korholó szavadtól, Uram, haragod leheletének fúvásától.	16 Le plancher des eaux apparaît à découvert, les bases du monde sont mises à nu: c’est l’effet de ta menace, Seigneur, quand passe sur eux le souffle de ton haleine.
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, a nagy vizekből kihúzott engem.	17 D’en haut il a étendu sa main, il m’a pris et m’a arraché aux eaux.
18 Megszabadított hatalmas ellenségeimtől, nálamnál hatalmasabb gyűlölőimtől.	18 Il m’a délivré d’ennemis redoutables, d’un adversaire plus fort que moi,
19 Megrohantak engem nyomorúságom napján, de támaszom lett az Úr.	19 Ils m’attaquaient au jour de mon malheur, mais le Seigneur s’est fait mon appui.
20 Kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem.	20 Il m’a mis au large, il m’a sauvé car il m’aime.
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,	21 Le Seigneur m’a traité selon mon mérite; mes mains étaient pures, il m’a récompensé.
22 mert megőriztem az Úr útjait, Istenemtől gonoszul el nem tértem.	22 Car je suivais les voies du Seigneur, je n’ai pas péché, m’écartant de mon Dieu.
23 Mert szem előtt tartottam minden rendeletét, igaz ítéleteit magamtól el nem távolítottam.	23 Tous ses jugements sont présents devant moi, je n’ai pas mis de côté ses commandements.
24 Mert szeplőtelen voltam előtte, s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.	24 Je suis devant lui sans reproche et je me garde bien de fauter.
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.	25 Aussi il me traite selon mes mérites, j’ai les mains pures et lui me récompense.
26 A szenthez szent vagy, az ártatlan emberhez ártatlan,	26 Si l’on est fidèle, tu te montres fidèle, si l’on est sans reproche, tu es irréprochable.
27 a választotthoz választott vagy, a fondorkodókat kiforgatod.	27 Si l’on a le cœur droit, tu agis de même, mais si l’homme est retors, tu sais le prendre au piège.
28 Mert a megalázott népet megmented, de megalázod a kevélyek szemét.	28 Car tu viens au secours d’un peuple humilié, mais tu fais baisser les yeux aux arrogants.
29 Mert te gyújtod meg, Uram, lámpásomat, Isten teszi világossá sötétségemet.	29 C’est toi, Seigneur, qui fais briller ma lampe, mon Dieu éclaire mes ténèbres.
30 Mert te ragadsz ki a kísértésből, Istenem által ugrom át a falat.	30 Avec toi je fonce sur l’ennemi, avec mon Dieu je saute la muraille.
31 Én Istenem! – Szeplőtelen az ő útja, tűzben próbált az Úr szava, oltalmazója ő minden benne bízónak.	31 Tout est parfait chez mon Dieu et sa parole résiste au feu. Il est un bouclier pour ceux qui s’abritent en lui.
32 Valóban, ki Isten az Úron kívül? Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül?	32 Qui est Dieu sinon Yahvé? Qui est un roc sinon lui, notre Dieu?
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és szeplőtelenné tette utamat.	33 C’est le Dieu qui me remplit de force et qui devant moi aplanit le chemin.
34 Lábamat gyorssá tette mint a szarvasét, és magaslatokra állított fel engem.	34 Il rend mes pieds pareils à ceux des biches et me fait me tenir debout sur les hauteurs.
35 Kezemet harcra tanította, karom ércveretű íjat feszít.	35 Il entraîne mes mains pour le combat, mes bras, pour manier l’arc de bronze.
36 Üdvösséged pajzsát adtad nekem, jobbod fölemelt és jóságod naggyá tett engem.	36 Tu me donnes ton salut comme un bouclier, ta main me soutient, tes bontés me grandissent,
37 Tág teret nyitottál lépteimnek, és bokáim nem gyengültek el.	37 tu me fais allonger le pas sans que mes chevilles faiblissent.
38 Üldözőbe vettem ellenségeimet s elfogtam őket, nem tértem vissza, míg el nem pusztultak.	38 Je poursuis mes ennemis, je les atteins, je ne reviens que lorsqu’ils sont achevés.
39 Összetörtem őket, nem tudtak felkelni, a lábam alá estek.	39 Je les frappe: ils ne peuvent se relever, ils tombent et restent à mes pieds.
40 Erővel öveztél fel engem a harcra, az ellenem állókat alám vetetted.	40 Tu me remplis de force pour le combat, tu fais courber l’échine à mes adversaires.
41 Megszalasztottad ellenségeimet, és gyűlölőimet széjjelszórtad.	41 Mon ennemi s’enfuit, je ne vois que son dos, ceux qui me détestent, je les réduis à rien.
42 Kiáltottak, de nem volt, aki megmentse őket, kiáltottak az Úrhoz, de nem hallgatott rájuk.	42 Ils peuvent crier, pas de sauveur pour eux, le Seigneur ne leur répond pas.
43 Szétszórtam őket, mint a szél a port, széttiportam őket, mint az utca sarát.	43 Je les réduis en poussière que le vent emporte, je les piétine dans la boue du chemin.
44 Népem lázadásától megmentettél, nemzetek vezetőjévé tettél engem. Az a nép, amelyet nem ismertem, szolgámmá lett,	44 Tu me délivres des querelles de mon peuple, tu me places à la tête des nations, un peuple m’obéit qui n’était pas le mien.
45 mihelyt füle hallotta, engedelmeskedett nekem. Idegen fiak hízelegtek nekem,	45 Les étrangers me font des sourires, dès qu’ils m’entendent, ils obéissent.
46 idegenek fiai erejüket vesztették, remegtek rejtekükben.	46 Les étrangers sont à bout de forces, ils sortent en tremblant de leurs villes fortes.
47 Él az Úr, áldott legyen Segítőm, magasztalják az én megmentő Istenemet!	47 Vive le Seigneur, béni soit mon rocher! je veux rendre gloire au Dieu qui me sauve.
48 Isten, aki megengeded, hogy bosszút álljak, és népeket vetsz alám, aki megszabadítasz haragos ellenségeimtől,	48 Ô Dieu, tu m’as accordé ma vengeance, tu m’as soumis les peuples.
49 az ellenem támadók fölé juttatsz, megszabadítasz az erőszak emberétől.	49 Tu me délivres de mes ennemis et me rends maître de l’agresseur, tu me libères des violents.
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között, és zsoltárt zengek nevednek,	50 Aussi je veux te rendre gloire, ô Seigneur; je chanterai ton nom chez les païens, je dirai:
51 aki bőségesen segíti királyát, aki irgalmat gyakorol Fölkentjével, Dáviddal és utódaival mindörökké.	51 “Il donne à son roi victoire sur victoire, gardant sa grâce à celui qu’il a consacré, à David et à sa descendance pour toujours.