Jób könyve 34

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 És újra megszólalt Eliú, és ezeket is mondta:	1 Pronuntians itaque Eliu, etiam hæc locutus est :
2 »Halljátok, bölcsek, szavaimat, figyeljetek rám, ti okosak!	2 Audite, sapientes, verba mea : et eruditi, auscultate me.
3 Mert a fül vizsgálja meg a szavakat, miként az íny ízleli meg az ételt.	3 Auris enim verba probat, et guttur escas gustu dijudicat.
4 Válasszuk magunknak azt, ami helyes, állapodjunk meg, vajon mi jobb?	4 Judicium eligamus nobis, et inter nos videamus quid sit melius.
5 Azt mondta ugyanis Jób: ‘Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazamat!	5 Quia dixit Job : Justus sum, et Deus subvertit judicium meum.
6 Hamisság van megítélésemben; kegyetlen nyíl talált, holott bűnöm nincsen!’	6 In judicando enim me mendacium est : violenta sagitta mea absque ullo peccato.
7 Van-e férfi, Jóbhoz hasonló, aki issza a gúnyolódást, mint a vizet?	7 Quis est vir ut est Job, qui bibit subsannationem quasi aquam :
8 Aki azokkal tart, akik gonoszt művelnek, és istentelen emberekkel jár-kel?	8 qui graditur cum operantibus iniquitatem, et ambulat cum viris impiis ?
9 Mert azt mondta: ‘Nem kedves az ember Isten előtt, még akkor sem, ha híven követi!’	9 Dixit enim : Non placebit vir Deo, etiam si cucurrerit cum eo.
10 Azért hallgassatok rám ti, okos emberek! Távol legyen Istentől a gonoszság s a Mindenhatótól a jogfosztás!	10 Ideo, viri cordati, audite me : absit a Deo impietas, et ab Omnipotente iniquitas.
11 Mert ő az embernek tettei szerint fizet, és mindenkinek útja szerint viszonoz;	11 Opus enim hominis reddet ei, et juxta vias singulorum restituet eis.
12 mert valóban, Isten nem kárhoztat ok nélkül, s a Mindenható nem ferdíti el az igazságot!	12 Vere enim Deus non condemnabit frustra, nec Omnipotens subvertet judicium.
13 Kit rendelt mást a föld fölé, vagy kit tett a világ fölé, amelyet alkotott?	13 Quem constituit alium super terram ? aut quem posuit super orbem quem fabricatus est ?
14 Ha arra irányozná szívét, vissza is vonhatná magához leheletét, lélegzetét,	14 Si direxerit ad eum cor suum, spiritum illius et flatum ad se trahet.
15 akkor kimúlna minden élőlény egyaránt, s az ember visszatérne a porba.	15 Deficiet omnis caro simul, et homo in cinerem revertetur.
16 Ha tehát okos vagy, halld meg, amit mondok, és figyelj beszédem szavára!	16 Si habes ergo intellectum, audi quod dicitur, et ausculta vocem eloquii mei :
17 Tud-e kormányozni, aki gyűlöli az igazságot, és hogyan hibáztatod annyira őt, aki igazságos?	17 numquid qui non amat judicium sanari potest ? et quomodo tu eum qui justus est in tantum condemnas ?
18 Hisz ő még a királynak is azt mondja: ‘Te hitszegő!’ és a főembereknek: ‘Ti gonosztevők!’	18 Qui dicit regi : Apostata ; qui vocat duces impios ;
19 Nem tekinti ő a fejedelmek személyét. Nem ismeri a zsarnokot, amikor a szegénnyel vetekedik – mert mindannyian keze alkotásai. –	19 qui non accipit personas principum, nec cognovit tyrannum cum disceptaret contra pauperem : opus enim manuum ejus sunt universi.
20 Meghalnak az ilyenek hirtelen, az éj közepén; kimúlnak a gazdagok, elmennek, s ő eltávolítja az erőszakost kézmozdulat nélkül.	20 Subito morientur, et in media nocte turbabuntur populi : et pertransibunt, et auferent violentum absque manu.
21 Mert az ő szeme az emberek útjain van, és látja minden lépésüket,	21 Oculi enim ejus super vias hominum, et omnes gressus eorum considerat.
22 nincs sötétség, nincs halál-árnyék, hol a gonosztevők elrejtőzzenek,	22 Non sunt tenebræ, et non est umbra mortis, ut abscondantur ibi qui operantur iniquitatem,
23 mert nincs az ember kényére bízva, mikor menjen Isten elé ítéletre,	23 neque enim ultra in hominis potestate est, ut veniat ad Deum in judicium.
24 összezúz ő sokakat szám nélkül, és másokat állít helyükre.	24 Conteret multos, et innumerabiles, et stare faciet alios pro eis.
25 Mert ismeri tetteiket, elhozza azért rájuk az éjt és eltapossák őket.	25 Novit enim opera eorum, et idcirco inducet noctem, et conterentur.
26 Megveri őket, mint gonosztevőket olyan helyen, ahol sokan látják,	26 Quasi impios percussit eos in loco videntium :
27 azért, mert készakarva eltávoztak tőle, és egyáltalán nem akarták megérteni útjait,	27 qui quasi de industria recesserunt ab eo, et omnes vias ejus intelligere noluerunt :
28 mert eléje juttatták a nyomorgó kiáltását, és meghallja a szegények jajszavát.	28 ut pervenire facerent ad eum clamorem egeni, et audiret vocem pauperum.
29 Ha pedig ő nyugalmat ad, ki az, aki kárhoztassa, és ha elrejti arcát, ki az, aki szemlélhetné? Ha népek, sőt az összes ember fölött	29 Ipso enim concedente pacem, quis est qui condemnet ? ex quo absconderit vultum, quis est qui contempletur eum, et super gentes, et super omnes homines ?
30 istentelen embert enged uralkodni, a nép bűnei miatt,	30 Qui regnare facit hominem hypocritam propter peccata populi.
31 akkor így szólok Istenhez: ‘Nem állok neked ellen!	31 Quia ergo ego locutus sum ad Deum, te quoque non prohibebo.
32 Ha hibáztam, akkor taníts engem, ha rosszul beszéltem, nem teszem többé!’	32 Si erravi, tu doce me ; si iniquitatem locutus sum, ultra non addam.
33 Vajon Isten tőled kérdezze-e, mert nem vagy megelégedve: ‘Mivelhogy tied a döntés, nem az enyém, mondd meg tehát, hogyan tudnád jobban!’	33 Numquid a te Deus expetit eam, quia displicuit tibi ? tu enim cœpisti loqui, et non ego : quod si quid nosti melius, loquere.
34 Az értelmes emberek megmondják majd nekem, s a bölcs férfiak, akik engem hallgatnak:	34 Viri intelligentes loquantur mihi, et vir sapiens audiat me.
35 ‘Nem beszél Jób bölcsen, és szavai megfontolás nélkül valók!’	35 Job autem stulte locutus est, et verba illius non sonant disciplinam.
36 Atyám! tedd próbára Jóbot mindvégig! Ne engedd ki kezedből a gonoszság emberét,	36 Pater mi, probetur Job usque ad finem : ne desinas ab homine iniquitatis :
37 mert vétkeit káromlással tetézi, gúnyosan tapsol közöttünk és ítéletre hívja ki Istent szavaival.«	37 quia addit super peccata sua blasphemiam, inter nos interim constringatur : et tunc ad judicium provocet sermonibus suis Deum.