Salmos 49

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Del maestro de coro. De los hijos de Coré. Salmo.	1 A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára.
2 Oigan esto, todos los pueblos; escuchen, todos los habitantes del mundo:	2 Halljátok meg ezt, nemzetek, mindnyájan, vegyétek fületekbe, földkerekség lakói, mindannyian:
3 tanto los humildes como los poderosos, el rico lo mismo que el pobre.	3 mind alacsonysorsúak és nemesek, gazdagok, szegények egyaránt!
4 Mi boca hablará sabiamente, mis reflexiones serán muy sensatas.	4 Bölcsességet mond a szám, okosságot a szívem elmélkedése.
5 Voy a inspirarme para componer un proverbio, revelaré mi enigma al son de la cítara.	5 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval tárom föl rejtélyemet.
6 ¿Por qué voy a temer en los momentos de peligro, cuando me rodea la maldad de mis opresores,	6 Miért félnék a balszerencse napján, ha körülvesz a gáncsoskodók gonoszsága?
7 de esos que confían en sus riquezas y se jactan de su gran fortuna?	7 Ők saját erejükben bíznak, vagyonuk nagyságával kérkednek.
8 No, nadie puede rescatarse a sí mismo ni pagar a Dios el precio de su liberación,	8 Pedig az ember nem válthatja meg magát, senki sem adhat Istennek váltságdíjat magáért.
9 el precio de su rescate es demasiado caro, y todos desaparecerán para siempre.	9 Igen drága lelkének váltsága: soha meg nem fizetheti,
10 para poder seguir viviendo eternamente sin llegar a ver el sepulcro:	10 hogy örökké éljen és ne jusson az enyészetre.
11 Cualquiera ve que mueren los sabios, necios e ignorantes perecen por igual, y dejan a otros sus riquezas:	11 Hisz láthatja, meghalnak a bölcsek; Ugyanúgy elvesznek, mint a balgák és az esztelenek, és másokra hagyják gazdagságukat.
12 la tumba es su residencia perpetua, su morada por los siglos de los siglos, por más que hayan poseído muchas tierras.	12 Sírjuk lesz lakóhelyük mindörökre; Hajlékuk nemzedékről nemzedékre, noha nevet szereztek maguknak földjükön.
13 Ningún hombre permanece en la opulencia, sino que muere lo mismo que los animales:	13 Az ember, övezze bár tisztelet, nem marad meg; Olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik, bizony hasonló hozzá.
14 este es el destino de los que tienen riquezas, y el final de la gente insaciable.	14 Ez az útja azoknak, akik önmagukban bíznak, és azoknak a vége, akik saját beszédükben gyönyörködnek.
15 Serán puestos como ovejas en el Abismo, la Muerte será su pastor; bajarán derecho a la tumba, su figura se desvanecerá y el Abismo será su mansión.	15 Mint a juh, úgy terelődnek az alvilágba, a halál legelteti őket. Leszállnak a sírba sietve, alakjuk megsemmisül, az alvilág lesz lakásuk.
16 Pero Dios rescatará mi vida, me sacará de las garras del Abismo.	16 De az én lelkemet Isten megváltja, az alvilág hatalmából kiragad engem.
17 No te preocupes cuando un hombre se enriquece o aumenta el esplendor de su casa:	17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megnövekszik háza dicsősége,
18 cuando muera, no podrá llevarse nada, su esplendor no bajará con él.	18 mert ha meghal, semmit sem visz magával, és dicsősége nem száll le utána.
19 Aunque en vida se congratulaba, diciendo: «Te alabarán porque lo pasas bien»,	19 Mondja bár áldottnak magát életében: »Dicsérni fognak téged, amiért magadnak tetted a jót«,
20 igual irá a reunirse con sus antepasados, con esos que nunca verán la luz.	20 mégis csak elmegy atyái nemzetségéhez, amely soha többé nem látja a világosságot.
21 El hombre rico no reflexiona, y muere lo mismo que los animales.	21 Az ember, övezze bár tisztelet, okosságot nem tanúsít; olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik – bizony hasonló hozzá.