Jób könyve 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.	1 ιδου ταυτα εωρακεν μου ο οφθαλμος και ακηκοεν μου το ους
2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.	2 και οιδα οσα και υμεις επιστασθε και ουκ ασυνετωτερος ειμι υμων
3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!	3 ου μην δε αλλ' εγω προς κυριον λαλησω ελεγξω δε εναντιον αυτου εαν βουληται
4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.	4 υμεις δε εστε ιατροι αδικοι και ιαται κακων παντες
5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!	5 ειη δε υμιν κωφευσαι και αποβησεται υμιν εις σοφιαν
6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!	6 ακουσατε ελεγχον στοματος μου κρισιν δε χειλεων μου προσεχετε
7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?	7 ποτερον ουκ εναντι κυριου λαλειτε εναντι δε αυτου φθεγγεσθε δολον
8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?	8 η υποστελεισθε υμεις δε αυτοι κριται γενεσθε
9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?	9 καλον γε εαν εξιχνιαση υμας ει γαρ τα παντα ποιουντες προστεθησεσθε αυτω
10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.	10 ουθεν ηττον ελεγξει υμας ει δε και κρυφη προσωπα θαυμασετε
11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!	11 ποτερον ουχι δεινα αυτου στροβησει υμας φοβος δε παρ' αυτου επιπεσειται υμιν
12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.	12 αποβησεται δε υμων το αγαυριαμα ισα σποδω το δε σωμα πηλινον
13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.	13 κωφευσατε ινα λαλησω και αναπαυσωμαι θυμου
14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?	14 αναλαβων τας σαρκας μου τοις οδουσιν ψυχην δε μου θησω εν χειρι
15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.	15 εαν με χειρωσηται ο δυναστης επει και ηρκται η μην λαλησω και ελεγξω εναντιον αυτου
16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.	16 και τουτο μοι αποβησεται εις σωτηριαν ου γαρ εναντιον αυτου δολος εισελευσεται
17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:	17 ακουσατε ακουσατε τα ρηματα μου αναγγελω γαρ υμων ακουοντων
18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.	18 ιδου εγω εγγυς ειμι του κριματος μου οιδα εγω οτι δικαιος αναφανουμαι
19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?	19 τις γαρ εστιν ο κριθησομενος μοι οτι νυν κωφευσω και εκλειψω
20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:	20 δυειν δε μοι χρηση τοτε απο του προσωπου σου ου κρυβησομαι
21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!	21 την χειρα απ' εμου απεχου και ο φοβος σου μη με καταπλησσετω
22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.	22 ειτα καλεσεις εγω δε σοι υπακουσομαι η λαλησεις εγω δε σοι δωσω ανταποκρισιν
23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!	23 ποσαι εισιν αι αμαρτιαι μου και αι ανομιαι μου διδαξον με τινες εισιν
24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?	24 δια τι απ' εμου κρυπτη ηγησαι δε με υπεναντιον σοι
25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!	25 η ως φυλλον κινουμενον υπο ανεμου ευλαβηθηση η ως χορτω φερομενω υπο πνευματος αντικεισαι μοι
26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;	26 οτι κατεγραψας κατ' εμου κακα περιεθηκας δε μοι νεοτητος αμαρτιας
27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,	27 εθου δε μου τον ποδα εν κωλυματι εφυλαξας δε μου παντα τα εργα εις δε ριζας των ποδων μου αφικου
28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!	28 ο παλαιουται ισα ασκω η ωσπερ ιματιον σητοβρωτον