Sámuel második könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,	1 David dit à Yahvé les paroles de ce cantique le jour où Yahvé le délivra de la main de tous ses ennemis et de la main de Saül.
2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,	2 “Yahvé est mon rocher, ma forteresse et mon sauveur.
3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.	3 Mon Dieu est mon rocher, je m’abrite en lui. Il est mon bouclier, mon salut, ma citadelle et mon refuge. Tu es mon sauveur, qui me sauve de la violence.
4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.	4 Je prie Yahvé, digne de louange, et je me vois sauvé de mes ennemis.
5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,	5 Les flots de la mort m’enveloppaient, les torrents diaboliques m’épouvantaient,
6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,	6 j’étais pris dans les filets du monde infernal, je voyais devant moi les pièges de la mort:
7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.	7 ans mon angoisse j’ai appelé Yahvé, j’ai crié vers mon Dieu. Mon cri s’est fait entendre en sa présence, de son temple il a écouté ma voix.
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.	8 Alors la terre a tremblé, elle s’est ébranlée, les fondements des cieux en ont frémi, ils tremblaient en voyant sa colère.
9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.	9 Une vapeur montait de ses narines, de sa bouche s’échappait un feu dévorant, il en sortait des charbons embrasés.
10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,	10 Il inclina les cieux et descendit, dessous lui s’étendait une nuée obscure.
11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.	11 Il vola, monté sur un chérubin, il apparut porté sur les ailes du vent.
12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.	12 Tout autour de lui un rideau de ténèbres, de lourds nuages amoncelés formaient sa tente.
13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,	13 Une flamme de feu marchait devant lui, d’où jaillissaient des charbons ardents.
14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,	14 Yahvé tonna du haut des cieux, le Très-Haut fit retentir sa voix.
15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.	15 Il lança ses flèches, dispersa ses ennemis, la foudre les remplit de terreur.
16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.	16 Le fond de la mer apparut, les bases de la terre furent mises à nu, à la menace de Yahvé, lorsque passa sur eux le souffle de ses narines.
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,	17 D’en haut il étendit la main et me saisit, il me tira des grandes eaux.
18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.	18 Il me délivra d’ennemis redoutables, d’un adversaire plus fort que moi.
19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,	19 Ils m’attaquaient au jour de mon malheur, mais Yahvé s’est fait mon protecteur.
20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.	20 Il m’a mis au large, il m’a sauvé parce qu’il m’aime.
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,	21 Yahvé m’a traité selon mon mérite, mes mains étaient pures, il m’a récompensé.
22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;	22 J’ai gardé les voies de Yahvé, je n’ai pas péché, m’écartant de mon Dieu.
23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,	23 Tous ses jugements étaient présents devant moi, je ne m’écartais pas de ses lois.
24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.	24 J’étais sans reproche devant lui, je me gardais de toute faute.
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.	25 Yahvé me récompense selon mes mérites, il voit de ses yeux ma pureté.
26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,	26 Tu es bon avec celui qui est bon, tu es parfait avec celui qui es parfait.
27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.	27 Tu es droit avec celui qui est droit, mais si l’homme est retors, tu sais le prendre au piège.
28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.	28 Tu viens au secours d’un peuple humilié, mais tu fais baisser les yeux aux arrogants.
29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.	29 Tu es ma lumière, ô Yahvé! Lui, Yahvé, éclaire mes ténèbres.
30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.	30 Avec toi je me lance contre les assaillants, avec mon Dieu je saute la muraille.
31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.	31 La voie de Dieu est parfaite, la parole de Yahvé ne peut faillir. Il est un bouclier pour ceux qui s’abritent en lui.
32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?	32 Qui est Dieu en dehors de Yahvé? Qui est un rocher comme notre Dieu?
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,	33 Dieu est mon asile et ma forteresse, il m’ouvre une voie royale.
34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,	34 Il rend mes pieds pareils à ceux des biches, et me fait me tenir debout sur les hauteurs.
35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.	35 Il entraîne mes mains au combat, et mes bras tendent l’arc de bronze.
36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.	36 Tu m’as donné ton salut comme un bouclier, et tes bontés me grandissent.
37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.	37 Tu me fais allonger le pas, et mes pieds ne chancellent pas.
38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,	38 Je poursuis mes ennemis, je les écrase, je ne reviens pas sans les avoir battus.
39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.	39 Achevés, brisés, ils ne se relèvent pas, ils tombent sous mes pieds.
40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,	40 Tu me remplis de force pour le combat, tu fais plier sous moi mes ennemis.
41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.	41 Tu fais tourner le dos à mes adversaires, tous ceux qui me haïssent, je les anéantis.
42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.	42 Ils peuvent crier, pas de sauveur pour eux, Yahvé ne leur répond pas.
43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.	43 Je les broie comme la poussière du sol, dans la boue du chemin je les écrase, je les foule.
44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.	44 Des querelles de mon peuple, tu me délivres. Tu me gardes à la tête des nations, des peuples m’obéissent qui n’étaient pas le mien.
45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.	45 Les étrangers cherchent ma faveur, dès qu’ils m’entendent, ils m’obéissent.
46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.	46 Les étrangers sont sans force, ils s’enferment dans leurs remparts.
47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,	47 Vive Yahvé! Béni soit mon rocher! Je veux rendre gloire au Dieu qui me sauve!
48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,	48 Ô Dieu, tu m’as accordé la vengeance, tu m’as soumis tous les peuples.
49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.	49 Tu me libères de tous mes ennemis, tu me rends maître de l’agresseur, tu me délivres des violents.
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,	50 C’est pourquoi je loue Yahvé au milieu des nations. Je chante un psaume en l’honneur de son Nom:
51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«	51 Il donne à son roi victoire sur victoire, et garde sa grâce à celui qu’il a consacré, à David et sa descendance pour toujours.”